I it
.A ï
l ì
fri
li
'! Hi
:. ! i; ! !
ini ir
Ili !'
J ! , I
Ul
Ad A
V 1
li
■Ih
! h
,V.. . . rr
u
felel a 43. ábra 2. számú ósréginek; a 6. számú Algyôrôl való kátakó
megfelel a 43. ábra 3. számú ósréginek. Úgy találjuk, hogy a 4. számú
ólomkarika, alapjában véve «orsóko» alakú, ormós mint a 43. ábra
3. számu ôsrégi czelakö; hogy a 44. ábra 8. számú hirhukvas megfelel
a 45. ábra 4. számu ôsrégi lur/nikkónek; szóval, hogy a jellem nagyban
és egészben ugyanaz a régieknél és a maiaknál. A tihanyi 8. számú
iú'Sér, mely a hálószárny felehosszának a jele, igaz, hogy elüt az ôsrégi
iúzscrkovekiól (43. ábra 7. 8.), de ez nem lényeges, mert mind a két
forma kirívó a többi kövek közül ; s ez a dôntô. A tihanyi téglából
van kitôrdelve, az ôsrégiek eredeti készitmények ; a mai haladâst
mutat, mert kevésbbé akadós, a mi a halászszerszámnál igen fontos.
A 2. számú bodrogközi galacsér, mely egészben megfelel a 45.
ábra 2. számú ósréginek.
Az 3- számu Kenessérôl való termés hálókó; a 7. számú tihanyi
rnonykó egyszerüen kantáros tégla, holott az ôsrégi (44. ábra 6.)
eredeti készitmény, melynek mai analógiáját majd alább találjuk meg.
A 10. számú a kihúzó kótél bólkéí mutatja, mely a kótél felehosz-
szát jelezi, a i 1. számú czcla, mely ugyane kótél negyedhosszát jelezve,
rendesen befüzött posztódarab ; az ôsrégi cqe/add(45. ábra 5.) lyukasz-
tásából indulva, mely kisebb hálók véknyabb húzózsinegének felel meg,
ez is ily hosszúsági jel lehetett. Végre a 9. számú a magyar-velenczei
logés, voltaképen két para, mely a háló fólén mutat|a a szárny fele-
hosszát.
Rávetve szemünket a kôvetkezô sorozatra (47. ábra) alig külön-
böztethetünk az ôsrégi és a mai között; már pedig e sorozatban csak
a 10. számú hálókó òsi s az erdélyi Csáklya helyról való ( H e r e p e y -
féle gyüjtemény a nagyenyedi kollégiumban). Ez a kô szakasztott
mássaazó-egyptominak és a többi ôskôvek közül azokénak, a melyek
csepp formára koptak. A 8. patakból való kerekre kopott s kantáros
kô a Latorczáról, a 7. szegedi böncso; az 1. egy kiválóan szép, nagy
lialdsykd, melyet Pinnyéd halâszai akkor kôtnek a hàkira, mikor nagy
mélységben halásznak s arról van szó, hogy a háló fòle is alámerül-
jön; a 2. ismét Kórós-Tarcsáról való, alúl nyerges, hogy kantároz-
ható is legyen; a 3. Balaton-Füredról származó, rendes hálóko.
Kiváló figyelmet érdemel egyfelôl a 4. és 9., másfelól az 3. kô.
Az elóbbiek Keszthelyról valók. A 4. hálókó, a 9. torokko vagy
H Á LÓ - É S F E N É K H O R O G S Ú L Y O K . I 67
rnonykó , melyeknél az árkolás a köto zsineg befogadására v a ló; ez az
árkolás megvan azokon a köveken is, melyeket a svéd N i l s so n a
kókorszakból kimutatott ; az egész alak ellenben megfelel azoknak a
T;
-A j;
47 ibra. Háló- és horogsúlyok. — i , P in n y é d ; a. Körös-Tarcsa ; 3. B a la to n -F ü re d ; 4. K c s z th e ly ; 5. Szemes
6. Szolnok znrboló g o ly ó ; 7. S z e g e d ; 8. Latorcza ; 9. K e s z th e ly ; lo . C sák ly a, ósi.
köveknek, melyeket T o r m a K á r o l y — Aquincum ásatója — napvilàgra
keritett s rendeltetésük szerint keszthelyi köveim nyomán határozott
meg.