r- ■
lift
t-J.: i ,1
ir '- " '
IL
; M I
ü
il
ó8o FO L T O S G É B .
Nagyságára nézve K rie sch szerint a legnagyobb 8.3 cm.
Elierjedés szerint ezt a halat Magyarországra nézve K r i e s c h Já n o s
fedezte fel az Ó-Buda melletti hévíz kifolyásában s innen írta le a
magyar Tudományos Akademia math, és természettudományi közle-
ményeinek X . kotetében (1875); újabb Idóben a Balatonból — a
keszthelyi hévíz beszakadása tájáról — is említi.
*A foltos g é b .
Gobius rubromaculatus, K riesch.
Az a kórülmény, hogy a magyar vizekból a géb nemének egy faja
sem volt Ismeretes, arra birta K r ie sch JÁNOS-t, hogy a midón
az elsó Ilynemü halat vizeinkben fôlfedezte, azt igen tüzetes vizsgá-
latnak vetette alá. E vizsgálat oly jellemzó jegyeket derített fól, a
melyek egy új faj felállítását jogosulttá tették s így K rie sch fól is állította
a Gobius rubromaculatus fajt, megkülónbóztetvén azt az összekötött
hátsórényúszókkal, s az elsónek vörös foltjával. Az ósszehasonlító
vizsgálat azonban kimutatta, hogy úgy a K r ie s c h , mint a H e c k e l -
féle faj Is egy a P al la s marmoratus fajával. Habár igy a K r ie sch -
féle faj fen nem tartható, a tüzetes vizsgálatnak mégis az a nagy
haszna volt, hogy a P a l la s faja ezentúl sokkal élesebben jelle-
mezhetó.*
*A T Ü S K É S PIKÓ.
Casterosteus aculeatus. Linné.
Fâjegyei : elsô hátsórényúszó helyett három külón álló, erós tüskével,
melyek kózül a kózépsó a leghosszabb, a harmadik a legkisebb ;
a hasúszószárny csak egy tüskéból és egy sugárból áll ; az alsósórényúszó
elótt egy róvid, lapított tüske áll.
Sugúrpata. H S , o / i 2 ; HO o / i o ;HA i / i ,A S 1/8. FA 3V,, a kormányúszót
beleértve.
A test csak kevéssé ósszenyomott, a íark vékonyan kifutó s nem
nagy terjedelmü, majdnem egyenesen elvágott kormányúszóval ; a száj
kissé homlok felé nyiló, zuga az orrlyukak alá ér, alsó állkapcsa kissé
* K riesch jános : Egy ú| halfaj. A magyar Tud. Akadémia math. term. tud. kozlemé-
nyeinek X . kötete. Budapest 18 7 g p. 221—2^2.
T U S K E S P IK O . 681
kiálló ; a fogzat hegyes és aránylag erós ; a fej pofarészét a fedelékkel
egybeforrt és szélesedett alsó szemcsont alkotja; a hónaljúszószárny
a hát elsó tüskéje alatt indul, elól elvágott; a hát és az alsósòrény
vége és magassága talál egymással, de az alsósórényúszó valamivel
róvidebb ; valamennyi tüske csuklóban jár s lecsapható. A test
héjja változó ; majd legnagyobb részben hiányzik, majd keresztbeálló
zománczszerü s a bórbe temetkezó lemezek láthatók, melyek a testet
É^ys/ólván vértezik ; csak a has állandóan meztelen (a vértezet jelen-
léte és hiányzása okozta azt, hogy ezt a halat tóbb név alatt, mint
külon-külon fajt írták le; így C uvier is «trachurus, leiurus» vagy «gym-
nurus» név alatt); E c k st róm és F ríe s svéd kutatók azt hiszik, hogy
a meztelen a nyári, a vértezett a téli alak és H e c k e l is erre a fól-
tevésre hajlik.
Nagysága 3 — 5 cm.
Szín szerint a háta zoldesbarna, vagy kékes fekete, az oldalak és a
has ezüstósek, toroktája és mellrésze a rózsaszíntól a vérpirosig változó
; az úszók zóldesek ; a szemcsillag ezüstós. E színek ívásker mea-
élénkülnek.
Ivik : április és junius kózótt.
Fogása. Németország édesvizú' tavaiban ószkor seregbe veródik ;
ekkor roppant mennyiségben hálózzák s halzsírt fóznek belóle.
B en e c k e szerint 1882-ben Pillau mellett e kis halból 3,500 mázsa
halzsírt fóztek, melynek értéke 70,000 márka volt.
A tüskés pikó életmódjának nem egy vonása a kólóntékre emlékeztet,
külónósen abban, hogy a him az ivadékot òrzi és gondozza s
az ikra számára vagy külón, diónagyságú fészket készít, vagy a vízfenék
sürü nóvényzetét használja fel fészkül. Ügyes, sebes úszó és
kemény életü hal, mely sokszor a vízból kivetve magát, a part nedves
nóvényzetében sokáig élve marad.
Flterjedés. A tüskés pikó külónósen az Atlanti óczeán északi részében,
fol Grónlandig, él s az ebbe szakadó folyókba nagy számmal
vonul; de bemegyen a Fóldkózi tengerbe is ; a Dunának szorosabb
értelemben vett hálózatából hiányzik; de betévedése nem lehetetlen.
Azonkívül a Keleti tengerbe sietó Poprád e hal elterjedése kórébe
szakad és semmi kétség, hogy a tóbbi hasonló irányú folyókba benyomúl:
északi Németországban épen kózónséges. H e c k e l Krakkóból
( i "
'‘SU,