I
J
I' i
: I©
a mész vapno, a mészgôdor mpenica ; alkalmasint
véletlen találkozás.
V a r g a — Kes^thely — 1. Bötök.
V a r g ah a l — Jan ua ip2Ç) — Tinca vulgaris.
V a r g a h a l ■— P . K . — Tinca vulgaris C u v .
VÁRJA A HALAT — H cg fk ö — a kürtó, t. i.
az egyik innen a másik onnan, azaz : a
merre a kapuja nyilik.
. V a r ja h a l — Marsilius — 1. Varjúhal, Vargahal.
V a r jú h a l — Kriesch — Tinca vulgaris C u v .
Eredete nincs adva.
V a r r n i — T ih an y — a hálót, annyi mint
kótni ; a háló varrásról emlékszik a régi
halászarticulus.
V a r s a ■— Duna, Tis^a — I. Verse. Miklosich
szerint a sláv vrsa, melynek etymologiája
azonban szerintem nem a halászszerszám,
mint inkább a domb vrsok, vrsik felé
hajlik.
V a r sa — Janua 1729.
V a r s a — Ujfalvi-Szikszai x v i . század — nassa,
sagena; az utóbbi hihás, mert óregháló.
V a r s a c só v a , a csikvarsa dugója.*
V a r sahá ló — B ó dva mentén, S^endrôn —
egykávás, villásrúdon levó zsákháló, melyet
gereblyemódra vetnek a vizbe, kivált bokros
helyen ; a halat a botlóval kergetik
belé ; néhol csak a part felé kaparásznak
vele ; innen kaparó stb.
V a r s a r ám a — Filie — a pisztrángvarsa kávája,
abroncsa, vagy hajtoványa.
V a r s á s — Agárd — varsával halászó halász.
V a r s á s b á r k a , megkülónbóztetésül a tóbbi-
ektóh*
V a r s á s k a s , m e g k ü ló n b ó z t e t é s ü l a tó b b i ka s -
tó l .*
V a r s a k ó t ó t ü , megkülónbóztetésül a háló-
tííktol.*
V a r s á s l a d i k , az a ladik, a melyen a varsás-
halász a varsákat feljárja.*
V a sa s -ó r v ó sh á ló , 1. Téliszák.*
V a r s a t ü — Füle — tü a lakú p e c z e k a p i s z t r
á n g v a r s a b e l s e j é b e n , a m e l y r e a csal i t ,
ú. m. gi l isztát , c s i r k e b e l e t , fól tüzik.
V a r s i n t a — H. O. — Acerina Schraitzer C u v .
L. - - B a la to n ; az elsó példányt, mely
minden kétséget eloszlatott, a tihanyi halászok
fogták ki elóttem; de A. cernua is.
V a s a s h á l ó — Udvarhelymegye v i z e i — r ú d r a
a l k a l m a z o t t k i s e b b m a r á z s a h á l ó , a p i s z t r á n -
g o k n a k a k ó v e k a l ó l v a l ó k i f o g d o s á s á r a ;
1. V e z e t ó h á l ó .
V a s i n t a — H. O. — I. Varsinta.
V a s k ó — P. K . — H. O. — Acerina Schraitzer
Cuv. é s cernua L. Zala-Tapolcza é s Balaton.
A l k a l m a s i n t a k u r t a , vaskos a l a k r ó l v é v e .
V Á S O T T — T ih a n y — v á s o t t h o r o g = e l k o p
o t t , e l t o m p u l t , s z a k a v e s z t e t t .
V a s a s í n — Körös-Tarcsa — a z ó r e g h á l ó n á l
é s a k e c z é n é l a s ú l y o z o t t a l i n ; a z é r t v a s a s ,
m e r t ó l o m h e l y e t t v a s c s é v é k e t i s h a s z n á l n
a k .
V a s a s s z á k — Bodrogköz — n é g y k á v á s e m e l ó h
á l ó , k á v á i n v a s s ú l y o k k a l , a z o n k í v ü l p e d -
z ó s f e l j á r ó ó r r e l é s k e r e s z t ó r r e l ; I . e z e k e t ;
I . T é l i s z á k .
V a s t a g n á d — sok helyen — s ü r ü n á d h e l y e t t .
V Á S Z O N k e r í t ó — Erdávidék, O l t m e n t é n —
a k é t k ó z h á l ó h o z h a s o n l ó ; p a r á j a , ó n j a v a g y
k ó v e n i n c s e n . N é g y m é t e r h o s s z ú , 2 m é t e r
s z é l e s , m i n d k é t v é g é n r ú d ; a h á l ó t e s t e
g y é r e n s z ó v ó t t v á s z o n . T a v a k b a n k é t e m b
e r k ó z r e f o g j a , é l é v e l b e m e r í t i s v í z s z i n -
t e s e n k i e m e l i .
V é g — Szeged — e g y f e n é k h o r o g s z e r s z á m
e g é s z e : k é t , n é g y v é g h o r g o t v e t e t t e m k i
v a g y s z e d t e m f ó l .
V é g h o r o g — 1. F e n é k h o r o g .
V É G K Ú — Balaton-Füred — n a g y o b b k ó , m e l y
a z e r e s z t ó h á l ó k é t v é g é t l e h ú z z a ; I. N a g y k
ô v e l l ô , O r k ó .
V É G S Ó H A L — H. O. — Chondrostoma nasus
L . Bodrog mentén.
V É G S Ó S Z Á R N Y — XVII. S z á z a d b e l i s z a k á c s k
ó n y v — a c s u k á n á l a h á t é s a l s ó s ó r é n y ú
s z ó .
V e i c z — V e j s z e ; J e r n e y s z e r i n t m á r 1268-
b a n : « E t i n a q u i s a d c l a u s u r a s p i s c i u m ,
q u æ v u l g o Veiz v o c a n t u r . — ï S e d e c i m
l o c a p i s c a t o r i a q u æ v u l g o veyzhk v o c a n t
u r » .
V e i z — x i . s z á z a d — « E t i n a q u i s a d c l a u s
u r a s p i s c i u m , q u æ v u l g o V c í q v o c a n t u r » ;
1. V e j s z e .
V e j c z — M. Akadémia nagy szótára — h e l
y e s e n a v e j s z é v e l ö s s z e h o z v a ; h i b á s a n a
v é s z é s v é s z l é s s e l ; 1. V é s z é s V é s z l é s .
V e j é s z — M. Ny. S q . — 1. V é s z l é s .
M E S T E R S Z Ó T À R . 839
V e j s z e v . V e j s z — általánosan — nádfalak-
ból készült, súlyokkal az iszapba bevert,
tehát át nem helyezhetó, a halak betévedésére
számító késziilékek ; I. Veiz, Vejez,
Vesz, Weiz, Wy z .
V e j s z é s l a d i k , az, a melyen a vejszés szerszámját
feljárja.*
V e j z h e l — XIV. század — «laqueus piscium,
qui vulgo zege vel vejzhel vocatiir», 1.
Vejsze, Vejszehely.
VEiszmELY — Kopácsi — az a hely, a hol a
vejszék állanak.
VÉK — Sepsi-Uzon — téli halászáskor az a
nagy lék, a melyen a farszákot vagy kalán-
hálót a jég alá dugják ; a Latorczánál egy
a lékkel.
V e k e l n i — Bodrogköz — 1. Lekelni, Jegelni,
Jegelló, Fólelkelni, Vekeló.
V e k e l ó — Tápé — 1. Lekeló és Jegelló.
V e l l a — Balaton — kétágú vas csáklya, melylyel
a vezért tologatják, a kótelet vetik.
V e n d é g á l l k a p o c s — os intermaxillare.*
V e n d é g b o r d á k — Costæ supernumerales.*
V e r é s — Gárdony — róvidebb, hosszabb
nádfal az átjárókba leverve ; arra való,
hogy a halat a varsába tereije.
V e r é s — általánosan — a karóval való megerósítés.
VÉRESKESZEG — P. K . Kita ibü nyomán, —
szerinte Cyprinus latus, tehát Abramis. —
P e t é n y i mondja «quod esse non potest»,
mert szerinte az Abramisokon semmi sem
emlékeztet vérre. Szerintem Scardinius
erythrophthalmus B o n . , melynek szeme és
úszószárnya nagyon ¡s « v é re s » ;d e lehet a
Dévér -Keszeg ikrása is, mikor vérerezete
diizzadt.
V e r e s s z a r i k e t e g — Marsilius 1. Vórós szárnyú
keszeg. A szóvegben «Veres szárnyú
ketzégh».
V e r e s s z á r n y ú j á s z — Grossingcr — Leuc i scus
rutilus L.
V e r e s s z á r n y ú k e s z e g — P. K . Leuciscus rutilus
L. Tolna. H. O. Komjáti.
V e r e s s z á r n y ú k o n c z é r Leuciscus L . *
V e r e s s z á r n y ú k o n c z é r — P. K . Leuciscus
rutilus L. Balaton.
V e r e s s z e m — H.O . — Scardinius erythrophthalmus
B o n . Bó dva , Szendró.
V e r e s s z em ú hal — Scardinius erythrophthalmus
B o n . Székelyfôld.
V e r e s s z em ú k e s z e g - h . O. - Scardinius
erythrophalrnus B o n . Bó dva mentén, Komjátiban
; P. K . Tiszqfoldvár.
V e r e s s z em ú p o n t y — Szinnay Andr. — Scardinius
erythrophthalmus B o n .
V é r k e s z e g - h . o . - Scardinius cryihro-
piithalmus B o n . Tisq^a] 1. Véreskeszeg ¡s.
V e r ó d ik — a hal seregbe vagy tómegbe.
V e r s e — Velencze — minden, a halak betévedésére
számitó, akár hálózatból, akár
vesszóból font szerszám, mely bárhová át-
helyezhetó ; 1. Varsa.
V e r s e baba — Velencze — bogra kótótt nád-
iistók, a melyre a versék szárítás végett
ráboríttatnak.
V e r s e g — Börvely, Kis-Majtény — 1. V ö r csök.
V e r s e h á ló — Karád — 1. Szárnyas varsa.
V e r s e k — Székelyfôld — Vörcsök.
V e r s e k c z é r n a — Füle — azok a madzagok,
a melyek a verseket kifeszítik, s a melyek
kózül az egyikre a versetú van kótve.
V e r s e t ü .— Velencze — hálókótó tü ; a székely
versében az a fapeczek, a melyre a
csalit rátüzik.
V e r s i k — K arád — 1. Vörcsök.
VÉRTEK — ('zománczszerü halpénzek) — sqiia-
mæ ganoidæ.*
VÉRTESEK — Ganoidei, mint alrend.*
VÉRTSOROK KÓZE, a tokféle halaknál a vért sorok
kózótti tér.
VÉSETT AJAK — Komárom — Paducz éles
szélü szájáról mondják, hogy más haltól
megkiilónbóztessék ; igen jó leiró szó.
VÉSETT AJKÚ p a d u c z , Choridrostoma nasus L . *
V e s l e s — Calepinus — Lacunar alatt ; nyilván
vészlés ; de nem halászatra, hanem
menyezetre magyarázva ; vesszóvel, náddal
vagy léczczel való kiszegezés, hogy a va-
kolat tapadjon ; I. Vészlés.
V e s z — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — a szegye
és rekesz társaságában excipula ; itt
nyilván a vejsze feje, mely Komádi kórül
ma is «vesz».
V e s z — Kornádi — 1. Vejsze.
VÉSZ — Nagy-Ber-eg, Derczen — a Szernye
mocsár csikászó népe a láp nyilt, apró
tükreit nevezi ¡gy s ezekbe rakja kassait ;
|, - -III
fe’i
" r :