'ta
1 ’iii ft
IfeMÍ
1 . ! u"Si
Ï t
IjíiÉMIl 181!
¿ I f e
Í 'f|
g y a lo g s z á n k ó , a m e l y e n a ¡ é g h a l á s z o k hol -
mi juka t , a «mi inicziót» s z á l i t ják .
K i s SZÉLHAL — Alburnus bipunctatus H e c k .
Erdôddék, Ol t v iz e .
K i s z — H. O. é s P. K . — 1. Ki i s z , Keszthely.
K i s z a k a d — általánosan — a hal a h o r o g -
hól , ha m á r m e g f o g ó d z o t t s ú g y s z a b ad ú l ,
h o g y a halon s e b támad ; 1. k ik o p i a h o r g
o t .
K i s z á rm a z i k — Miskolczi Gáspár — a hal a
t e n g e r b ô l a f o l y ó b a , az az ; fe lv o n ú l p ld.
a to k f é l e .
K i s z e d ó l é k — Tószeg — 1- A j tó l é k .
K i s z e z n i — Keszthely — kisz (A lb u rn u s ) h a la kat
fogni , i ly en a lk a lma z á s b a n : «kiszezni
men t , h o g y a h o r g á t fe lh a la z z a » . L . F e l halazni
; I. K ü s z .
K i s z í j ja l t — Má t y u sn á l — a s to k f i s , azaz
k ih a s g a to t t s me g s z á r i to t t .
K i t a p o g a t n i — sok helyen — a halat e l fe k -
v é s e h e l y é n , k é z z e l k e r e s v e , me g t a lá ln i .
K i t é r — a hal a há ló e ló l , m ik o r a viz nem
habz ik s n em z a v a r o s , 1. H a b z ó víz.
K iv á r n i — B á c sm e g y e — a halat is ; tü r e l -
n ie s en m e g v á rn i , míg r a j ta v e s z t .
K i v é t e l — Agárd — 1. A j tó l é k .
K i v o n ó — Erd é lyi Mezóség — a j é g alat t
v a ló ha lá s z a tná l az a lék , a m e l y e n a hálót
kihúz zák ; 1. A j tó l é k .
K ivonó s o r l é k — az a j t ó l é k é s k ü l s ó s a r o k lék
közöt t i l é k s o r . *
K i v o n y ó VEK — Kopácsi — 1. A j tó l é k .
K o b a k , 1. K a b a k .
K o c s — Bodrogköz, á l t a l á b a n — 1. K a c s ,
M a n k ó , F ü l , B ó d v a , B ó d é .
K o c s i s z e r ha l e ladó — Tihany — a halász -
b o k o r n a k az a ta g ja , a ki a k o c s i t m e g r
a k ja hal lal s t á v o l a b b v i d é k e k r e e l já r ,
h o g y e l a d j a .
K ó c z — P. K . — Aspro Zingel L . Vág fo l y ó
to r k o l a t a tá ján . A n é v m a g y a r á z a t á t 1.
Kolcz alat t .
K o c z a — Komárom — 1. K e c z e .
K ó c z a — Kopácsi — 1. A p a c s .
K ó c z h a l — P. K. — Aspro Zingel L .
K o c z a k ö r ö m — Komárom — a k e c z e h á ló
f a k e r e t e ; I. B ó n é f a .
K o c z á s — Komárom — k o c z á v a l (k e c z é v e l )
já ró halász , ki sha lá s z .
K o c z á zn i — Komárom — a kocza- (kecze)
hálóval való halászat.
KoczÁzó — Komárom — a kocza- (kecze)
hálóval halászó halász.
K o c z é r — Hegykó — 1. Kaszúr.
KÓ LC Z — P. K . — Aspro Zingel L.
K o l c z — P. K . — Aspro Zingel L. Ez a
változat a Gócz, KólczháL, Kólcz tót eredetre
valí, a mennyiben az Aspro tót
neve «kolec» = faszeg, czovek ; tehát ez
is, mint a magyar «kerékszeg» ugyanazt
a halat alak szerint festi.
K o l c z — Szirmay Andr. — Aspro Zingel
C u y .
K o lom p — Velencze, Komárom, Szeged — az
a fadarab, a melynek nyergébe az evezó
a gúzs segitségével beakasztatik; 1. Kaloda,
Húzóvánkus.
K o l o n c z — Balaton — a húzóvánkusból
kiálló vas, melybe az evezó vasfüle beakasztatik
; 1. Húzószeg.
K o l t y — Bielz “ Cottus gobio L. Erdé-
. lyi részek.
K o l t y — Szirmay And. — Cottus gobio L.
«fejes» fajnévvel.
K ól tz — Janua 1 7 2 9 — Aspró Zingel Cuv.
K omh e rh á ló — Kis-Majtény — 1. Ághegyháló.
K o n c s é r — H. O. Balaton, kenessei óshalászat
— I. Konczér, Veresszemú- V e resszárnyú.
K o n c z é r — Leuciscus, I. Leány Konczér,
Veresszárnyú Konczér.*
K o n c zh a l — Scardinius erythrophthabnus B o n .
G a l g ó c z y szakacskönyve 1Ó22. Innen talán
a ma is élô Konczár, Konczér, Koncsér.
K o n c z á r — H. O. — Konczér, veszprémi
kiejtés — Leuciscus, Scardinius ; 1. Konczér,
Koncsér, Gôndér.
K o n gó s c s í k — Nagy-Dobrony — az igen
nagyra termett csik ; az Ecsedi láp körül
is így.
K o n y h a h a l — Tihany — 1. Szerhal.
K o p á s — Szolnok — az evezó nyelén a derék-
rész, mely a gúzsban jár s olt a gúzsba
és kallantyúba belékopik.
K o p é t ó — Balaton — a hal szilványfedóje
Kiemendeckel — 1. Kopétyó, Kopótó,
Kopétyé, Kopétyú, Koppantyú, Koppintó.
K o p é t y é — Szentes, Velenc-ze — «hal füle» ;
803
az a fedó, mely a szironyt v. szilványt
betakarja»; 1. Kopétó.
K o p é t y ó — Balaton-Füred — 1. Kopétó.
K o p é t y ú — Simontornya — 1. Kopétó.
K op hal — Ujfalvi-Szikszai X V I . század —
a gob hallal felhozva ; ma a botos kölönte.
K ophal — Cotos gobio Cuv. G a l g ó c z y sza-
kácskónyvében 1622. Nyilván egy tóból a
német Koppe, Groppen-nel. Komáromban
ma is él.
K opol ya — Soit — az áradások után mélye-
désekben megmaradt viz ; rendesen jó
halashely.
K opó tó — Bó dva és Miskolczinál — I. Kopétó.
K o pó tó — Orbis pictus 1708.
K o p ó t y ó — Tóth Pál, B o n n e t forditásában
— I. Kopétó, az operculum értelmében.
M i k lo s i c h szerint a szláv klepeto.
K o p o t y ó h á r t y a — Tóth m i , B o n n e t forditásában
— az infraoperciilum értelmében.
K o p ó t y ó k — P. K . — Ammocoetes branchialis.
Eredet nélkül.
K o p ó t y ó s halak — Tóth Pál, B o n n e t forditásában.
K o p p a n t y ú — Kuthy — 1. Kopétó.
K o p p in t ó — Kopácsi — 1. Kopétó, «a kop-
pintó alatt van a szilvány» mondta az öreg
M á t é Á b e l .
K op sa Cottus gobio L. Udvarhelymegre
vizei (székely).
K o r á t sú — Miskolczi Gáspár — a ponty
héjjáról «nagy öreggaras korátsú, kônnyen
le-hulló haja vagyon», terhát a peripheria
értelmében.
K o r c z — általánosan — fonatos kereszt-
kótés ; vesszóból , nádból kötött terció
lalakon stb. a kôtés maga ; 1. Korczvesszó.
K o r c z k ô t é s , a czége, vejsze, verés kótése.*
K o r c z v e s s z ó — K u ih y — a mivel a nád-
kunyhót kötik.
K o rd a — H. O. — Pelecus cultratus A g .
Gyór.
K o r m á n y — általánosan — hajón vagy állóbárkán
az a vízbenjáró rész, a melynek
jobbra-balra forditásával a hajó irányát
szabáiyozzák ; sokszor az evezót is így nevezik,
a melylyel kormányoznak.
K o r m á n y — Kopácsi — a hal farka.
K o r m á n y s ó r é n y — Balaton-Füred — az alsósòrény
úszó, p. analis.
K o r m á n y s z e g — Balaton-Füred — a melybe
a kormányevedzó, húzópántja van beakasztva.
K o rm á n y ú s zó — a hal farka végén terje-
dezó úszó, pinna caudalis.*
Kosz — H. O. — Aspro Zingel Cuv. Baja.
K o s z t — B Szabó D á v id — horogvesszó,
székely szó : «A márnát kosztonn az halász
fe l ránt ja », |. Kosztos horog.
K o s z t — a csapóhurok nyele is az.*
K o s z to s h o r g â s z a t az, a midón a horog
inánál fogva vesszóre vagy babkaróra van
kötve.*
K o s z to s h o r o g — 1. Kosztos horgâszat.*
K óta — Balaton, tihanyi óshalászat — nagy
gyékény nyaláb, mely a macskakötelhez
van kötve s a víz felszínén úszva, mutatja
a pontot, a mely felé keriteni kell ; akkor
használják, a mikor a látott halat fogják.
K ó t i s — Máramaros, Visk — az eresztó-
hálón az in ólomkarikái, 1. Eresztóháló.
K o t l i k — Tihany, B .-F ü red — a keszeg-
fajokról nem mondják, hogy ivik, fördik
vagy vív, hanem : kotlik.
K o t r i c z - P. K . és H. O. - Leuciscus
rutilus L. Keszthelr.
K o t r ó c z a — Fertó tava — a kürtó része ;
az, a melybe a hal, az udvarból jove belé
kerül.
K o t ú s he ly — Komádi — kiterjedés szerint
nem nagy, de mély, ú. n. kôvérfôldes hely.
Csikhalászatra alkalmatos, 1. Lápkút.
KÖCSÖG — Acipenser Ruthenus L. Varbó
(palócz).
K ö c sö g e — H. O. — Acipenser Ruthenus
L. Komárom.
K 0 CS0 GEHÁLÓ — lásd ; Kecsegeháló.
K ó fú r ó - R k . — Cobitis tænia L. Tisza.
K ó f ú r ó k — Petromyzontini, mint család.*
K óhal — p. K. — Cobitis barbatula L . Zala-
Tapolcza; hibásan Gobio vulgaris Cuv.
Komárom. H. O.
K óha ra pó — Bielz — Cobitis tænia L.
Erdélyi részek.
K ö l d ö k — Balaton-Füred — végbélnyilás
= anus ; 1. Hugygyó.
K ö l ö n t e — Cottus, 1. Botos Kölönte, Czifra
Kölönte, Kisszájú Kölönte.*
'""fe
' Ì
d ; ;
íliíra f e i
i® :
fifi,' d ’ !
Ita; 1 1 ' i
l i d
.
I d
i