8oo m e s t e r s z ó t à r .
K a r ó s h o r g â s z a t az, a midón a horgot a
partba leszúrt karóhoz kötik.*
K a s — Erdélyi-Mciòség — a vejszènek az a
része, a melybe a hai betéved, 1.. Kürtó,
Fej.
K a s — Velencze, Komárom, Balaton, Szeged —
eltérô alakú kosarak a halak szállitására.
K a s h e l y — Derczen — a lábó kônyôkében
vagy ôblében lévô köz, melyen a viz àtl'oly-
hai s a melybe a csíkkast beléfektetik,
hogy az úszó csík belétévedjen.
K a s o r n y a - Kis-Majtény - az a vesszôbôl
csavart kantár, a melynél fogva a cslktokot
hordozzák. . ■
K a s z a k e s z e g — P. K . — Pelecus cultratus
L. Szamos, Maros m. ; Bodrogköz, H. O.
K a s z ú r — B ö rvely — a Magyar Velenczén
dívó gyalázkához hasonló, de ]obb szer^
kezetíí nád- és lápvágó eszköz ; a csikász
legkedvesebb szerszámja, mert fegyvere is.
K á t a — Karád — 1. Segg.
K a t é r — Balaton, Kenesse — mindenféle
giz-gaz, a mit a Balaton a partra kivetett.
Tüzeló anyag 1. Habita, Habócsa, Katré.
K a t k a — Szeged — 1. Fentó ; Szegeden tôbbnyire
négy nagyobb horog vasmacska alakba
kótve ; van azonban a lentöhöz hasonló
is, még pedig két bôncsôvel terhelve;
alkalmasint az akadka, akatka kopása. ;
K a t r é — Tápé — 1. Habita, Habócsa és ■
Katér.
K a t u c s f a — Nagy-Bereg, Borzsa folyó — a
czége kapujába beállitható gamzsaháló tartó
kerete.
K á v a ^ B ó d va mentén — azok a farészek,
a melyekre a hálók feszítve. vagy kötve
vannak ; ¡gy pld. az ághegyháló, két keresztbeálló
félabroncsnak négy végére van
kifeszítve s innen «négykávás meritò»; —
1. Hajtovány. _
K á v a k ó t ó m a d z a g — Miskolcz — az, a melylyel
a tesziveszi háló — ághegyháló —
két abroncsa kózépen meg van kötve.
K á v a k o z , k é t k á v a k ö z ö t t i h á ló ré s z , i l le tó le g
t é r . *
K á v a l a p á t — Máramaros — félkórü kávára
kôzépen és keresztbe erósített ékalakú
lapát, a melylyel a halász az apró koveket
bolygatja, hogy az apró halat a csáklya-
hálóba beriaszsza.
K á v á r a h á n y n i — Miskolcz — a h á ló t a fá-
¡ á r a fe lk ö tö zn i : « k á v á r a ke l l hánynl a há-
. lót».
K á v a -v a s - a v a s a s - ó r v o s h á l ó á g h c g y k á v á j á t
s ú l y o z ó v a s . *
K a v i c s h a l — P. K . — Cobitis barbatula L.
Garam, Lèva mellett.
K a v i c s o s f e n é k — á l t a l á n o s an — ig en d u r v a
h om o k k a l s a p r ó b b k ó v e k k e l e l e g y e s e n
b o r í to t t v iz fen é k .
K e c s e g e - K . — Acipenser Ruthenus L .
GALGÓc zi -ná l ( 1Ó22) m e g v a n . M i k l o s i c h '
s z e r in t a s z lá v k e c i g a (?).
K e c s e g e — O r b i s p i c tu s 17 0 8 .
K e c s e g e h á l ó — Komárom, Budapest — 70 m.
h o s s zú 2 m. s z é le s . B e r e n d e z é s e a la p j á b a n
o l y a n mint az ó r e g h á l ó é , d e a h á ló r é s z
h á rm a s ; k ö z b ü l f inom l é h é s , me l y min d k é t
o ld a lo n tü k ó r k ö z ö t t v an ; 1. In lé h é s , 1.T ü k
ö r .
K e c s e g e t o k hal , Acipenser Ruthenus L . *
K e c s i g e — Uj fa lv i - S z ik s z a i X V I . s z á z a d —
S t u r i o p r im o s , e c h in u s . É r d e k e s me g tu d n i ,
mit é r t e t t e k a r é g i e k a S t u r io p r im u s é s
. s e c u n d u s alat t , min th o g y a n y e l v é s z e k mé g .
ma is i d è z i k ; 1. S z a r v a s G á b o r «C z á p a »
a M a g y a r N y e l v ó r b e n ; 1. K e c s e g e .
KECSÖGE — H . O. - Acipenser Ruthenus L .
Szegedi k ie j t é s .
K e c s k e b é k a - Szeged - R a n a e s c u l e n t a ; a
h a r c s a c s a l i ja .
K e c z e — Szeged — h á r om s z o g l e tü , sú l y o z o t t
f a k e r e t r e a lk a lma z o t t f e n é k h á ló , m e l y e t
c s ó n a k után v o n s z o ln a k ; 1. K o c z a is . K é t
ö r e g s z em ü , i s l ik b ó l k ö tö t t tü k ó r h á ló k ö z ö t t
- a f inom h á ló t e s t ; a hos s zú ín ló s z á r c so n -
to k k a l f e l s z e r e l v e .
K e c z e g — H . O. — Leuciscus rutilus L . Ipoly,
Láq¿ Nógrádmegye (palócz); Alburnus bipunctatus
H e c k . Egyh. OláhfaLu.
K e c z e k ö r ö m — Szeged — 1. Koczaköröm ;
a b ó n é f a ; 1. azt .
K a p ó k e s z e g — H. O .—Aspius rapax A g . Baja.
K a p u — Fertö tava — a k ü r t ó r é s z e . O t t a
hol a l é s z á k m á r s a r o k r a h a j lan a k az e l só ,
t á g a s á t b o c s á t ó r é s z , h o v á a hal l e g e l ó b b
k e r ü l b e f e l é .
K a pu — Nagy-Bereg — a c z é g e n y i lá s a , a
m e l y b e a g amz s a h á ló t b e á l l i t já k .
K a r — Bö rv ely — a c s ik p u t to n y o n az a k é t
M E S T E R S Z Ó T À R . 801
fo n ad é k , a m e l y n é l fo g v a a halász a p u t -
to n y t a v á l l á r a a k a s z t ja .
K á r á s z — Carassius, I. K ö v i K á r á s z , S z é l e s
K á r á s z . *
K á r á s z — K . — Carassius vulgaris N i l s .
E g y tó b ó l v a ló a n ém e t : K a r a u s c h e , K a r e i s i ,
G a r e i s l ; az o láh k a r a s é s tót k a r a s , k a r a s
e k n e v e k k e l . GALGÓc zi -ná l (1622) m e g -
van.
k á r á s z — J a n u a 1729 — C a r a s s iu s v u l g a r i s
N i l s .
K a r a s z — Uj fa lv i - S z ik s z a i X V I . sz. — cha -
r a x ; ma e g y h a l c s a l á d : C h a r a c in id æ é s a
C h a r a x n em ; t e n g e r i hal.
K á r á s z k e s z e g — T. Sz. N á tly é s H . O. —
Szeged, — P . K . — Tiszqfôldvàr, Scardinius
erythrophthalmus B o n . , t a v a k b ó l .
K á r á s z p o n t y , Cyprinus acuminatus H e c k .*
K á r á s z p o n t y — I i , o . — Carpio K o lla rii
H e c k . V e l e n c z e . M in d e n halás z á l l í t ja ,
h o g y a k á r á s z é s a p o n t y k e v e r é k e .
K á r á s z v a r s a — D o r o s z l ó ( B á c s k a ) — ké t
b e ) á r ó v a l , d o b s z e r ü e n f ó lp e c z k e lh e t ó ; h á ló bó
l k ö t v e ; má sh o l a k á r á s z v a r s a e g y b e j á r
ó v a l .
K a r c s u - p o n t y — G r o s s i n g e r — « K a r t s ó - ’
p o n ty » — ny i lv án a C y p r i n u s h u n g a r i c u s
H e c k .
K a r c s u p o n t y — S z i rm a y A n d r . — P h o x i -
ntis læv i s A g . é r t e lm é b e n .
K a r d k e s z e g — R k . — Pelecus cultratus L .
Tisza m.
K a r d a — P . K . — Pelecus cultratus L .
K a r d a h a l — R K . — H . O. — Pelecus cultratus
L . D u n a m.
K a r d a k e s z e g .— H . O. — Pelecus cultratus L.
Csongrád.
K a r d o s — Pelecus, 1. S u g á r K a r d o s . *
K a r d o s — P K . — Pelecus cultratus L .
K a r e v e d z ó — Keszthely — b e n em a k a s z t ha
tó, ma n k ó v a l e l lá to t t e v e d z ó .
K e c z é s c só n a k a z , a m e l y e n a k e c z é s j á r , *
K e c z é z ó — S z e g e d — a k e c z é v e l ha lá s zó
halász.
K e c z é s — Tisza mentén — k e c z e h á l ó v a l j á r ó
halász.
K e c z é z n i — Tisza mentén — a k e c z é v e l
halászni .
K e j t á g (k é tá g ) — Latorcza m en t én — I.
K e r e s z t k ô t é l .
Herman O. A magyar halászat.
K e l e — Scardinius, 1. Pirosszárnyú Kele.*
K e l e h a l — P K. — Scardinius erythrophthalmus
B o n . Balaton.
K e l e n — Göcsej — Scardinius erythrophthalmus
Bon., nyilván a szláv «Klen» ke-
szegnévvél egy tóból való I. Kele, Keling,
Telea, Telen és Telény.
K e l e v i s z — Komárom — az iszapban fekvó
ágasbogas fa, melybe a háló beakad!
K e l in g — h . O. — Squalius dobula L. Kis-
Majtény ; a balatoni kelehallal rokon név.
K e m é n y h a l - - általánosan — mondják arról
a halról, mely a szárazra vetve is sokáig
elél, pld. ponty, kárász, sügér. A kemény
ség, ha jósággal párosúl, növeszti a hal
becsét.
K e m e n y h e j u h a l — Ujfalvi-Szikszai XVI.
sz. concha, conchile, conchiliuin, ostrea ;
régente az Unió, Anodonta kagylók is
halszámba mentek.
K e r e k d é d h é j j a k — Miskolczi Gáspár -
pikkelyek, halpénz.
K e r e k h a l p é n z e k — squamæ cycloidæ.*
K e r e k k e s z e g — T. Sq. Nátly — Szeged.
Abramis sp .> talán sapa P a l l
K e r é k s z e g — P K. — Aspro vulgaris Cuv.
kitünóen festi az alakot. Nyitra torkolata.
K e r e s ó — Balaton — vaskampós, górbenyelü
szerszám, a melylyel a jég alatt eltévedt
vezérrúdat fölkeresik s helyrehúzzák, 1.
Gébics és Gemics ; Tihanyban azonban a
vasból készült fentó neve.
K e r e s ó h a l á s z , a keczés, vezetós, kaparós
halász.*
K e r e s ó h a l á s z a t az, a midón a halász folytonos
helyváltoztatás mellett alkalmazza a
szerszámot, pld. a keczét.*
K é r é s z — Grossinger — Palingenia longi-
caiida, «Tiszavirág».
K e r e s z t f a — Bodrogköz — ^ bokorháló lábát
megerósító fa.
K e r e s z t h á l ó — Kolozsvár — 1. Ághegyháló
stb.
K e r e s z t k á v a , a boritó oldalát alkotó, egymást
keresztezó káva.*
K e r e s z t ó r — Bodrogköz — a téli vasas szák
hálóján keresztbe futó fonalak, melyek a
hal jelenlétét a feljáró ór és pedzóje útján
elárulják.
K e r í t ó h a l á s z a t , az oreghálóval, gyalommal
51
,iiíiipí
a : t ■;
'vírapra ii
ml
i
‘....
:-ra- fe’
I.