' í
h
b
, ’
ifi
iV':
! *i
S .
H :
•É
Ci
1 1 < *
' ‘ ' l
] --il:'
i
' ■ :-À.
■ i
r
■i
:
s
• ! '-f
.■G ;¡ n
ifi: i! i
t-u1 ■ .. f,
nH ■ ■ "G■ !-■ fiÍ
G-i
: ■: ; L i
664 A MAGYAR HALFAJOK.
Már pedig a régi A r t e d l a halhatatlan L i n n é és C u v i e r ôta
az utóbbi az, ki ezt a halat osztályozta és Lucioperca Sandra névvel
látta el — minden természetvizsgáló a legapróbb részletekre kiter-
jedô, pontos vizsgálattal egybehangzóan azt derítette ki, hogy a balatoni
« süllô)) a fogasnak ifjú alakja s hogy mind a kettô egy és ugyanaz
a folyókban élô «süllôvel)). A sórényúszók és úszószárnyak sugárzata,
a fogazat, a pénzek, az egész életmód az ívással együtt, az egész belsô
szervezet ugyanaz.
Érdek e s PETÉNYi -nek ide vonatkozó fôl jegyzése, mely 1 8 4 1 - b ô l
ered s igy hangzik.
«Minden balatoni halász azt állította, hogy a süllô és a fogas a
kôvetkezô okoknàl fogva két faj ; 1. hogy a fogas orra már ifjú korában
is hegyesebb, nyujtottabb ; a hát domborodottabb ; a fark karcsúbb;
a kormányúszó szélesebb, mint a süllôé ; 2. hogy a fogas is
külön, a süllô is külön ívik; 3. hogy a süllôk a Zala és Mura vizében
is teremnek, az igazi fogas ott nem fordúl meg soha; 4. hogy a fogas
a süllônél jobb ízü; 5. hogy a fogas legalább Is 6 fontot nyom, holott
a süllô legfeljebb 5 font. ))
Erre P e t é n y i azt mondta, hogy: «mutassanak hát egy fióka
fogast)). A felelet ez volt: «Uram, az nincs soha a Balatonban!))
A makacsságot semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy ma már
a 3 fontos is « fogas )>; — igen, mert a hat fontos már fogyni kezd!
No de vegyük azokat az érveket sorra, eleve Is megjegyezvén, hogy
egyetlen egy sines köztük, a mely fajI értékíi volna és valamennyi áll
bármely más halnak Ifjú és meglett alakjáról ; de sot bármely más
állatról is.
Az elso pont alatt felsorolt, merôben külszines alaki külónbségek
csak korkülónbségek, a minók minden, külónósen gerinczes állatnál
elófordúlnak s a fogas süllônél korántsem akkorák, mint pld. a csirke
és a tyúk, a csikó és a ló stb. között.
A második pontra nézve áll, hogy ez más halaknál is így v an , az
ifjabbak és kisebbek együtt ívnak, a nagyok Is együtt, mert nem szabad
elfelednünk, hogy sok halnál az ivarérettség már « félfontos )>
korában ébred, holott a faj 1 5 — 20— 30 fontig Is megnó.
A harmadik pont állítása egy oly jelenség, mely a halaknál ■ általános,
hogy t. i. az ivadék, míg kicsiny, a kisebb vizeket keresi fol,
mert ott kevesebb megeróltetéssel szerzi meg táplálékát s nincs kitéve
a nagyok versenyének.
A negyedik pont egyértelmü avval, hogy a csirke húsa is más ízü,
mint a tyúké, a borjué más mint a tehéné, a nélkül, hogy ez külón
fajt teremtene.
Végre az ötödik pontra nézve áll a PcTÉNYi-féle, valóban fogas
kérdés s a makacskodók meg fogják engedni, hogy a fogas ikrájából
mely letojva legfeljebb másfél milliméter átmérójü, tehát még bors-
szem nagyságú sem, nem bújhat ki egy hat — de még három fontos
fogas sem.* Azt hiszem, hogy ez be van végezve.
Olyan kónyv, a mely mindenkinek rögtön megadja a módot arra,
hogy a halat pontosan meghatározza, egyáltalában nem is írható.
A legjobb kónyv használata fóltételhez van kótve s e fóltétel az
ósszehasonlítás útján szerzett gyakorlottság. Be kell gyakorolnunk a
szemet a formák megkülónbóztetésére, sok és sokféle halat kell
szemügyre vennünk, éló állapotban, frissében és szárítva vagy bor-
szeszben elrakva, hogy látásunk élességben nyerjen s utóbb egy pillantással
is kivegye azt, a min a faj jelleme megfordúl.
Tudnunk kell azt Is, hogy a halaknál is vannak egyéni eltérések:
^Sy~^Sy úszósugárral, pénzzel tóbb vagy kevesebb, eltérés a színben
és tóbb efféle. Itt c^ak a gyakorlásból folyó itélet segít rajtunk.
Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy egy és ugyanazon faj a tartózkodás
szerint feltünóen változik, külónósen színben, sokszor egész
külsó megjelenése tekintetében is.
Végre a népies elnevezésekkel rendkívül óvatosan kell bánnunk,
mert azok nemcsak táj szerint külónbózók, hanem ugyanazon a tájon
évszak szerint is, pld. Tamáskeszeg, mely Tamás napja, — pünkósdi
keszeg, mely pünkósd napja, — nagypénteki keszeg, mely nagypéntek
napja táján kerül a hálóba; vagy fahegykeszeg, mely rügyfakadáskor
jár bóven stb.
Szóval a kónyv e részében csak akkor van haszon, ha tárgyával
Az Igazság úgy kivánja, hogy ¡deirjam, hogy a Balaton valóban tapasztalt halászai,
kiket nem vezetett az az érdek, a mely e dologból sokszorosan kiri, t. i. hogy a süllót
korlátlanúl lehessen írtani, nekem mindig azt mondták, hogy a sülló a fogasnak a fia.
Olyanok ezek, mint K a rd o s G y ó r g y Keszthelyen, K un F e r e n c z Kenessén s a 40 év óta
baiianglakó óreg S im o n .