;Si
A HAL A T E RM É S Z E T H Â Z TA R TÂ SÂ BAN .
B r ehm A l f r e d , az állatok életérôl szóló nagy mûvét az állat-
élet egészére vetett pillantással vezeti be; de mindjárt az elso so-
rokban — és igen helyesen — ráveti szemét a természetvizsgálók
két táborára, mely, a milyen nagy az elért eredményekben, épen
olyan nagy — vagy talán még nagyobb — a kolcsónos leszólás-
ban is.
Az egyik tábort a bonczolók iskolája alkotja, mely az állatok testét
legparânyibb részeire bontja s e részeket anyag és szerkezet tekintetében
ezerszeresen nagyító üvegen át vizsgálja ;. így kutatja a legparânyibb
erecske, a legfinomabb idegszál végzodését; meglesi a
sejtet, oszlását, szervezetté való tómórülését; meglesi a petében
folyó keletkezést; az egyes szervek szerkezetét, mú'kódését; a szervek
átváltozásának folyamatát ; a külonbôzôknek látszó szervezetek egymáshoz
való viszonyát, rokonságát.
Ez fólséges, magasztos egy dolog, mely reátanít az élólények
ósszealkotására, életóknek nem egy alapfeltételére ; sokszoros világosságot
vet az eredetre is. Pontosan meghatározza a sejt oszlásának
pillanatát, haladását; megmondja — ha nem is mindig —■ e csodás
folyamat elóljáró fóltételét.
De egyet nem bír megmondani : annak az életrekeltó szikrának
a lényegét, mely a belátható okozat be nem látható okát szülte. Igen,
megmondja, ki birja fejezni szóval, olyannal, mely mond ugyan és
mégis adósunk marad ! E szó az életero, éltetô eró, néha épen csak
eró. De hát ez a világos tudás szempontjából véve semmi, mert a
megfoghatatlannak épen csak mesterszava.
Hogy világosan szóljak, tudjuk, hogy a himhal zoospermiuma a
nóstény ikrájának héjján nyiló petelikacson át az ikra belsejébe nyomúl,
ott az ikra termószemével érintkezik s hogy erre az a termó-
...
ifir:
Ai'
szem barázdálódni kezd; tudjuk, hogy ez a barázdálódás a keló állat-
alakot úgyszólván fólépíti ; de arról — az okok okáról — a mi azt a
zoospermiumot létrehozta, életre keltette, furakodásra indította; a
termószemmel való érintkezésének lényegéról ; a barázdálódást inditó
eróról ; arról, a mi a sejtekre osztódott anyagot reáviszi, hogy bizonyos
állatalakot óltson magára, arról sejtelmünk sincsen. Nincs a bonczo-
lóknak sem.
A bonczolók iskolája, mely evvel az ággal foglalkozik, szánalommal
tekint le arra a másik táborra, a mely az alakokat figyell, tüzetesen
ismertetl és nagy gonddal viseltetik életnyilvánulásaik iránt is.
A bonczolók iskolája azt mondja, hogy ez nem tudomány, mert
csak ismeret s azok, a kik mivelik, csak «dilettánsok», napszámosok.
Ok, a bonczolók azok, a kik a tudomány palotáját építik és szerkesz-
tik, a tóbbiek csak napszámosok, a kik az épító anyagot hordozzák.
Szorosan véve, annak beismerésében, hogy azok a «napszámosok»
hordozzák az anyagot, rejlik nemcsak jogosultsága, hanem nélkülóz-
hetetlensége is annak a másik ágazatnak ; mert nincs építómester, a
ki ósszeszerzett anyag nélkül bár szerény kunyhót is építhessen ; nincs
olyan, a ki mások munkáját nélkülózhetné ; tehát nincs is joga, hogy
azt lenézze, vagy épen leszólva megvesse, a mi saját müvének lényeges
fóltétele.
És nem állhat meg a tudomány és ismeret megkülónbóztetése
sem, mert határát megszabni nem lehet; s ha akként állítjuk fól a
dolgot, hogy a tudomány az ósszefoglaló, akkor csak ismeretet fog-
lalhat ossze, tehát abból épül, s így se oka, se jogosúltsága azt
lenézni, a mi saját erejének forrása.
Van azonban a vita eldóntésének még egy más, sokkal hatható-
sabb módja is, mely bizonyos kérdések fólvetésében rejlik.
Semmi kétség aziránt, hogy például N ewton igazán fényes szel-
Icm volt, ki müveivel az emberi tudás terén korszakot alkotott.
A kérdés az, hogy mi az elókelóbb tudományos feladat ; vajjon az-e,.
hogy kitudjuk N ewton koponyájának méreteit, agyvelejének súlyát,,
tekervényeit, szervezetének ósszealkotását s esetleges sajátságait,
mikroszkópi ósszetételét, chemiai alkatrészeit — vagy az, hogy
NEWTON-t, mint embert, élete folyása, cselekvése, müvei s azoknak
értéke és hatása szerint ismerjük meg."
Vi
:Dl
1
' i i ,
< -