lîS'-
fff
1
f'
I n taÍi!
a .rat :.l‘ 1 •).
l ' i ' i [ i ' %
* t
t
f e : I
II
i n i‘tri il’ a■
ITO
ft!ÊV*
\:\É
;n 1'
770 M E S T E R S Z Ó T À R .
állítás IO òl ; d e az öreg és egyéb hàlók-
nak osszeállítása, teljes felszerelése is ;
1. Hálóállitás.
Á l l í t ó f a — Komárom — egy másfél méter
magasságú erós czölöp, a melyhez hàló-
állításkor a háló inát odakötik ; 1. Allítás,
Hálóállitás.
Á l l í t ó h a l á s z , a ma r á z s a - , mé t - é s e r e s z t ó h
á ló v a l h a lá s z ó . *
Á l l í t ó h a l á s z a t , az, a mely hálózatokat a
vizbe állítva, a halak bebonyolódására
számít.*
Á l l í t ó t ü — S^olitok — nagy hálótíi, hasonló
az islingtíihóz, melyet a hálódarahok óssze-
füzésénél használnak; 1. Állítás, Hálóállitás.
Á l ló b á r k a — Budapest — három rekeszes,
bógós és csárdás nagy haltartó bárka,
mely állandóan ki van kótve.
A l lo to — (álló tó) Ujfalvi-Szikszai xvi. sz.
stagnum.
Á l l ó v í z — általánosan — mely egyáltalában
nem mozog sem tova, sem helyben.
Á l l o t t h a l — Máttyusnál — büzhódt hal
értelmében,
A ló z a - - ALmsa, I. Vándor Alóza.*
A l só á l l k a p o c s — os maxillare infeiius.*
A l só és f e l só c s i g o l y a n y ú l v á n y o k — apophysis
spinosa inf. et sup.*
A l so f e d e l é k c s o n t — s u b o p e r c u l um . *
A lsó ín, az eresztóháló alján, a melyre a
kóvellók vannak kótve.*
A l só s e r t e — Komárom — a ponty alsó
sórényének elsó, fogas sertéje.
A l s ó s ó r é n y — Sieged — 1. Kormánysórény.
A l s ó s ó r é n y ú s z ó — pinna analis.*
A l só s z em c so n t — os infraorbitale.*
A l s z i k — Bó dva — a hal, mikor éjnek idején
egy helyen veszteg áll.
Á n g o l n a — Anguilla, 1. Sikos Angolna.*
Á n g o l n a — kózkeletü — Anguilla fluviatilis
Ag. Népies magyar neve nincs, mert csak
elvétve akad magyarok lakta vidékeken,
GALGÓczi-nál (1662) megvan ; I. Ingola.
A n g o l n a — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — anguilla.
A n g o l n a f é l é k — Muraeiiidae, mint család.*
Á n g v i l l a — H. O. 1. Ángolna. Mint nagy
ritkaságot, helyesen leirva, igy mondják a
komáromi halászok. Komárom.
A n y a l é k — Szeged — I. Ajtòlék.
A n y a m e d e r — Székelyfóld — a patak eredeti
medre, a melytól a dugát ássák.
A n y a p o n t y — Tata — óreg pontyok, a
melyeket tenyésztésre használnak.
A p a c s , vezérfa az óregháló két végén ;
tavakban egyszerü, folyókban alsó végén
súlyokkal ellátva ; 1. Apacsfa, Apacsó,
Apatsó, Apatsú, Apattyú, Berenafa, Bere-
nyefa, Bika, Hámfa, Jankó, Káfa, Kócza,
Oldalrúd.
A p a c s f a — Körös-Tarcsa — 1. Apacs.
A p a c s in — M. Ny. Sq. — Szatmár m, —
evezó ; nem biztos, vagy egészen kivételes.
A p a c sh o r o g — Karád — horgas fa, a
melylyel az apacsot kifogják.
A p a c s k ó — Bodrogkoz ■ — az Apacs vagy
Berenyefa súlyozója : a Latorcza mentén
a Gyalom Kátakóve.
A p a c só — M. Ny. Sq. — I. Apacs, néha
Apacsin is. M i k lo s i c h szerint szláv eredetü
: opaíina, kormányevedzó.
A p a c so s — Ka rád — a jég alatt való halászatnál
az Apacsot tartó ember.
A p a c s ú r o s — Körös mentén — a Laptáros,
lásd azt.
A p a c s ú r — Komárom — az Apacs villája,
mely a súlyozó téglát kórülfogja.
A p á c z a f ú r ó — H. o . — Aspro vulgaris Cuv.
Szentes, kórósi halászok; de Barátf . sz,
és Crsóhal néven is szólitják ugyanitt.
A padó v í z — általánosan — fogyás kóvetkeztében
folytonosan alászálló viz.
A p a t só — B . Szabó D á v id — 1. Apacs.
SzABÓ-nál helyesen magyarázva : «az óreg
háló végére kótótt dorong».
A p a t sú — B . Szabó D á v id — 1. Apatsó.
A p a t t y ú — Budapest — 1. Apacs.
A p r ó k e s z e g , k á r á s z — Ujfalvi-Szikszai xvi.
sz. — melanderinos ; nyilván a halivadék
értelmében.
A p r ó s z em ü — általánosan — a kisszemü
háló ; sohasem mondják, hogy «sürü».
Á r ad á son — Körös mentén — halászni, kivált
szemre szigonynyal ; a vizek kiáradott részében,
sekély vizben; I. Szemre halászni.
Á r adó v í z — általánosan — megszaporodás
folytán nóvekedó víz.
A r a n y h a l — H. O. — Scardinius erythrophthalmus
B o n . B ó dva mentén, Komjátiban,
M E S T E R S Z Ó T À R .
77
Tavakból való rezes példányok ; mint kózkeletü
a honositott Cyprinus auratus auct.
1. Jóvevéiiy ponly.
A ranypotyka — Grossinger — Cyprinus
auratus auct.
Á r b o t z — B . Szabó D á v id ~ helyesen
magyarázva mint Ôrfa, I. azt.
Á rb o t z f a - B . Szabó D á v id - I. Árbotz.
ÁRBUTZ - ß. Szabó D á v id - 1. Árbotz.
A r s ó h a l — H. C. — Aspro vulgaris Cuv.
Nagy-Dobrony ; itt az orsó is arsó. A L a torcza
mentén is így.
ÁSOTT hal — Miskolczi Cá spá r — az árvizek
apadása után lyukakba szorúlt halak, leginkább
csikok, a melyeket a csíkász ki szokott
ásni ; a Sárrét, Ecsedi láp, Szernye
némely pontján ma is dívik.
Á sovány hal — Mátyusnál — a csíkról, I.
Ásott hal.
A s zalt halacska — Orbis pictus 1708.
Aszszu HERENG — Uifalvi-Szikszai XVI. sz. —
1. Hering.
A s z t a l — Erdélyi Mezóség — a jéghalászat-
nál az a □ nagy lék, a melyen a hálót
beeresztik; I. Bedóntó, Beeresztólék, Be tevés,
Betevó-vék, Eresztólék.
Aszu HAL — Fay-féle szakácskónyv, xvii. század
— szárított hal.
Atká s fenék — Komárom — a hol a viz
fenekén sok az akadékos gyókér stb.
Á tk ó tn i a vizet — Körös mentén — |. El kótik
a V.
A t o l j a Balaton — az egymás mellett
bevetett eresztóhálóknál a póta és a kó
feszitésétól eredó átbúvók, a melyekben
a hal megnyaklik,
Á tu g o r j a — Balaton-Füred — «a ponty át-
ugorja a hálót» átveti magát, elszókik ; I.
Kilép a ponty,
Á t v e t i — magát a hal a háló fólén (Felin,
Parásin); — 1. Háló fòle
-A v é t — Tihany — kótélnemüekról mondják,
a sok használatban való kopás értelmében
pld. : avét fágyó = régi, megkopott
fágyókótél.
A z HALNAK HATA BORDAJA — Ujfalvi-Szikszai
XVI. század — vertebra.
B
B ába-c s í k , Cobitis elongata, H e c k .*
B a b a jkó — Balaton — ifjú ponty, Crprinus
Carpio L.
B a g ó k e s z e g - h . O. - Abramis sapa P a l l .
Kis példányok. «Azért mondjuk bagónak,
mci csak olyan semmi hal.» Nem becsülik.
Komárom. Némely halász Bagolykeszeg-
nek mondja s ez a helyes, mert a nagy-
szemüségre van alapítva.
B a g o l y k e s z e g , Abramis sapa P a l l .*
B a g o l y k e s z e g - T. Sq. - I. Bagókeszeg.
BÁGYADT HALAK REKESZE, ispita helyett.*
B a in g — Leucaspius, I. Kurta Baing.*
B a in g ~ P. K. — Aspius rapax A g . Szat-
már.
B a ju s z — Szeged — könyökös deszka ; az
állóbárka orrának erósitésére való ; a harcsa,
ponty, márnahal, menyhal bajusz-
szerú nyúlványai,
B a ju s zo s o r s ó f a r k - P . K . — Cobitis barbatula
L. Eredet nélkül.
B ak — Nagy-Dobrony — az Órósháló rúdjának
végén az a kampó, a' melyre a háló
akasztva van.
B ak — Máramaros — I. Halászszék.
B ak általánosan — vastag fejfaforma, a
melynél fogva az állóbárkát kikótik.
B a k a c s — Saród — a háromélü sás.
B a k c só — Szeged — Ardea nycticorax. máshol
vakvarjú ; halászómadár.
B a k sa - P. K. H. O. - Aspius rapax L.
Tisza m.
B ál Körös-Tarcsa — megmért és rendbe-
rakott száritott halak tómege (német : Bailen),
I. Mázsa.
B a la to n i h e r in g — P. K. — Pelecus cultratus
L.
B á la zó — Szeged — az a kunyhó, melyben
a bálokba kótótt szárazhal el van téve.
B al ín — Blicca, I. Ezüstós Balin.*
B a l ín — Ujfalvi-Szikszai X V I . sz. — balena ;
itt nyilván a bálna értelmében.
B a l ín — Grossinger szerint a német «Wal ler
», «Wallen»-tôl származnék, melyból
L in né a «Ballerust» csinálta volna; ám a
német «Wal ler» a harcsa, holott a L in né
«Ballertisa» keszeg s a magyar Balin is
kôvetkezetesen «Fehérhal» t. i. Aspius
40*
lí
m
J im
I « i l llíirie
■ rp l
ikfiir ligra"i