' f
tas
N
N a ad — Uilálvi-Szlkszai x v i . század — arundo.
N á d c s ó n a k — Ecsedi lap, észaUì rész (Turahát)
— három kéve nádból készített tutaj ;
minden bizonnyal a képzelhetô legôsibb
vizi járómíí.
N á d l ó — Ecsedi láp, északi rész — nádas
rész — nádas víz, 1. Cseret.
N á d t u t a j , n á d c s ó n a k h e ly e t t , s z a b a to s a b b .*
N á d v á g ó k a s z a — Algvá, Tápé — s a já ts á g
o s a la k ú , s ú ly o s s a r ló ; e g y e b ü t t r ó v id e n
n á d v á g ó .
N a g y a g y ú h a l — G r o s s in g c r — L o t a c om m
u n is C u v . A n é v M iSK O LC z i- tó l v a ló .
N a g y a p a c s ú r — Szeged — a kijáró apacs,
t. i. az, a melyet a ladikon bevisznek s a
partra kihoznak ; 1. Nyargaló apacs.
N a g y e h e t ó — Miskolczi Gáspár — azaz
fa lá n k a hal.
N a g y f e d e l é k — o p e r c u lu m . *
N a g y f e jü h a l — Grossingcr — Squalius
d o b u la L i n .
N a g y f e jü k e s z e g — H. O. — Squalius dobula
L. — Bódva mentén, Komjátiban.
N a g y g a z d a — Karád — a ¡é g a la t t v a ló
h a lá sz a t fó em b e r e .
N a g y g y a l o m — Bodrogkoz — 1. Ó r e g h á ló ,
Léhés.
N a g y h a jó — Velencze — peremes, pórfás
hajó ; a léhéshoz tartozik ; ezen viszik az
óreghàlót.
N a g y h á l ó — Velencze — lásd ; Óregháló.
N a g y k o t r ó c z — Saród — 1. S z e rs z ám .
N a g y k ó v e l ó — Balaion — , n é p ie s e n ;
« k ü ë l lô » ; az e r e s z tó h á ló a ls ó in á n s leg-
s z é lé r e é s k ó z e p é r e a lk a lm a z o t t n a g y o b b
k ó ; 1. Ó rk i 'í .
N a g y m a r c z i — H . O . — Barbus fluviatilis
L. Szeged.
N a g y p é n t e k i h a l — Aspius rapax A g . Miskolcz,
S a jó .
N a g y p ic z é s — Tápé — fenék-, pórgettyils-,
kabakhoroggal halászó halász. A bokor
feje is.
N a g y s z á n k ó — Balaton, ó sh a lá s z a t — n a g
y o b b g y a lo g s z á n k ó , a m e ly e n a jé g h a lá -
s z o k a g y é k é n y e s h á ló t s z á l l ít já k .
N a g y s z é l h a l — Aspius rapax L . Erdóvidék,
Olt mentén.
N a s u s — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — ex
genere leuciscoriim cujtis venter interin-
secus nigerrima membrana ambitur, os autem
veluti labra habere videtiir. Linde qiiibus-
dam labes apellatur. Ez nyilván a vésettajkú
paducz, néhol «tintahas, tintafosó» s
é rd ek e s , hogy akkor a tót származású
paducz még nem volt kózkeletü.
N é g y k á v á s m e r í t ó — Szendró — 1. Ághegy háló.
N é m e t b u c z ó , Aspro vulgaris Cuv .*
N é m e t k ó c z — H. O. — Aspro vulgaris Cuv.
Szeged.
N e m h a l— Gobio fluviatilis Cuv, Szeged; hitvány
volta miatt igy.
N e m z e t i h a l — H .O .— Scardinius erythrophthalmus
Bon. a magyar nemzeti szin-
ról, mert háta zó ld, oldala ezüstfehér,
szárnya piros. Balaton-Fiired.
N e v e n d é k h a l — Taía — az egy kilónál kisebb
pontyok, a melyeket a nevendéktóból a
hizialóba helyeznek át.
N e v e n d é k t ó — B . Szabó D á v id — a melyben
csak ifjú halak vannak.
N y a k — Nagy-Bereg — a cslkvarsa vagy kas
szájarészének szoriilata.
N y a k l ik — Komárom — a hal, mikor fejével
a háló szemébe akad s függve marad.
N y a k l ó — Latorcza mentén — az ott igen
nagy — 9 Gm. — tesziveszi hálón a haj-
toványok kózébe kifeszített három órmad-
zag, mely arra való, hogy az ugró pontyot
visszavesse, vagy megnyakalja.
N y a k l ó s z ig o n y — az, a mely kevésbbé a hal
átdófésére, mint inkább arra számít, hogy
ágai kózé szorúljon.*
N y a k r ó l jó n — Komárom — a háló, mikor
a viz lefelé sodorja s alulról kell tartani.
N y a k s i — Kopácsi — l. Czibék, Vállhám.
N y a k s z ir t c s o n t — os occipitale.*
N y á l k á s c z o m p ó , Tinca vulgaris Cuv .*
N y á l o s s á g — Mátyusnál — nyálkásság értelmében.
N y a r g a l ó a p a c s — Csongrád — a folyóba
bevltt hosszú apacs, a melylyel a bekeri-
tést végzik ; 1. Nagyapacsúr.
N y a r g a l ó b á r k a — Komárom — szandolin
alakú haltartó, melyet a halászok a csónak
után kótve magukkal visznek.
:tai
l'lhlliii
N y é l — Komárom — az evezó nyele; továbbá
az apacs nyélszení része.
N y e l v — Kopácsi — az egyszárnyú, ót
hagyású varsának elsó vörcsöke.
N y e l v — Komárom — a halótünek az a
peczke, a melyre a léhést motólálják.
N y e l v c s o n t — entoglossum.*
N y e l v -t o l d a l é k c s o n t o k — copulæ.*
N y e r f l i — Gyór— Leuciscus virgo H e c k .
A német Nerfling-tól.
N y e r s — Miskolczi Gáspár — természetü
hal, pld. a csuka, hosszúéletü értelmében.
Doroszló, Bácsmegye — 1. Ny c -
.
N y e s ó
selló.
N y e s e l l ó (igy!) _ Velencze — 2— 5 m.
hosszú rúdra alkalmazott sarló a csapások-
nak viz alatti tisztogatására való.
N y í l -k e s z e g — Sq. D . — bizonyosan Aspius
rapax L. a sebességról, mely k¡ van tüntetve.
N y í r ó — Keszthely — 1. Lápmetszó.
N y ú l -d o m o l y k ó , Squalius lepusculus H e c k .*
N y ü s t — Balaton-Fiired — egyértelmü a
léhéssel ; takácsmesterszó ; a halász a fonalat
érti alatta, a melyból a háló vagy zsákja
kótve van, I. Léhés.
N y ü s t h á l ó — Balaton-Füred - 1, Óregháló.
O Ò
C d o r — B . Szabó D á v id — a hal búvó-
helye, vaczka ; nyilván az odvas, odú
révén.
O d v a s p a r t — általánosan — a hol a víz a
partba barlangszeríí mélyedéseket mosott.
O l a jh a l — P. K. — Petromyczon fluviatilis L.
I. Olhal.
O l d a l r ú d — Uj-Székely — a kozháló apacscsa.
O l d a l t p e d z ó , a horog, a mikor hegye a
szárhoz képest oldalt kihajilk.*
O l d a l t v á g ó s z ig o n y , 1. Bókószigony.
O l h a l — P. K . — Petromyzon fluviatilis L.
P e t é n y i szerint a német «Uhle» kaptájára.
Eredete nincs.
O l l ó h á l ó — T . Sq. Szeged — két, ollósze-
rüen kercsztezett rúdra alkalmazott merító
háló.
O l m o s d e s z k a , a melynek rovásaiba az ólom-
karikának való ólomgaluskát óntik.*
O l m o s h o r o g — Sió mentén — tutaj nélkül
való, sebes vízre, sok ólommal ter-
^ helve, hogy a víz el ne sodorhassa.
Ó l m o s ín — Komárom — a liúzóhálók ólommal
súlyozott, alsó, kettós ina ; 1. Alín.
Kóves ín.
Ó l m o z ó k a l a p á c s — Szolnok — tómzsi alakú,
jókora kalapács, a melylyel az ólmot az
ínra verik.
O l o m — általánosan — az az ólomkarika, a
mely a hálózatok alsó inára alkalmaztatik.
O m b l a — Sq. D . —■ «rest vizeket kedveli,
fegyverzett», tovább a «lazacz egy nemének
» magyarázza; nyilván a franczia l 'Ombre
chevalier, vagy tudományosan Salmo ambla
L in . ; tóbbek kózótt a svájczi tavak lakója ;
, nálunk nem terem.
O m l á s o s p a r t — általánosan — mindig meredek
s hosszában repedezve és szakadozva,
darabonként vízbe omlik. Halas hely.
Ó n — kenessey — Thymallus vexillifer A g .
Eredete nincs adva ; az ónos fényre czéloz,
nyilván G r o s s in g e r -IÓI vette át.
O n h a l — G r o s s in g e r — Thymallus vexillifer
A g .
Ó n h a l — Kenessey — Thymallus vexillifer
A g . Eredete nincs adva ; I. Ón.
Ó n k e s z e g — Idus melanotus H e c k . G a l g ó -
czi-nál 1622. B i e l z szerint erdélyi neve
ó'nyhal v. on.
Ó n o s já s z hal, Idus melanotus H e c k .*
Ó r — általánosan — a hajó legeleje ; a nép
soha sem ejti orr-nak.
O r — Komárom — a halásztíí hegyes vége.
Ó r — Komárom — a vízbe orrszerüen be-
nyúló partrész.
O r m ó — Mátyusnál — a Murænàrôl :
«A hátán végig éles ormó vagyon»; külónben
nyilván az angolna hátsórényúszójára
vonatkozik.
O r r c s o n t — os nasale.*
O r s ó c s o n t — radius.*
O r s ó f a r k — Aspro Zingel Cuv. G a l g ó c z i ,
1Ó22.
O r s ó f a r k ú h a l — Janua 172g — Aspro
vulgaris.
O r s ó f a r k ú h a l , — Aspro vulgaris C. V .
í : j
:j