4 : '
3.
ün
Nàdas tavakban a halászok folhasználják lészák helyett a tömött
nàdüstôkôket s a fejeket a nàdüstôkôk átjáróiba állítják be; ilyen
módon lehet egy halásznak egy és ugyanazon tóban tiz-husz vejs^e-
helre is, mint volt régente a komáromi várispánnak tizenhat, a Megyerieknek
öt. A hol a helyiség viszonyainâl fogva két vejszefô kôzel
áll egymáshoz, ott keletkezik az ikervejsze; a tulajdonos szerint pedig.
t .
■ ;
J': ; '
avis
. . j j ■
42. ábra. A rácz vejsze.
mint régenten àllott, Jakabvejsze, Kônyivejsze, András vejszehelye,
úgy áll ma a Kis Pál, Nagy Pál vejszéje.
bar
È a
£ -
c) A VARSA.
A légi okiratokban ; Ansa es Wo r s a ; a szótárakban Ver se is.
A varsák között, a melyek számos alakban és szerkezetben élnek,
a ma is é\o fülesvarsa, mely tarajàn fület visel — a melynél fogva
kiemelhetô — s a mely vesszôbôl van fonva, tarthat jogot arra, hogy
a magyar tôrténeti halâszszerszâmok között helyet foglaljon, mint-
hogy neve a régi okiratokban elôfordùl, s a vele való halászás joga
adományozás tárgyát is képezte, a mint ez már a mesterszavak között
fól is volt említve.
A füles-forma kétféle: tömött fonású, csíkokra; és ritka kótésíi,
mindenféle halra; alkalmasint az utóbbi az, a melyet a régi okiratok
Sût
ansa alatt értenek.
A legszebb kôtésû s olyan, hogy derék
hal is kerülhet belé, az, a mely a
Krasznán — Kis-Majtényban — dívik
(43. ábra) a hol igen òsi ízu halászat
él, több oly szerszámmal, a melyen se
fonal se szög ; sôt a mely tisztán vesz-
szôbôl és háncsból készül.
Itt Sq a varsa szádja vagy taraja, a
melyen a hal betéved; taraján van a
fül, a melytól latín neve (ansa) ered ;
U a vörcsök, a melyen áthaladva, a
hal a tómlóczbe [T] kerül belé, a honnan
tóbbé nem szabadúlhat, mert a
tömlöcz fara csóvával van bedugva.
A varsa átmenetet képez a rekesztô
halászattól a mozgóhoz s tobbféle alkalmazása
dívik. Behelyezik folyókba
partmentében, néha haltereló verést is
alkalmazva hozzá; vagy tavakban nád-
üstökök átjáróiba; rendesen éjszakára
rakják be, reggel pedig kiemelik s ez
a kiemelés az okiratokban elófordúló
« elevatio ansarum ».
- V
... 5 ,
45 . ábra. F ü le s v a r s a .
Ezek a szerszâmok azok, a melyek valóban tórténetiek s természetüknél
íogva csak ezek lehettek adomány tárgyai, mert helyhez
kötve, az ellenórzést, a jogélvezet e fofeltételét, lehetóvé tették.
Az, a ki a halâszati jogot élvezte, jelen lehetett, vagy kirendelhette
emberét, valahányszor a cq^’c kamzsahálóját kiemelték, a vejsje kür-
tójét merítették, a varsákai kiemelték: tudta hol és niily idóben keresse
embereit, mert a szerszám helyhez volt kötve. A mozgó halá-
i: i . . :
' ■ í