szat kevésbbé volt alkalmatos erre, mert az eltagadásnak tágas tért
nyitott.
A mozgó halászatra nézve nem döntött a szerszám, hanem a terü-
le t , adományoztattak halásztanyák — alkalmasint mindig a legjobbak,
ugy hal, mint meghalászás tekintetében —-s a halászás módja az ellen-
orzés módjával együtt a jogélvezóre volt bízva ; gyakorolhatta, a mint
tudta, az adományozás e neme mmt «piscatura» vagy «piscatio»
szerepel az okiratokban, tehát tanyahalászatot, a gyalommal vagy
óreghálóval valót jelentett, a mint ez már a szóegyeztetés szakaszá-
nál ki is volt mutatva.
De ezeknek a rekesztô szerszámoknak még más jelentóségük
is van.
A kôbôl lakott rqgu-cy kivált ha kapujdha nem varsa, hanem csak
ágnyaláb van betéve, hogy a hal összetörje magát, valóban óstórté-
neti kezdetlegességü ; majdnem teljes biztossággal fogadhatjuk el,
osi korból eredve maradt reánk. S szorosan véve a rekesztô
halászat többi alkotmánya — a még a varsa is, mihelyt verésekkel
van ellátva — a kô-czégének csak fejlettebb változata.
Ezek tehát a maguk osszességükben mindenesetre ôsrégészeti
jelentôséggel is birnak.
IV. Ô S R É G É S Z E T I ÉS N É P R A JZ l VO N A T KO Z Á SÚ
M A G Y A R HA LA S Z S Z ER S ZAM OK .
A fejtegetés során haladva, kóvetkezik az az anyag. mely hivatva
van az élô magyar népies halászatnak az ôsrégészeti leletekkel való
rokonságát kimutatni.
I. A H Á L Ó - É S F E N É K H O R O G S I J L Y O K .
A SLÍlyozó kóveknek a halászat gyakorlatában való szerepéról
tüzetesen egyelôre nem szólunk, mert ennek ott a helye, a hol az élô
halâszati módok részletes benuitatás tárgyai lesznek.
A mi azokat a mesterszavakat illeti, a melyeknek alkalmazása már
itt kóvetkezik s nem mellôzhetô, ezekre nézve a Mesterszótàr megadja
a felvilágosítást; teljesen majd kidomborodnak azok a kónyv
késóbbi szakaszaiban.
A hálósLÍlyokról, úgy azokról is, a melyek a fenékhorgon alkal-
maztatnak, általános tekintetben a kóvetkezóket kell elórebocsátani.
A hálókra alkalmazott súlyoknak háromféle a rendeltetésük :
1. Hogy a háló a vízben bizonyos, legtóbbszór függóleges, fal-
szerü állásba jusson s így a halnak útját állja; e végett a kóveknek
mindig megfelel egy úszó fa, az u. n. para, palla stb., mely a háló
fólét a vízszinén tartja, míg a súly a háló alját lesülyeszti ; ezek
súlyok a háló kóvek.
2. Hogy a háló húzáskózben bizonyos irányban vezethetô legyen ;
ezek a súlyok a csaftkóvek.
?■ Hogy a hálónak az a része, a melyben a hal megfogódzik,
H e rm a n O. A m a g y a r h alászat.
J
' i ' T
r' Uü 1 :