A K O M A R O M I H A L Á S Z A T T O R T E N E T E .
^ Komarom halászata megérdemli, hogy avatott tórténetíró ku-
tatasamak kulon tárgyává tegye. Komárom halászeleme minden korban
erós volt; Gúta és Naszvad kózségeket bevonva, egész halászó
telepet látunk szemünk elótt, mely egész hadjáratot folytat az egykori
fóhal ellen, mely nem más. mint a viza, a tudomány Acipenser
Huso-ja.
Nem a mai viza, mely ritka, s ha «mázsás», már bámuiat tárgya,
hanem a M a r s i l i u s Danubiusának — a réginek — vizája, a melyre’
ugy. a mmt a Vaskapún és a Kazánszoroson — a Pontustól jóve —
benyomult. ezer czége. ezer hák), ezer, vasmacskának is beilló vizahorog
várakozott. lesett.
M a r s i l i u s «Huso»-ja, a magyar «órhal» ezer fontot is nyomott
— tiz egesz mázsát, az t. I., a mely az ós Dunán fólvonúlt; anyaten-
gereben húsz mázsáig is megnó. A czége, a melylyel fogták - a
«captura usonum vulgo Zege» - nem vesszóból, nem rdiongból,
hanem erós karókból való volt, melyek - M a r s i l i u s szerint - saját-
szeríi tómkeleget alkottak, a melyekben a betévedt halakat, furkóval
verték agyon mmt az ókróket.
^ A vizafogó czégének szerkezete - elég kár - nem maradt
reank; de az a szó: «labyrinilms» eleget mond, hogy óriási — t. i. a
hal arányához mért - kürtót, mely vagy a Tisza-Dráva menti magyar
vejszehez,^ vagy a Fertó kürtójéhez lehetett hasonló, fóltehessünk.
Kamzsahálóyal felszerelt czége azért nem lehetett, mert a halat ten-
gerfelól, tehát a víz ellenében kellett várnia.
Semmi kétség, hogy a legrégibb okiratokban elóforduló «captura
usonum» egy a «zege» «seyge» és a komáromi «szegjével».
Komárom, mint vizafogó hely, a legelsó sorban állott s ebben a
sorban is talán a legelsó volt. A komáromi vizának, mondhatni, tór-
teneti ,elentósége van; nemcsak a helyi kozélet szempontjából,
hanem országos tekintetbôl is.
Belévág a hubéri viszonyokba, mint az ú. n. «koteles halak»
elseje; húsával végnyomorba sülyedett hadakat mentett meg s amaz
«alazatos konyórgésekben», a melyekkel Komárom városa, már hadi
lelentosege miatt is, oly sürün fordúlt Bécsbe, Udvar fényéhez,
R E V - K O M A P O M . 459
Felség kegyelméhez, a legjobb érvelés súlyban — s így hatásban
is — meg sem kózelítette azoknak a szép vizáknak súlyát és hatását,
a melyek az alázatos felterjesztések mellett felvándoroltak, anélkül,
hogy mint mellékletek az instáncziák dorsumára fóljegyeztettek
volna.
Az 105 1 -ki esztendóról fel van jegyezve, hogy Ill-dik Henrik
hadaival beütótt az országba ; de megszorúl s így a támadó az, a
ki GyórÓn alúl megalkuszik sorsával, békét kér I-só András
magyar királytól. A magyar király ráhajlik a kérésre s a véginségre
jutott német tábort ótven óriási vizával rántja ki a bajból. A halak e
tómege komáromi volt. Nagyságukat elgondolhatjuk.
A Xlll-dik századból fól van jegyezve, hogy Komárom várjobb-
ágyai hallal, kiváltképen vizával rótták le adójukat.
Ebben a században kelt (1268) IV-dik Béla király megerósító
levele, mely szerint a komáromi várispánnak — Nagy Megyernél —
i 6 vejszéje volt.*
A XV-dik századból (1472) fennmaradt az adat, hogy Hollós
Mátyás király Guta mellett halastavat tartott. Ez azonban haltartó is
lehetett.
1. Miksa tórténetírója, Suntheim László a XVl-dik században
( 1500 kórül), Komáromról írva, csodálkozik a hal bóségén, foképen
a viza és tok sokaságán s lóljegyzi, hogy egyszerre száznál ¡s tóbb
kerül a szárazra.
Az 1518-diki magyar országgyülés XlV- ik tórvényczikke arról
rendelkezik, hogy Komárom — s rajta kívül Munkács és Tata —
vizával és tokkal lássa el a király konyháját.
Ebben a században (XVI), mondhatni, seregesen járt a viza Bécs
felé s meglátszik, hogy a «császár komáromi, udvarbirái» gondoskodtak
az elszállításról, a mint erról a kóvetkezó okirat tanuskodik.
«En, ki vagyok Németh János, római Császár Eó Felsége udvar-
birája Komáromban, valloni èzen levelem által, hogy én az naszvádi
spegjéról harmadrésze, az Eó Felsége parancsolatjára Usály Péter
uramtúl három Vizát vettem el, kit én Eó Felsége konyhaszükségére
Bécsbe küldottem. Annak való bizonyságáért adom Usály Péter
* Ezt P e s t i F r i g y e s mind halaslónaU gondolla. L. «Századok» 1 . p. 72. 1867 ; 1. elsó
rész «Okiratos tórténet» is.
I
\
. 1 {ti
'1 ¡t' 11'
4 1
‘ i I, '
) ‘ I
I l i
i l .
1 I
f 'i'7 ' ' f!