4 2 A Z O SH A L A S Z N YO M A I .
építményeivel ; vh¡-v e\ (hûlé) ; ez Krisztus születését mintegy lo o o
évvel elozi meg; de csak fôldrészünkre nézve sorozható valódi ôsrégészeti
tekintetek alá, mert kétségtelen, hogy 2000 évvel Kr. sz.
elôtt az ô-egyiptomiaknak már rendkívül fejlett halászatuk volt, a
mint ezt késôbb ki is mutatjuk.
Az elsô hiteles leírást a tórténetírás atyja, H e r o d o t hagyta reánk
s ez Kr. e. 3 1 3 tájáról való.
H e r o d o t ekkor — Megabarus táborozásáról irva — így emlékezik
meg a Maczedoniában fekvô czôlop-épitményekrôl : «Azokat,
a kik a Pangæus hegy kórül laktanak, a Doberiânusokat, Agriânu-
sokat és Odomantâkat Megabarus nem hódította meg; de azért mégis
hiu kisérletet tett. hogy azokat alâvesse, a kik a fóban laktanak, a
mint kôvetkezik ; a tóban magas czôlopôkre rakott alkotmânyok vannak,
a melyekhez a part felôl hid vezet. A czôlôpôket a lakosok ôsidôktôl
fogva kozosen készitették ; késôbben azonban tôrvény alapján
úgy, a mint itt áll ; minden férfi nôsüléskor az Orbelus hegységbôl
három czôlôpot tartozik elhozni s a tó fenekébe verni : azonban minden
férfi sok nôt veszen el. Itt azután így élnek; minden egyesnek
kunyhôja van az alkotmânyon, a mely kunyhôban lakik ; egy csapô-
ajtô pedig — az alkotmânyon át — a tóba szolgál. Az apró gyerme-
ket lábánál fogva oda kotik, hogy a tóba ne essék. Lovaikat és teher-
hordó állatjaikat hallal tartják. A hal sokasâga oly tôméntelen, hogy
egy a csapóajtón kotélnél fogva lebocsâtott kosâr rovid idô alatt
megtelik. »
Mindazok a czôlôp-épitmények, a melyeket a tudomâny eddig
fôlkutatott, arról tanúskodnak, hogy H e r o d o t valóságot irt le.
A czólóp-építmények szerkezet szerint hàromfélék, u. m. ;
1. Tulajdonképiek, a melyek a vizben szabadon álló czólópókón
nyugosznak ; magyar értelemben lábasok.
2. Rekeszesek, a melyeknek fakeretei fàval vannak kitoltve, úgy,
hogy az egész alkotmâny a vízállással hol emelkedik, hol alászáll ;
magyar értelemben úszók.
3. Olyanok, a melyeknek czolôpje csak megerôsitésül szolgált,
alapjuk rôzse, tràgya vagy fold lévén ; magyar értelemben verésesek.
Mindezeket az jellemzi, hogy úgy azokban, a melyek a kôkor-
szakhoz számíttatnak, valamint azokban is, a melyekben már az ércz
is elôfordùl, a halászszerszám bôviben megvan, annyira, hogy kiválóan
halásztelepeknek tekinthetôk.
Errôl egyebek között az is tanuskodik, hogy pld. Svàjczban, a
robenhauseni czölöp-telepek talaját helyenként 6— 9 cm. vastag réteg
boritja, mely merô halpénzbôl való.
Azokban, a melyek a kôkorhoz számíthatók, találhatók azok a
lélekvesztôk is, a melyek egy szàl fából valók s tüzzel vannak kivâjva,
kivülrôl pedig kôbaltâval durván kiformálva; itt akadnak kôbôl, csontból
és szarubôl való szigonyok, halpeczkek, horgok és horogsùlyok ;
sôt akadnak hálók, parák, húzó kötelek, kasok, varsák és vidra-
fogók is.
Nevezetes, hogy a hálók kótés-
módja a mai (14. á.); sôt még a szem-
nagyság i s— 5mm.-tól 4'/,cm--ig —
az. Itt tehát már teljes halászat volt.
Mindez együttvéve elégséges
arra, hogy ezeket a telepeket — a
konyhahulladékosokhoz viszonyítva
— újabb keletüeknek vegyük, mely
fóltevés mellett az is szól, hogy a
míg az utóbbiakban, mint házi állatnak
elfogadhatót, csak a kutyát találjuk,
14 . ábra. Hálókoto csat ; a czolopépitményekbol.
addig a czólóp-építményekkel
már kutya, ló, kecske, sertés, juh és kétféle szarvasmarha is
jár; sôt már a mezógazdaság világos nyomai is megvannak, mert akad
búza, árpa, kóles és len is, a mely utóbbiból a hálók készültek. Azokban
a czólóp-építményekben, a melyek a kókorhoz számíttatnak s a
melyeknek szigonya, horga a 6, 7. és 1 1 , 12, 13. ábrákon valók-
nak felel meg, bizonyos pereszlenfák, magyar halásznév szerint fentok
is fordúlnak elô, a melyek elsülyedt hálók és fenékhorgok fölke-
resésére használtattak (13 és 16. ábra).
Ezekre a fentókre a magyar halászat òsi elemeire való tekintet-
bòi külön súly tartozik, a mint ezt a maga helyén kimutatjuk.
Az ifjabb korba tartoznak azok a czólóp-építmények, a melyekben
már az ércz, kivált a bronsz, szerepel.
Ujabb idóben P u l s z k y F e r e n c z fólvetette az eszmét, hogyazu. n.