c
68, A M A G Y A R H A L Â S Z A T M U L T JA .
helyen,, a német jobbadán csak vállalkozó, halásza! pedig magyarok,
Ott, a hol a bérletek a halászat arányait megnovelték, hatalmas
szerszámmal, kitartóan kell dolgozni, például a Balaton kórül, ott a
bérlô Szeged, Csongrád, Szentes halászait szegôdteti.
Mindez együttvéve reáutasít arra, hogy a halászat a magyarságnak
ósfoglalkozása, a melyet jelenlegi foldjére már magával hozott.
Kardja, vitézsége igenis szerzett neki hazát, meg is védte azt számta-
lanszor; de a kard, a vitézség csak szerzó és védó volt; a fentartás
egyedül a munkára esett, arra a szerzó munkára, mely zajtalanúl
folyt, a melyhez. a magyarság értett s a melyre kardját, vitézségét
támasztotta.
A sarktétel , mely a kózépkori irányzatok és B u c k l e -Ic I szemben
felállítható, a kovetkezô; Az igazi társadalmi alap a munka, s c sak
azok az emberfa jok, illetôleg társadalmi e g y s é g ek számíthatnak a
jóvóre, a melyek a munka alapján keletkeztek, azon állanak s állani
fognak a jôvôben is.
Ez az alap kedvezó kôrülmények kôzôtt külônbôzô fajok szeren-
csés elvegyülése utján fokozódik ; mértékadó mindenkor az a faj lesz.
mely az elvegyülés elótt, már eredettól fogva a munka kellô alapjá-
val s azonkívül azokkal a fóltételekkel is birt, a melyek a szeizésie
s a szerzettnek megvédésére alkalmatossá teszik.
A tétel második része a magyarságra tartozik; felsóbbsége az
elvegyülésben is megmaradt, mert eredettól fogva is birtokában volt
a három fôtényezônek ; a munkának, a családi tüzhely tisztaságának
és a bátorságnak.
A munkának egyik része a halászat is.
A TOR T ÉN ET I MESTERSZAVAK.
A mesterszavak rendszeres gyüjtése két lényeges dologra tanít.
Az egyik az, hogy a magyar halászságnak rendkívül ki müvelt, a leg-
jelentéktelenebb fonalra, legkisebb szegre is kiterjedó mesternyelve
van; a másik az, hogy a kis számú idegen átvételek a nyelv szelleméhez
képest átmagyarosodtak.
Az osiségnek a mesternyelvre alapított bizonyítéka annál erosebb.
minél bizonyosabb, hogy alig van valahol népies halászat, mely annyiféle
módon, annyi külônbôzô szerkezetü szerszámmal üzné a halászatot,
mint üzi a magyarság.
E vázlat természetéhez képest a kovetkezô szakasz nem tárgyalja
a magyar halász-mesternyelvet úgy a mint él. a maga egészében,
hanem fósúlyt fektet a torténeti okiratokban foglalt halâszati fogal-
mak tisztázására, az ugyanott található mesterszavaknak az élókkel
való ósszeegyeztetésére.
Szükséges elófóltétele ez az okiratos tórténetnek, melynek tanu-
ságai csak az alapfogalmak tisztázása révén vonhatók ki.
Az élô mesternyelvet, az élo halászat gyakorlata alkalmazott alakban,
a szótárrész pedig magyarázó alapon tárgyalja.
H A L Â S Z B O K O R , K O T É S , F E L E K E Z E T .
Régi, fôkép X I I I . századbell okiratainkban egy szóra találunk,
a melynek értelme eddig szabatosan meghatározva nincsen.
Ez a szó a «mansio», mely halászatok adományozásánál mindig
halászok nevével, bizonyos kivételekkel s bizonyos tekintetben vaiami
szervezet értelmével kapcsolatos.
A megfejtés kisérleteit csak kézirati jegyzetekból tudom s ezek —
minthogy halászatnál teljes lehetetlen a «mansióf» családnak vagy
háznépnek venni — oda hajlanak, hogy ez alatt a klfejezés alatt egyé-
nek értendók. L
Ez a «inaiisio» így fordul elô: i 208-ban F a k ó és I s t v á n come-
sek a lébeni apátságnak l¡z nmnsio halászt adnak, kiknek ez a-nevok:
G a b r i e l , L u d u s , V r i e l , H e r c z e g h , S e n a , B e h c a , S i c u , C r a c u n ,
T e x z a .9 Feltünik legott, hogy a iij manslo csak kiíencz névvel kapcsolatos.
Elófordul IV. B é l a király oklevelében-is, mely 1 2 3 3— 70 kórül
kelt s a pannonhalml apátság- halászait osszeírja. Eszerint Wey-
much prédiumban kôvetkezôk a halászok nevei; P o c h , G a a l t ,
E k e s h e , J a k o b , kik rokonaikkal — kivéve pólyásokat és ifjú gyer-
mekeket — hefven mansiót alkotnak! A
1 ] N a g y G yu l a reám bizott ¡egyzetcibcn, de fentartással.
2] «Contiilerunt deccm mansiones piscatoruni, quorum hec sunt nomina stb. Cod. Dipi.
III, I , 62. 1.
5] In predio Weymuch hec sunt nomina pisca torum qui cum suis cognatis
preter párvulos et pivenes sunt septuaginta mansiones.
ili li
bili!
rr-if[;
À
A! G,
ìsiiiiì:
dii li