li; j
!f!-l '
J !
270 H ÍG V I Z EN VALÓ H A L Á S Z A T .
Megjegyzendó, hogy a szegedi halászság, kivált a Gyevi-fokon
Algyó még oly halászatot is üz. hogy a halat hasítja, sózza és
szántja ; piacza a Balkán félszigete.
Ezután rándúljunk ki még Kórós-Tarcsára, mely egykoron — a
szabados halászat idején — valóságos «halászfészek» volt, a melynek
népe ma is a bérletek korában — úgy, a mint szerit teheti, halász-
gat, mert «ósi természete».
Körös-Tarcsa azért nevezetes, mert szerszám tekintetében s
majdnem minden izében külön áll ; és nemcsak a szerszám alakjára,
hanem sokszorosan elnevezésére nézve is.
Ez annál fóltünóbb, minthogy halászó szomszédjaitól nem esik
messze ; de meg legyen jegyezve, hogy a tóbbi pont vizsgálatáról le
kellett mondanom s csak bemondásból tudom, hogy a szomszédok-
nál másképen van.
A tarcsai halászembernnk az áo-hegyháló «pok», a s^ák «meregy-
gyü»; Igen érdekes, hogy ebben találkozik a Latorcza «merettyü»-
jével és a Fertó « iuen’LÍe»-]éve\ : — neki a kecgc vasa «turlnikms» ;
gyalmán oly hálókóvek ékeskednek, hogy csupa bronszkor; az üst-
ben felszálló halzsírt pedig pléhkanál helyett — mint tudjuk is —
kagylóval szedi le ; mikor pedig hasgatja a halat, nem asztalon csi-
nálja, hanem két padkára hasító deszkát tesz s megüli, mint más a
lovat.
Tudjuk már, hogy lélekvesztóje is egészen sajátságos, hosszú,
harcsaorrú, sok kilincscsel.
Tiszahálóval is halászik — hogy még mivel, az majd a maga
helyén meg lesz írva — s külön hajót eszelt ki magának (15 5. ábra),
melynek egy síkba esik a pereme, orra; más a kolomja, hogy ne kell-
jen guzs hozzá, szóval sok eredetiség van itt, melynek néprajzi nieg-
K E R Í T Ó H A L Á S Z A T . Ó R E G H Á LÓ . 271
fejtése mindenesetre szép feladat; de ma még lehetetlen. Örökös kár,
hogy régibb idóben ennek nem akadt búvára, a midón a halászat
még bóven fizette a fáradságot, sok embert sok szerszámmal foglal-
koztatott, a ki gyüjtótte volna szerszámát, mesternyelvét, fogását és
szokását, mely utóbbi nyomtalanúl eltünt.
Lássuk a szerszámoknak egy kis gyüjteményét azokon kívül,
I
Sic
l\í
H
15 6 . ábra. K ö rö s -T a r c s a i halâszszerszâmok.
M. M e re g y g yü . Ö. Övedzo, S z . Mèrôszàk, H . K av a ró k an á l, C. Cziklend.
a melyek az osi elemekben már letárgyaltattak — , melyek a kiemelt
eredetiségról bizonyságot tesznek. A szák országszerte kerek hajto-
ványnyal — fejjel — bír, Kórós-Tarcsán mereggyü a neve és lapos-
ives a feje (156. ábra, M), s nem is léhésfonalból, hanem igen erós
islégból van kótve.
A méroszák legtöbb helyen olyan, mint a 120. ábra Magyar-
Velenczéról ábrázolja, a hol a nagyobb haltómeget kasban mázsál-
1 '
i Mr'ph ■
' - I
i t ■
“ 1 +
k t
1
. n ’
, ' f i ■ ' 1 i .1 1 ' , CH*
»L 1 ■ 1 1:
11
“•• • = ) k
.. 'Ij