l i li
n I
■a I - i ,
’ii
r i
T a n y a -hal — Balaton — egy nagyobb halászat
alkalmával kifogott halak osszessége;
a hol ezt meggyujtik, ott keletkezik a halhely
; 1. azt.
T a n y á t húzni — Balaton — e g y h a l á s z a t nak
e g é s z e ; a h ú z ó h á ló e g y s z e r i k ih ú z
ása.
T a n y a v é k — T . Sq. - - Bodrogköz, I. Ajtólék.
T a n y a v e t é s — Komárom — az egyszeri kivetés,
kerités és kihúzás egésze.
T á n y é r d e s z k a — Komárom — kis deszka,
a melyen a horogra való csalit darabolják.
T á n y é r k e s z e g — P. K. — Blicca argyroleuca
H e c k . Györ.
T á n g y é r h a l — H. O. — Blicca argyroleuca
H e c k . Olt mentén.
T a p a c s — B a ja — I. Tapogató.
T á p l i — Györ — 1. T a p o g a t ó .
T a po g a tó — Janua 1 7 2 9 .
T a p o g a t ó , abroncs keretre vont nyeles v.
nyeltelen háló, mely olyan kosárhoz hasonlit,
a minóvel a tyúkokat borítani szokták.
Sekély vízben a halász majd ide, majd
oda borit (tapogat) vele, a meneküló hal
a hálóba ütódve éreztetí jelenlétét ; sokszor
az egész vesszóból való.
T a po g a tó a l j a , a t a p o g a tó n a k a víz f e n e k é r e
s z o lg á ló s z á j a s z é l e . *
T a po g a tó f o g á s a , a t a p o g a tó fó lén a k é z
s z ám á r a v a ló h a g y á s ' *
T a po g a tó f ö l e a t a p o g a t ó n a k f e l s ó k a r imá ja ,
a m e l y e t a h alász t a p o g a t á s k o r a k e z é b e n
ta r t .*
T a po g a tó h a l á s z , a tapogatóval, borítóval
és lepóvel járó.*
T a po g a tó h a l á s z a t , a tapogatóval úzótt halászat.*
T a po g a tó s — Szeged — az a halász, a ki a
tapogatóval jár.
T a r a c z k , — 16Ó9 Ecsed vára lajtsromâban
— kereken járó kólyók ágyúk, a melyek
a téli halászatnál a halak riasztására használtattak.
T a r a j — Nagy-Bereg, — a c s ik v a r s a v a g y
ka s ö b lö s s z á ja .
T a r é j — Derczen — I. Taraj ; itt a csikkasnak
van : taréjja, nyaka, dereka, fara és
versege.
T a r i s z n y a — Balaton, t ihany i ó sh a lá s z a t —
a fo g o t t ha lak e lo s z t á s án á l d i v ó m é r t é k .
A fogott mennyiséget nem súly, hanem tarisznya
szerint mérik, mely egy róf vászonból
készül.
T a r k a g é b , Gobius marmoratus P a l l .*
T a r k a m e n y , Lota vulgaris Cuv .*
T a r k a s ü l l ó — H . O. — Lucioperca Volgensis
P a l l . Komárom.
T a r t ó k ó t é l — Komárom — a húzóhálónál
az, a melyet a laptáros tart.
T a r t ó v a s — Balaton — a szigonyon az a
vas, a melyre az ágak rá vannak szegezve.
T a r t ó v é g — Szeged — I. Bejáró kótél,
Tar tó kótél.
T a t — Komárom — kis párkánylécz az ülés-
deszkán ; az ide-oda csúszás megakadáiyozására
; I. Taty is.
T a th a l — Karád — Tinca vulgaris C u v .
«silány hal, csak úgy a tat mógé dobjuk.»
T a t y — Balaton, tihanyi óshalászat — a bó-
dón-hajó belsejében erósitésiil meghagyott,
keresztbe fekvó rész, mely ülóhely is; máshol
Tat és Toty.
T a t y l i k — Keszthely — a bódón-hajó tat-
ján az a lyuk, a melyen át a kaloda végét
megkótik.
T a t y v a s — Balaton, tihanyi óshalászat, —
csavaros végü vas, mely a bodón megerósítésére
szolgál.
T a u p l i — Csepel sziget — 1. Ághegyháló,
helyesebben Tápli.
T á v o l ít a n i — Szolnok — a hálót, mikor már
majdnem kihúzták s észreveszik, hogy nagy
hal van benne, visszaeresztik, hogy az
apacsokat ósszébb hozhassák.
T e j — Orbis pictus 1708 — a himhal magva.
T e j e s — általánosan — a himhal.
TEJESE — Miskolczi Gáspár — a himhal sper mája.
T e j e s k Ó r ó — Kopácsi — 1. Czótkény; ¡tt a
marázsaháló úszókái készülnek belóle.
T e j h a l — Szirmay Andr. — Aphya alatt s
a német «Spierling» névvel ; e szerint Os merus
eperlanus L. 1. Eperlán ; a magyar
vizekre csak ráfogva.
T e jh a l — Grossinger — Alburnus lucidus,
H e c k .
T e k e r g ó v í z — Sajó mentén — I. Órvényló
viz.
T e k e r t t ín — B . Szabó D á v id — a horog-.
ról t. i. sodrott fonal, horogín.
M E S T E R S Z Ó T À R . S to
T e l e a szerzâkncL — Fóldi Jánosnál sajtó-
hibából Telen helyet t; I. Telenhal.
T e l e n (h a l ) Squalius dobula L. Grossinger-
nél a Tisza mellól s Ballerus alatt felhozva,
I. Telény.
T e l é n y - h . O. - Squalius dobula L .
Máramaros megye, azonos a Telen, «Te-
iea»-val, melyet Grossinger nyomán Fóldi
és Reissinger az Abramis ballerusnál so-
rolnak fól ; bizonyosra vehetó, hogy a
szláv Klen ¡de tartozik s hozzá sorakoznak
a Kele, Kelen, Telea, Telen és T e lény
is; a halászleirások tóbbsége szerint
ez a «Leányhal» Leuciscus virgo H e c k e l
volna ; de a Squalius dobulára is mondják.
T é l i s z á k — Sodror-Ádq — ághegyháló, vasakkal
súiyozva, melyet léken át eresztenek a
Iolyó lenekérc ; van keresztóre, feljáróóre
és pedzóje, a melyekkel a háló fólébe
került halat raegérezhetni.
T e m é r d e k — XVIII. század — kóvérség értelmében
: «a halak hízni kezdenek és temérdekek
(kóvérek) lesznek.»
T e m é r d e k - Miskolczi Gáspár - víz mint
elemcntum ; azaz : tómórebb a levegónél.
T e m é r d e k s é g _ Miskolczi Gáspár - vastagság
értelmében, pld : a Ráfis hal kónyók-
nyi hosszú, ujnyi utemérdekségii.»
T e n g e l y f a a téli csukahorgon az a fácska,
melyre a horog ina rá van tekerve.*
T e n g e r i b o r j u — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. -
Phoca vitulus marinus ; ezt is halnak néz-
ték akkoriban.
T e n g e r i c s i g a - Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. -
porcellana, concha veneris ; valamely Cardium
; itt a halak kózótt.
T e n g e r i c s i g a - Ujfalvi-Szikszai xvi. s z . - a
halak kózótt felsorolva a kóvetkezó pótlás-
sal : «mellyel az papirost simává teszik»
alkalmasint Tellina kagyló.
T e n g e r i e b h a l - Ujfalvi-Szikszai xvi. s z . -
canis marinus, 1. Disznóhal.
T e n g e r i h a l - Ujfalvi-Szikszai xvi. század
— piscis marinus.
T e n g e r i p o r c z o g ó h a l - Ujfalvi-Szikszai
XVI. sz. — rája.
T e n g e r i r á k — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. __
Astacus marinus.
T e n y é s z ó — Miskolczi Gáspár — a szapora-
ság értelmében.
T e n y é s z t ó - Miskolczi Gáspár - hal ; a
pontyról mondja a szaporaság értelmében.
T e r e b u g a — Máramaros, Visk — az Eresz-
halon az islégból kótótt, óregszemü két
szélsó rész, 1. Eresztóháló.
T e r e g e t n i - [hálót) - száritásra a terics-
karóra fólakgatni.
T e r g e l y e - Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. - as-
p e r , az orsóalakú'hallal egybevetve; nyilván
Aspro.
T e r g é l y — Szirmay Andr. - itt Cobitis értelmében
: bajuszos tergély, kóvi tergély.
T e r g é l y e — Páriz Pápai szótára és szerzók-
nel — az utóbbiaknál rendesen a Cobitis
nemre alkalmazva. Kózhalász nem mondta
be sehol. Talán délszláv eredetü, mert
Dalmacziában a Zermagna és Kerka fo-
lyokban él egy Scardinius faj, melynek
kózkeletü neve Dergle s a melyre H e c k e l
a Scardinius dergle fajt alapította. A Dergle
ismet azonos a görög «TÿLyla» halnév-
vel.mely a Cataphracták alcsaládjára : Trig-
linæ Cuv. s a Trigla nemre van alkalmazva,
még pedig a TfiLyXLÍgm = kaczagni értelmében
; ez utóbbi e halaknak morgó hang-
jára vonatkozik, a mely hallható, mihelyt
a vízból kiveszszük ; innen a német Knurrhahn.
T e r i c s f a — Körös-Tarcsa — I. Tericskaró.
T e r i c s k a r ó , minden karózat, a melyre há-
lok V. halak szárítás végett kiakasztatnak.
T e r í t e n i — Csongrád — a hálót a terító
karókra szárítás végett fólakgatni. A szót
Igy is használják : «Hol terítenek kendtek.rii
,A ré (rév) mellett*. Az a z : a teritókarók
ott vannak beverve s a esárda is ott
van.
T e r i t t ó k a r ó — Bataton é. r. — Terits-
karó.
T e s t t ó r z s e - Corpus, szorosabban véve
truncus.*
T e s t e s Miskolczi Gáspár — hal, azaz
nagy testü.
T e s z i v e s z i — sok helyen — az ághegyháló,
I. azt.
T e s z i v e s z i z ó - Szeged - a tesziveszi -
ághegyhálóval — járó halász. ■
T e t e l m e s t o k — Acipenser Güldenstaedtii Brdt.
ll ft
i : if
orea;. Gyóri szó a M. Nyelvór idézett he