A T P '
4'lit =
'4 4
mondja, hogy minden átmenet — a fejlôdés, a hanyatlás — mind
átmeneti
A másik oldalon áll az embernek még homályosabb kérdése, —
az emberi tudásnak elismert legnehezebb feladata — mert a kezdet
és a végsô rendeltetés beláthatatlan ; legfeljebb képzelôdésének déli-
bábja üzi játékát avval, a ki saját lényének megfejtése után tôrekszik.
E nagy bizonytalanságok okozzák, hogy az ôstorténelmi fejtege-
tések ingadozók, mint az az alap, a melyen mozognak.
De van e fejtegetéseknek egy jellemzô vonásuk s ez az, hogy
mintegy osztónszerííen vissza-visszatérnek a most folyó élet jelen-
ségeihez ; reá támaszkodnak. Ez szolgáltatja a osszehasonlításhoz a
mintákat, a kovetkeztetésekhez a mértéket. És ez valóban az egyetlen
szilárd pont, a melyre támaszkodni lehet.
Az élô magyar halászat élô szerszámai nemcsak hogy támaszkodnak
az életre, hanem abból vannak merítve ; kézzel foghatók, szemmel
láthatók ; a használat elóttünk folyik. Ez mindenesetre szilárd talaj.
Az ôstorténelmi eszkôzokrôl viszont áll az az egy, hogy eredetük
szerint igen régiek — mint mondani szoktuk tórténelem elóttiek,
vagyis præhistorikusok : szemmel láthatók, kézzel foghatók, ossze-
hasonlításra alkalmatosak.
Ha a tárgyaknak e két sorozatát egybevetjük s ezen az úton az
egyiknek vagy másiknak használatát kideríthetjük : ez mindenesetre
eredmény. Ez bátorít a kísérlet megtevésére.
E kísérlet legalább ennyit keres, ennyire tôrekszik — a letünt
korok s a mal élet tekintetében.
De van még egy másik szempont is, mely tisztán nemzeti alapról
keresi a világosságot. Ez az ôsrégészeti általánossal szemben a saját-
lagos magyar szempont.
Ennek, az ósrégészetén kívül, ethnographiai, vagyis néprajzi jelleme
is van, mely azt kovetelné, hogy az élô magyar népies halászat
szerszámait, fogásait más népekével hasonlítsuk óssze s ezen az úton
iparkodjunk megállapítani ; mi a magyarság halászatának kizárólagos
tulajdonsága ; mi és mennyi az, a mit más nemzetekkel kozósen bír,
e kózosség pedig, a multakra nézve, milyen tanúságokat szolgáltat .í-
Ezek ép oly fontos, mint érdekes kérdések s csak az kár, hogy
a felelet — nem a dolog természeténél fogva, hanem azért bajos, mert
OSI E L EM E I . '45 Aíl:
az élô népies halászatra nézve sokkal kevesebb a gyüjteményekbe és
konyvekbe lerakott anyag, mint a mennyi kellene, sót kevesebb, mint
az ósrégészetié !
B l a n c h é r e nagy müve,9 a német — legújabb — kézikonyv,9 az
angolok, a svédek irodalma kizárólagosan csak az iparszerû és illetôleg
sportszerû halászatot tárgyalja, holott az oly fontos ósszehasonlító
iiány azt kivánná, hogy a halászat, nem mint élô ipar vagy élô sport,
hanem mint òsi népfoglalkozás tétessék kutatás tárgyává. Az iparszerû
halászat a szerszám anyaga és berendezése szerint folyton fej-
lodve áíalakúl, sot nemzetközi jellemetölt; így a sport is; holott a
halászat, mmt népfoglalkozás, az ósi formákhoz ragaszkodva, bevilágít
a multakba.
A neprajzi gyüjtemények, a mennyiben itt-ott halâszati szerszámokat
js foglalnak magukban, feltûnôen tôkéletlen anyagot ôriznek.
Igy a magyar halászat ósszehasonlító elemeire vonatkozôlag az elsô
használható anyagot csak az a jelentés nyujtja, a mely a Berlinben
tartott nemzetközi halâszati kiállításról készült,9 hol is a Wolga és a
Kaspitenger népies halászata van tüzetesebb alakban tárgyalva.
Ez az anyag, az élô magyar anyaggal egybevetve, bizonyos szerszâmok
és fogások tekintetében, szembetú'nó rokonságról tanuskodik,
jellemzô volta kétségbe sem vonható, mert bizonyos, hogy nyugot
felé hazánkon túl nem terjed s hogy magyar földön is épen a
legmagyarabb vidékek halàsznépénél dívik.
Szóba jótt, hogy az élô magyar népies halâszszerszâmok között,
és azok között, a melyek Berlin gyûjteményeiben ôriztetnek 9 s
()-vend eredetûeknek vannak elfogadva, rokonsâg van. Ennek a
nézetnek volt valami jogosultsàga, mert tény, hogy Magyarország
dunántúli részének a multban voltak vend elemei, sôt vannak ilye-
nek ma is; a tüzetes egybevetés azonban csak egy pontban derített
fel némi hasonlatossâgot, mely a maga helyén ki lesz mutatva; de
dôntô SLilylyal nem bir, mert csak a szigonynak megerôsitési módjára
1] Nouveau Diet. Gen. des Pêches stb. Paris 1868.
2] Handbuch der Fischzucht und Fischerei , heraus^, von M. von dem Borne Be r lin,
188Ó.
?] «Amtliche Berichte über die internationale Fischerei-Ausstel lung zu Berl in .» Be r lin
1881.
4] F r i e d e i . E r n ó , in l i t te r is .
H e rm a n O. A m a g y a r halászat.