G limó
î
f i'A
;T:-;í-''Ííííü ■
i l i
i !:! ;j!:'
i7‘
■iri"
GSife
■] IH A
i 8 m;'
A halászatra vaiò kivonulàskor a nyargalóbárkát a ladik után
kótik. A neve onnan van, mert a ladik verte hullàmon úgy hányó-
dik, mint a nyargaló ló : hol az orra, hol a l'ara van feljebb. Arra
vaiò, hogy a kifogott halat belédóntsék s az éló àllapotban ma-
radjon meg. A nagyobb ilyszerü bárkákban, melyeket a hàlóhelyen
allandóan kikótnek s a nyargalóbárkából töltögetik, egy kisebb
rekesz is van, az ispifa, a melybe a megbdoyadt halat külön rakják.
De most már ideje, hogy a ladik tóbbi czók-mókjàval is megismerkedjünk,
mert van ám elég, hozzá pedig csupa eredeti alak.
A hálófoltozáshoz szükséges hálótú’kón és fonalon kívül, rendszerint
van ott két szapoly — komàromiasan «szapaó».
13 9 . ábra. Szapoly.
Az egyik (139. ábra) a ladikba betóduló víz kihányására szolgál.
Erós nyelü, derék, öblös szerszám ez, a melyet a halász ugyancsak Uid
használni ; oly szaporán hányván a vizet, hogy az egyik mérités még
nem is érte el édes anyját, a folyót, már a másik is rópül utána';
A masik (140. ábra) egy kurta, furcsa, suta jószág; épen elég öblös
arra, hogy egy jókora ital vizet magába vehes-
sen ezért ivôs^apo/y— vagy komáromiasan ejtve
«¡vószapaó» a neve. — Az igaz magyar halász
mindig azt a vizet iszsza, a melyben tanyát vet
éssohamással nem meríti, mmtaz ivószapolylyal
a mi azután igen komoly, majdnem ünnepé-
Î40. ábra, Ivós2 apo ly.
lyes egy aktus ; mert elóbb kióblíti, azután egyszer-kétszer végig
huzza a vizszmen, hogy a netalán úszó szennyet elhárítsa, azután meg-
meriti, azután ha legény megkínálja, a naoygazddt, ha nagygazda az
oieglegenyi, és csak akkor iszik, ha ennek nem kell; a maradékot
visszaönti, végtére pedig a kezefejével illedelmesen megtórli a száját.
Ennek ez a rendje.
Van azután a ladikban egy sor szerszám, mely megtámasztásra,
hirtelenül való kikótésre, akadályok elhárítására, tüzdelésre alkalmatos
s tóbbnyire kemény vasalású.
Itt van legelószór is a czucza ( 14 1 . ábra A) erós dorong, hegyes
piszkevassal s úgy 3 m.-nyi hosszusággal, mely arra való, hogy ki-
kótéskor, mikor minden legénynek hanyatthomlok kell rohanni a háló-
húzáshoz, a ladikot pillanat alatt ki lehessen kótni. Ez úgy tórténik.
s p
1 4 1 . ábra. Szerszâmok a ladikban. — A . Czncza, C C sá k ly a, S. S zolg abo t. Sp. Spél.
hogy a ladik orrán levó czuczalyukon keresztül a partba szúrják aczu-
czát. Másik szerszám a csáklya [O, kisebbszerü, de mégis olyan, mint
a tüzoltásnál dívó s arra való, hogy az elakadt hálót, kivált akkor,
ha valami uszadékba, gyokérbe akadt, kiszabadítsák ; egyáltalában
a vízból sok mindenfélét kifogjanak vele ; természetes hogy van
nyele, kópüje, mely a nyélre rájár, kampója és hegye. Ott van azután
a szolgaboi(S) — Kórós és a Tisza mentén «bic^kc, pis^ke» — minden
H e r m a n O. A m a g y a r h alászat. ^7