all
802 M E S T E R S Z Ó T À R
s rokonaikkal üzött halászat, mely körbe
vagy félkôrbe keríti a halat.*
K e r í t ó (háló), - Szeged — tulajdonképen
kézi háló, két ember számára ; van parája,
kó helyett azonban ló lábszárcsontok van-
. nak rákótve. Hossza 8— 10 m.
K e r í t ó j e g e s h a l á s z a t — a gyalommal a jég
alatt üzött halászat.*
K e r í t ó s z ig o n y — O/ísqem — öt ágú, szakás
szigony, melynek kôzépsô ága a legrövidebb,
a tobbi fokozatosan hosszabb,
úgy, hogy az ágak hegyei együttvéve lapos
ivbcn meredeznek.
K e r e s z t s z e g — Keszthely — a bödönhajön
az a szeg, a melylyel a húzóvánkus meg
van erósitve.
K e r ü l — a hal horogra, hálóba.
K e s e r ü f o g — Agárd — a ponty torokfoga.
K e s e r ü h a l — P. K. — Rhodeus amarus A g .
Balaton tája.
K e s e r ú p o n t y — Szirmay Andr. — Rhodeus
amarus Ag.
K e r i t e n i — Bodrogköz — a tanyát, ¡lyen
alkalmazásban: «Már háromszor keritet-
tünk», t. i. ennyiszer vetették k¡ a hálót.
Általánosan a húzóhálókkal való halászás
módja, mely abban áll, hogy a hálót elóbb
kifeszítik s azután körösen ósszehozzák.
K e s k e n y k e c s i g e — Ujfalvi-Szikszai xvt. sz.
— Rhombus; tehát tengeri keszegúszó, a
német «Steinbutt».
K e s s e g i — Marsilius — 1. Dé vé r keszeg.
K e s t s c h e k e — Marsilius, Bloch — 1. K e csege.
K e s z e — H. O. — Abramis és Leuciscus
fajoknál genusz név. Szeged; de nem általánosan.
K e s z e g - - Abramis, 1. Bagoly Keszeg, Dévér
Keszeg, Éva Keszeg, Lapos Keszeg, Leu ckart
Keszeg, Silány Keszeg, Szemes Keszeg.*
K e s z e g — általánosan — minden ú. n. fehérhal
; egyesiti az Abramis, Blicca, Leuciscus,
Squalius, Aspius, Idus, Scardinius nemeket;
kiválóan az Abramis nemre alkalmazva.
K e s z e g — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — L e u ciscus,
in genere.
K e s z e g e — P. K . — Abramis brama L. B a la ton.
K e s z e g h á t — sok helyen — oly hegy, melynek
domborulata az Abramis fajok, jelesen
az Abramis Brama hátának élére emlékeztet.
K e s z e g h á t r a m o s v a — Duna — mondják
kivált homokzátonyokról, mikor élek látszanak
rajtok ; szintén az Abramisról véve.
K e s z e g ó l d a l t — általánosan — szük résen
a test kesUenyével, tehát oldalt átbújni ;
mint testi hiba: féloldallal elóbbre járni.
Az Abramis lapos testéról véve.
K e s z i — H. O. — ú. m. Kesze.
K e t h k e z h a l o (Kétkôzhâlô), már 1495-ban.
Az egri püspôkség számadási kônyvében.
Udv. levélt. Bécsben Nr . 514. Fol. A két
végét egy-egy ember fogja s úgy kerítenek
vele, tehát két ember kozé való háló ;
1. Keritó.
K é t k é z h á l ó — Turahát — 1. Kerító, Kétkoz.
K é t - k e z z e l v o n ó h á l ó — Janua 1729 — a
mai kétkozháló.
K é t k o z — Bodrogköz — kisebb gyalom,
melyet két ember közre vehet s vonhat ;
1. Keritó.
K é t k o z h á l ó — 7 . Sq. — 1. Keritó.
K e t KOZ h a l o — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz.
a haltapogatóval verriculum alatt.
K é t s z á r n y ú — a hal kormányúszója, mikor
két egyenló félból állva, fecskefark alakú,
mint pld. a pontyé ; a tudományos mesterszó
«liomocerk».*
K é t v é g ü k ó p j a h a l — Anphioxus lanceo-
latus, Y a r r e l l .*
K e v e s k o r — Nagy-Dobrony — így : «a kullogót
csak keveskorig lehet használni.
K é z t ó — carpus,*
K i f e l é h a l á s z n i — Balaton — a tó belsejé-
ból a part felé halászni.
K i f o g ó -K e s z th e ly .— A 40 Öles horog in vége
a part felól, a viz derekán le volt kövelve
s ez a pont egy úszó nádcsóvával (kótá-
val) volt megjelolve ; innen 10 ólnyire egy
nádszál volt leszúrva, mely az in lo-dik
ólét s egyszersmind azt a pontot mutatta,
a melyen az inat emelték, azaz : kifogták.
K i f o g o t t h a l — Balaton — a zsákmány.
K i f o l y o t o - Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. —
lacus.
K í g y ó - h a l a c s k a — Grossinger — a Pet romyzon
fluviatilis L tN . ifjúkori alakja, tehát
az «Ammocoetes branchialis».
M E S T E R S Z Ó T À R . 803
K ih á n y á s — Komárom — az óreghálónak a
vizbe való bevetése.
K ih ú z ó v é k — Latorcza mentén — 1. Ajtólék.
K i j á r ó k ó t é l — Komárom — az, a melyet
a hálót kihányók a partra kihoznak.
K i j á r ó v é g — általánosan — az öreg v.
léhéshálónak az a vége, a melyet a ladikon
kihoznak ; 1. Kijáró kótél is.
K i j e g e l n i (a csapást) — Balaton — az egy
pont meghalászásához szükséges lékeket
kivágni.
K u e l e l n i — Balaton-Füred — a jegen a
tanyát a jegellók számára kipontozni ; ezt
a vezeres szakóczával végzi s csak azután
kôvetkezik a jegellók munkája.
K ik a p — Szeged — a hal a tiszavirág után.
az az : fólveti magát, hogy a víz fölött
rôpülô kérészt (Palingenia longicauda) be-
kaphassa.
K ik a r ó z n i — Szeged - ■ a fenékhorgot a
partba szúrt karóhoz kötni ; 1. Kikötni.
K i k e r í t e n i a j e g e t — Balaton — a lékek.
helyét megjegyezni; 1. Kijeleini.
K ik ö p i a h a l a h o r g o t — általánosan
mikor a horoggal játszik, a szájába kapja,
de ismét kilöki.
K ik ö t n i — általánosan — hajót, ladikot,
bárkát a parthoz kötni ; a vízbe szolgáló
szerszámot, pld. a fenékhorgot a parton
levert karóhoz kötni ; 1. Kikarózni.
K ik ó t ó b a k , a rúdbaktól való megkülónbóztetés
végett.*
K ik o t ó h o r o g — Szolnok — két karó kôzé
kiUötve ; egészen sajátságos mód.
K ik ó t ó k a r ik a , a halász járómüvek és bárkák
orrán az a karika, a melynél fogva
ki lehet kötni.*
K i l e k e l n i — H. O. — a jégbe a halászathoz
szükséges lékeket vágni.
K i l e n c z s z e m ü h a l — Kfi'-féle szakácskónyv,
XVI, század — Petromyzon fluviatilis, a két
szemról, egy orr és hét, szemalakú szil-
ványlyukról.
K i l e n c z s z e m ü h a l — Janua 1729 — Petromyzon
fluviatilis.
K i l e n c z s z e m ü h a l — Ujfalvi-Szikszai xvi.
század — lampetra oculata ; nyilván a vak
ingola. Ezt követi : «Az kilenczszemühöz
hasonló lampedra». Az Orbis pictus (1708)
is adja ; de latinúl murænula. Nyilván P e tromyzon.
K i l é p — Agárd — a ponty, az az átvet
magát a hálón, szókik.
K i l i n c s — Csongrád — a lélekvesztón a
cziklony beakasztására szolgáló fül.
K in y u j t a n i — Komárom — az alattságot,
azaz : kiereszteni a vékony kótelet, a
melynél fogva a halászhajót vízellenében
húzzák.
K i r á l y h a l — r k . — Acipenser stellatus.
P a l l . Eredete nincs feljegyezve.
K ir á l y p o n t y — P. K . — Cyprinus carpio L.
Duna m., 1. Tükrósponty.
K ir á l y p o z s á r - Szirmay Andr. — Cyprinus
Carpio L. macrolepidotus.
K ir c z a — Heckel — Cobitis taenia. Biztosan
oláh elnevezés.
K is a f a — A g á rd— halmázsalásnál erre akasztják
két fülénél fogva a kast ; olyan mint
a kocsi kisafája, csak a kózépsó vasalása
más.
K is a p a t s ó — B . Szabó D á v id — helyesen
magyarázva mint laptáros apacs.
K i s b í r ó — Tihany — a halâszbokor legifjabb
tagja ; fófeladata a társakat felkól-
tógetni, ósszehivni ; rendeleteit a kulcsos-
tól kapja.
K i s é r n i — Balaton-Füred — az eresztóháló
betevésekor, azaz : ehhez képest a ladikot
kormányozni. A betevést három ember
végzi, az egyik ereszti (a hálót), a másik
áííqqa (evedz), a harmadik kiséri (kormányoz).
K is g a z d a — Karád — a jég alatt való halászatnál
a második ember.
K i s h a l á s z — Komárom — kis szerszámmal :
horoggal, keczével járó halász.
K is h á m — Szolnok — 1. Czibék, Vállhám.
K is h e y — Ujfalvi-Szikszai xvi. század —
squamula ; ma pénz, pillangó.
K i s i k l i k — a hal a kézból.
K is k o t r ó c z — Saród — 1. Kotrócza.
K i s l e g é n y — Pinnyéd — második halászlegény.
K i s k ó — Balaton-Füred — az óreg gyékényes
hálón a rendes súlyozókó.
K i s p i c z é s — Tápé — tutajos horoggal halászó
halász.
K i s s z á n k ó — Balaton, óshalászat — kisebb
U*
í íi:«
.LlfH
r : , ' "