N
•II.
■'ï■-if ÌI
I
4 -il:
Ml
maradvànyait, anyag, alak, szerkezet és fekvés szerint s ezen az uton
iparkodik a mûvelôdés korszakait megállapítani.
S valamint a geologus nyomrôl-nyomra kciveti például a rég
. kialudt tûzhànyô hegyeket, az ôsrégész is nyomra iparkodik kôvetni
a rég letûnt ôsnépek mozgalmât, járás-kelését, megtelepedését és
enyészetét is.
A geologus kutatásai során fölkerül a fííld mai felületére, az ôsrégész
az emberi lét mai színtájára.
Igy haladva, az ôsrégészeti anyagot a mai, valódi népfoglalkozá-
sok anyagával egybevetve, nemcsak a távol multakra nézve, hanem
a jelenre is becses tanulságok kinálkoznak ; mert a valódi népfoglal-
kozások elsô sorban pedig a halászat — szerszámra, íbgásra nézve
szivósan ragaszkodnak az ósihez, az örciklötthöz, s így bevilágítanak a
multba s egyszersmind a néprajzba is ; kivált a népfoglalkozás ro-
konsága tekintetében.
A «vad» emberek szerszámával való ósszehasonlítás csak a kez-
detlegesség fogalmára épít, mely azonban alapnak ingatag.
A ma élô vad népek el vannak maradva, merôben ki vannak
l()kve az emberiség fejlôdési menetébôl ; mindnyája oly sajátlagos.
viszonyok behatása alatt áll ma, a melyek a rég letünt korszakok
emberének viszonyaival szerves kapcsolatba nem is tehetók, tehát
a fejlôdés egyetemes menetére nem is vethetnek világot.
A ma élô vadnépek úgy viszonylanak az embertan tudományához,,
mint Ausztrália állatvilága a többi foldfelületéhez : a fóld utolsó nag^
valtozásai menten hagyták e világrészt s így ez kivételbe esett a
rendes fejlôdéssel szemben.
Ez igazolása annak az ósszehasonlító módszernek, a melybôl a
könyvnek e szakasza folyik.
Mielôtt azonban az anyag rendszeres tárgyalására térnénk, még
egy pillantást kell vetnünk arra a beosztásra is, a melyet a mal tudomány
az anyagra alapított.
Az ósrégészet még ma is három — Illetóleí: nég y* — korszakot
különböztet mei. Legrégibb korszak az u. n. kókorszak, ezután a rézes
bronsz-, végre a vaskorszak van elfogadva, a mint erre már reá is
mutattunk.
í A P u l s z k y F e r e n c z v i ta t ta r é z k o r s z a k v o ln a a má so d ik .
OSI ELEMEI.
' 49
A halászatra ez nem illik reá teljesen, a mi e foglalkozás ter-
mészetéból ónkényt folyik is, a hol t. i. a fa természetszerüen nagy
fontossággal bír s épen ezért birhatott a legrégibb korszakokban is.
Ha a lekeló kószakóczákat tekintjük, a melyek kózfelfogás szerint
a legrégibb halâszszerszâmok kôzé soroltatnak, legott felötlik a kér-
des: mi következett azután, mikor az ósember a kófejszével léket
üfótt a jégbe.r mivel halászott? horoggal, szigonynyal, hálóval? Erre
nincs biztos felelet.
Ezenkivül láttuk azt is, hogy a csont, Illetôleg szaru, mindig nagy
szerepet játszott, éppen a legrégibb korszakban is.
A fa, az elpusztult ; de bizonyos, hogy a kófejsze nyele csak fa
lehetett, a csontszigony nyele azonképen.
Nem menekülhetünk attol a fôltevéstôl, hogy a fa, a nád a legrégibb
korszakokban is nagy hlvatással birtak'a halászatban, már
azert is, mert a dolog természeténél fogva az u. n. rekesztô halászat
követelheti magának az ósiség kérdésében a legelsó helyet.
Elállani a hal útját s bizonyos irányokba terelni: ezt a termé-
szettól, az áradó pataktól, folyótól, a dagadó és apadó tengertól
tanúlhatta az ember s a verés, a vészlés eszméje annál könnyebben
jótt eszmek(>rébe, mert a fa, a nád kônnyen Idomítható s e tulajdon-
ságot észrevehette. Hiszen már a tüz révén is szükségképpen megismerkedett
az anyag tulajdonságalval.
És a fanemuek osi használata mellett szól maga a jelen is, mert a
lekesztó halászat mindenütt dívik, valciságos inläghaläszal ; a fa a
halászatban, mint Iparban és népfogialkozásban mindig elsô helyen
szerepel.
Igaz, hogy a messze multakban nyoma veszett, mert mulékony
anyag.
Es mi az a rekesztô halászat?
A vizet elterelik természetes medrétól s ez utóbbit elrekesztik,
úgyi hogy a benne lévô hai szárazon vagy oly kevés vízben marad,
hogy kézzel kiíogható ; ez adu ga; minden bizonynyal ôsrégi mód.
A vizet egész szélességében, vagy részben, surun levert husángok-
kal vagy nádfalakkal átfogni s így a halat «falhoz szorítani» : ez a Ickq-
lés, veres, illetôleg a cgége.
A husángokból vagy nádból alkotott rekesztô faiat elobb ôblôzei
■
i
:{
I'
1! 1 ! I'