ir
'' i'î.
il:fi 1
i l ' 4
f' !,ri j:
oldalon álló révész kunyhójànak egyik kiálló szarufáján ugyanez a
háló szúrta a szememet s kérdésemre azt felelte a magyar révész,
hogy ez a « bilìeghàló». Evvel azután meg van fejtve úgy a komáromi,
mint a Tisza és Körös menti név s kivilàglik az is, hogy ennél a
hálónál sem tagadja meg magát a magyar halâszember eszejárása;
nevét az alkalmazâs módja révén eszelte ki, mert a hálót valóban
biUegtefi.
Az egész háló 3— 4 méter hosszú; orra egészen hegyes, farán
1 .3— 2 méter széles. Van három kávája [K, K), mely a tokébe [T]
«szarkalâb formára» van beleillesztve, úgy, hogy a háló hegyesen
kanál-alakú.
A tôke neve villik- vagy billegtôke ; a fogôvégén derékszôgû
mankôval van ellátva.
19 0 . ábra. V illin g - v a g y billegháló.
A midôn a halász a billeghálóval a vizre kiszáll, a tôke [T] tájára
egy lazán álló kôtélhurkot vet s ezt a ladik csôkjébe, vagy czibakjdba
vagy csôszs-ôgébe — egy kurta, erôs faszegbe, mely belül, a ladik
pereméhez kc')zel van beverve — beakasztja s igy a hálót kónnyen alá-
merítheti •— felemelheti, szóval billegtetheti.
Kónnyen átláthatjuk, hogy ez a háló igen kitünó azokra a halakra,
a melyek a víz felsó rétegeiben szeretnek tartózkodni, valamint azokra
is, melyek koronként a víz színét megkózelítgetik. hogy ott «pipál-
janak», az az élóvizet kapjanak.
A Duna mentén a billeghálónak egy változata dívik, melynek hálós-
vége megfelel az imént leírt tórzsókos alakénak, csakhogy kevésbbé
hosszú, kevésbbé széles ; de valamivel mélyebb ; fogóvége azonban
rudas s a rúd hossza 3 m. kórül jár ( 19 1 . ábra).
Ez az aprószemü, rendszerint igen gondosan készített szerszám a
megmagyarosodott német halászság szájában a «iápli» nevet viseli,
mely a német «Stich-Taupe» névtól ered.
A billeghálónak ez a változata kizárólagosan u. n. pellepo szerszám
— amennyiben t. i. azok az apró halak, a melyeket a horgá-
szatnál csalinak használnak. Komárom táján «pelle» nevet viselnek —
tehát tulajdonképen a horgâszat tartozéka; de határozottan emeló
háló.
A Dunahalász rendesen bárkarakodók, és kikótó helyek kórül
szedi csaliját, mert tudja, hogy az ott megcsendesedó vizet az apró
halak szeretik, ott csapatosan «pipálnak», vagy lesik a víz szine fölött
tánczoló, le-lecsapó apró rovarokat. Gyönyörü látvány, a midón a
halász szúrva meriti alá hálóját s véletlenül seregre bukkanva, kiemeli ;
az apró küsz, garda, keszeg halacskák úgy megvillognak, mint csak a
színezüst: vergódésük szinte megkápráztatja az ember szemét.
19 1 . abrá. T áp li.
A billeghálónak még egy más változata is dívik a magyar vizeken,
mely azonban szerkezet szerint ismét kétféle, még pedig magyar —
Szeged kórül — és alkalmasint szász eredetü az Olt mentén. Az
utóbbi tájakon dívó teljesen megfelel annak, a melyet német halászat!
müvekben «Hamen» és helyesebben «Scheerenlianien»* néven
találhatunk s a melynél a feszító rudak a fogóvégen csakugyan olló-
szerüen keresztezódnek. Es noha a magyar változatnál a keresztezó-
dés nincsen meg, neve Szegeden mégis «ollóháló», a Székelyfôldôn
«sebháló», nyilván zsebalakjától.
A szegedi ollóhálónak (192. ábra) van faja {FF) és pec^ke (P),
melynek ágas vége az egyik rudat úgy fogja, a mint ez a rajzon látható
; nyele a másik rúdra vetett gúzsban minél szorosabban jár s a
• Handbuch der Fischzucht und Fischerei von BencUe, Dalmer, v. d. Borne 1886.
p. 602, Fig. 497.
H e r .m a n O. A m a g y a r h a l á s z a t . 2 0
i i
i : ;