ü
U:.
i J ‘ ü
1 1 ' ; ' 5 »
( ! n
l l l f
; fi
[:!'i ’H'I lit
I L | r -i
: ■ *
ri' q J ] ' ' M : .-1
G ' !
, ' Í ' • 5
fiGi"
'Érifi fifi
î ■ ' i ' fiii
f: i
1 ■ !:- I- l-
G72 M A G Y A R B U C Z Ó .
kissé rézsüntosen keresztbefutô pásztával ; a has fehéres; a sôrények
szürkések, az úszószárnyak sárgások vagy szintelenek.
ívik: április, május hónapokban ; néha már márcziusban kezdi.
Fogása: nem tórténik külón s így a halászatnak csak véletlen járuléka
; de falánkságánál fogva igen rájár a horogra s a hol bóvebben
terem, alkalmatlanná is válik; kivált a fenékhorgon.
A német buczó ragadozó hal, mely a folyó vizet szereti, a hol
leginkább vízi rovarok álczáival, apró rákokkal él; sebes és ugyes
úszó ; de leginkább a mélység fenéketáján tartózkodik.
Legfeljebb 20 cm. nó meg, 100— 120 gramm súlyt érve el.
Húsa fehér, jó ízü; de nem igen keresett.
Flterjedés. A német buczó az eddigi tapasztalás szerint csak a
Duna vízhálózatában terem; H e c k e l említi a Szeben, Maros és Olt
folyókból; P e t é n y i a Duna, Tisza, Zala-Tapolcza, Garam és a Tu-
róczból ; én lejegyeztem a Balaton tavából, a Berettyó, Bódva, Borzsa,
Dráva, Körös, Latorcza, Rába, Sajó, Szamos, Zagyva folyókból és
a Szernye folyó részeiból.
A MAGYAR B U C ZÓ .
A s p r o Z in g e l , C u v i e k .
1 t.-ibla, Î-
Fójegrei: farka orsószerüen vékonyodó ; de legvékonyabb része
tóbb, mint szemátmérójü ; az elsó hátsórényúszó 13 — 14 sugarú,
elól magas, hátrafelé menedékesen lecsapott, a pusztás rajz terjedelmes.
Sugárpata: HS, 1 3— 14/0; HS, i / iB ; HO. 0/ 14— 1 5 ; AS. 1/13.
OP. c;o—95. F. A. 5, a kormányúszót beleértve.
Az igen kózelról való fajrokonság a magyar és német buczó között
rögtön szembetünó ; de a míg a német buczó farka valóban patkány-
szerü — innen « poczokfarkú » népies neve is vékony, addig a
magyar buczóé a testhez képest sokkal arányosabb, kormányúszója is
terjedelmesebb; egész testalkata vaskosabb, erósebb; a hasuszo-
szárny leveles szabású ugyan, de kevésbbé terjedelmes ; a legfóbb jegy,
mely fajrokonától megkülónbozteti, az elsó hátsórényúszó 13 — 14
sugara.
V A G O D U R B I N C S . 673
Színezete is a német buczóéhoz hasonló, csakhogy a pászták terje-
delmesebbek, néha lelhószerüen elmosódók, tarkítók.
Ivik: mint fajrokona.
Fogása: Leginkább az oreghálóval való halászat járuléka ; de akad
a fenékhorogra is ; a halászság «jó halnak» becsüli.
A magyar buczó a kóvesfenekü, folyós vizet szereti ; álló vizekben
nem terem ; életmódja megfelel a német buczóénak.
A német buczónál sokkal nagyobbra nóvekedik, 30— 35 cm.
hosszúság mellett az i kilogrammot is eléri, sót, ritkán, meg is haladja.
Húsa fehér, kitünó Izü, a Duna mentén a halászok nagyra becsülik;
a hal azonban egészben ritka s így kevésbbé piaczi czlkk.
Flterjedés. Az eddigi tapasztalás szerint csak a Duna vízhálózatában
található; H e c k e l a Dunából és az Oltból kapta; P e t é n y i a
Dunából, Szamosból s lejegyezte a velenczei tóból is, a mi azonban
nem áll meg, mert jegyzete csak a vágó durbincsra talál, erról mondván
a magyar halászság azt, a mit P e t é n y i a velenczei halász után
magyarúl is szóról-szóra lejegyzett: «nagyon tüskés hal, azért is szú-
rása mérges, utána meggyülik a kéz». Én lejegyeztem a Duna. K ö rös,
Rába, Tisza és Zagyva folyókból.
A V Á G Ó D U R B IN C S .
Acerina cernua, L in n é .
Fdjcgyei: íves hátú, tompa orrú, zömök hai ; az elsó hátsórényúszó
tarajszerü, rendkívül szúrós; az alsósórényúszó két elsó s a hasúszószárny
elsó tüskéje erós, szúrós; a szilványfedelék szúrósan tüskés;
az elsó hátsórényúszóban 1 2— 14 erós tüskesugár; a másodiktól
csak nyergesen válik el.
Sugárpata: HS, 1 2— 14/0; HS, 11 — 1 4 : H. O. 0/ 1 3 : H.A 1/5,
AS. 2/5. OP. 37 40. FA. kcM'ülbelól 4, a kormányúszót beleértve.
Teste z()m()k, kicsmy; háta ívesen domborodó; — innen «disznó-
hal» a népies neve; — a teste friss állapotban rendkívül nyálkás; de
fésüs halpénzei miatt mégis érdes tapintatú; a héj nem terjed a pofákra ;
azérzó hkacsok a belsó szilványfedelék széléhez alkalmazkodva, háló-
zatos gödrökbe nyiinak ; a belsó fedelék széle szúrósan tüskés.
Szinezet szerint olajzóld, barnás pettyekkel tarkítva, melyek néha
H e r m a n O . A m a g y a r h alászat.
ll. Á
iG • ,
i ; G (
l l