<64 T E R M E S Z E T H I S T O R I A .
Lássuk immár ezt a családfát, amennyiben e konyv fotárgyára, a
halra tartozik, folépítvén az emeleteket, a melyeken ágazatait vezet-
nünk kell s megjegyezvén, hogy a magasabb sorszám ifjabb kort és
emeletet, illetôleg korszakot jelent.
IV. Harmadik kor — legifjabb rétegzetén az emberrel.
I 2. Pliocén korszak.
I I . Miocén korszak.
10. Eocén korszak.
111. Második kor.
9. Kréta-korszak.
8. Jüra-korszak. A csontoshalak eredete.
7. Triasz korszak. A gôtehalak eredete.
11. Elsö kor.
6. Permi korszak.
3. Kôszén-korszak.
4. Devon korszak — tokféle halak eredete.
1. Os kor.
3. Szilür-korszak — ingolák, czápák, ráják eredete.
2. Cambriai korszak — kétvégü kopjahal eredete.
I . Laurenti korszak — legósibb ; semmi gerinczes állat.
Eszerint az ósszeállítás szerint* a laurenti korszak a legalsób,
illetôleg legósibb ; ebból gerinczes állat nem ismeretes ; de már
a kóvetkezó cambriai korszakban megjelennek a gerinczhúros csó-
szívúek, melyek a kószén korszakáig uralkodók, a permi korszakban
hanyatlásnak indúlnak s folyton fogyva, napjainkban immár csak a
P a l l a s kétvégü kopjahalával oktatják a vizsgálódó embert.
A szilúr-korszakban tókéletesebb szervezet alapján a csószívüektól
elágaznak a szájtátó vagy kórszájú halak, melyek azután a júra-kor-
szakban fogyni kezdenek, de a melyeknek ivadékai, az ingolák, még
ma is élnek, sót két alak a magyarföld hegyi patakjait is eleveníti.
Ez a halalak is nagyon fejletlen ; orrgódre még nem páros ; szeme
páros ; de páros úszószárnyai nincsenek ; sórénye inkább csak bórszerü
s a mi a legfóbb, gerincze nem tagolt csont, hanem porczogós, tehát
a gerinczhúr fejlettébb formája, mely már tókéletlen koponyában
végzódik.
* H æ c k e l E. Natürliche Schöpfungsgeschichte X X . Vortrag.
id!
A H A L É S A T U D O M Á N Y . 5 6 3
Ugyancsak a szilur-korszak ifjabb részében elágaznak a czápa-
féle ôshal-alakok, a melyeket a tudomány Plagiostomi, azaz keresztbe-
álló szájú halaknak nevez, a hova a czápákon kívül a rája, a régi magyar
írók zsilgbasztó vagy mennykòvezó hala is tartozik. Ezeknek az
orrnyilásuk már páros, a porczogós gerlnczoszlopon már rovátkos
tagolás mutatkozik, van felsó és alsó állkapcsuk, hallószervük, páros
úszószárnyuk, mely a végtagoknak felel meg; de a test felülete csak
érdes, tulajdonképeni halpénzek nélkül való. Ezek az alakok még ma
is bóven népesítik a tengereket ; óseiknek kivált a foga, melyet a nép
«sárkányfogának» magyaráz, a fóld méhéból igen gyakran kerül napfényre.
Majdnem ugyaninnen, de már inkább a devóni korszakból szár-
maztatjuk a magyar halásznép legbecsesebb zsákmányát, a vértes halakat,
a melyek kozé a viza, tok, sóreg, kecsege stb. tartoznak; de ezek
a kréta korszakától fólfelé már apadófélben vannak, úgy, hogy a ma
éló alakokat leáldozóknak kell tekintenünk. A vérteshalak családjá-
ban már olyanokra is akadunk, a melyeknek teste kerek halpénzekkel
van borítva, tehát már a tókéletesebb szervezetü mal csoportok
felé hajolnak. A mi vértes halainkon zománczszerü, csillagos alakú
vértekból álló sorokat látunk ; a gerinczoszlop még jobbadán porczogós,
de világosan kivehetó rovátkolással, sót részben csontosodó is ;
de a csontváz azért tókéletlen. Az úszószárnyak csontos, tagolt suga-
rakra feszülnek, melyek kozül az elsók már tüskévé is erósbódnek ;
a fark kormányúszója csak félszárnyú.
A kóvetkezó fejlôdési fok a nyolczadik színtájon, vagyis a júra-
korszakban támad, még pedig a csontoshalak képében, a melyek
a mal kor vizeinek tómeg és a fajok száma szerint uralkodó alakjai.
Ismertetó jegyeik, legróvidebben kifejezve im ezek: a test váza teljesen
meg van csontosodva, tehát igazi csontváz, teljesen külónvált
csigolyákkal. Ezek rendszerint — kevés kivétellel —■ halpénzekból
alakúló héjakkal vannak borítva, kormányúszójuk kétszárnyú, vannak
páratlan sórényúszóik, páros és végtagoknak megfeleló úszószárnyaik ;
szabad, fedelékes szilványaik.
Hogy a felólelt sorozatot betetózhessük, vissza kell térnünk a
mélyebben fekvó színtájakra és valóban «úttalan utakon», — mert
hiszen korunk legmerészebb tollú állattani írója, H a e c k e l E r n ó
uh
"a ., U-. '
trEÍEE.'.vX
Ib 'U i
"■■■V.. 1 '
ubk■iúí.i'iE U 7im|
; . s >1 M! Lq,