Ennek még bovebb, alkalmazott kifejtése ott lesz helyén, a hol
alkalmunk nyilik a halászatnak valamennyi focsoportjait kifejteni.
AZ ÓKOR HALÁSZATA.
Forduljunk immár azokhoz az ókori képekhez, a melyek a halászat
jeleneteit ábrázolva, határozott tanuságokat nyujtanak.
A legrégibb, reánk maradt emlékek, melyek a HoMÉROSZ-nál érin-
tett czólópépí tményt , a z/Á//-t, kórülbelól ezer évvel elózik meg,
tehát ma kórülbelól négy ezer évesek, a pyramisok sírjaiban s részben
Théba romjaiban találhatók föl ; oly pontosak és vi lágosak ezek,
hog y nemc sak a fogást s a szerszámot , hanem a halakat is me g -
határozhatjuk.
A pontosság — ebben és mindenben — mindenesetre az egyiptomi
alakos jegyírás — hieroglyph — kovetkezése, mely általános
megértésre tórekedve, az ember egész éleselmííségét szólította ki
annak fóltúntetésére, a mit másokkal közölni, megértetni akart.
Az alakos jegyírás gyakorlata szakasztott azokhoz az alapfoltéte-
lekhez lévén kötve, mint a mi betüjegyírásunk is, t. i. a kónnyüség-
hez, tehát a jegyben csak az okvetetlenül jellemzónek a kifejezésé-
hez; így az ó-egyiptomi jegyíró s. nyomán a képíró is belétanúlt az
igazán jellenizobe, a mi t. i. a legegyszerübb vonalrajzban adva is, a
tárgy iránt a kétséget kizárta.
S minthogy az alakos jegyírás mindenre iparkodott kiterjeszkedni,
természetes, hogy nem nélkülózhette a halat sem, melyról annyival is
inkább volt közölni valója, minthogy ez az írásmód az áradó, halakban
gazdag Nilus folyó partján dívott.
Ez teszi lehetségessé, hogy most, négyezer év leteltével is meg-
tudhatjuk, hogy a F á r a ó k gulaépíto népe milyen halfajokkal élt s
melyik faj szerepelt az alakos jegyírásban.
A L i n n é utáni korban, tehát a rendszeres természethistória k e re -
tében, Egyiptom halait tanulmányozták és leírták C u v i e r és V a l e n c
i e n n e s , G e o f f r o y , R ü p p e l , H a s s e l q u i s t és ugyan az a EIe c k e l ,
a ki késôbben a mi PETÉNvi-nkkel együttesen kutatta a magyar vizek
halait is.
H e c k e l eredetileg Sziria halait búvárolta s ezeknek során ügyet
vetett az egyiptomiakra is ; a szellemes ember figyelmét nem kerulték
ki az ôsrégi képek s legott hozzáfogott az élô halaknak a képeken
találhatókkal való ósszehasonlításához.
E sikerült vállalkozás nyomdokain világosság terjed, mert meg-
határozhatjuk azokat a képeket is, a melyek R e n é M é n a r d nagy
müvében s E b e r s díszes konyvében minden tüzetesebb tárgyalás nélkül
foglaltatnak. Mindezt a magyar halâszati módokkal szembe állítva,
az egészból egy igen vonzó müvelódés-tórténeti képet kapunk.
Az alakos jegyírásban, tehát írásra használt halalakok kózül hár-
mat lehet meghatározni, u. m. a tülkós orrú Monnyrus oxyrrhynclnis,
G e o f f ., a nyulánk Monnyrus Cashive, H a s s e l q u ., és a sugár alakú
Monnyrus eíongatus, R ü p p ., fajokat.
Megjegyzendó, hogy M. oxyrrhynchus azonkívül mint ékszer is
szerepel.
Ezekenkívül a képeken megkülönböztethetök a kôvetkezôk: egy
inárna ; a Barbus Bynin, Guv. V a l . ; a Chromis nilotica, H a s s e l q u .,
a Lates niloticus, mely az Esneh templomában van alkalmazva és pén-
zeken is szerepel; továbbá a Mo/7»//to cyprinoides, L i n n é , Distichodus
niloticus,y[öee., Citbarinus Geojfroyi, Cv v . , Synodontis Arabi, Guv.,
és Syn. serrahis, R ü p p ., a Clarias Hasselquistii, Guv., a Tefraodon
Eahacca, Guv , végül a Bagrus Bajad, Guv., és Bagrus scbilbeides,
Guv., fajokat.
O-Egyiptom òsi halászatát — az alakos jegyírás és a képek nyomán
— a fogásokra és szerszámokra nézve vizsgálván, arra a meg-
gyôzôdésre jutunk, hogy amaz ôsrégi s a mai kor kíízott lényeges
külónbség nincsen.
Epen úgy halászott az ó-egyiptomi is mint folyóink és tavaink mai
magyar halásza ; dívott nála a szigony, a kosztos- és fenékhorog, a
parákkal és kóvekkel felszerelt óregháló ; hasította, sózta és terítve
szárította a halat ; nagyját ihanyra vetette, apraját horgasfára akasz-
tott sajátságos edényekbe rakta, a melyek a magyar halászszatyor
külön rendeltetésére emlékeztetnek.
Am lássuk kózelebbról.
. A 2 2-dik ábra egy diszes ladikon két szigonyost és két horgászt
tüntetfel. A fóalak, mely elôkelôségre vali, neki szegezi kétágú, tollas
nyelü szigonyát egy derék Chromis nilotica halnak (i), mely alatt
H e rm a n O. A m a g y a r halászat. 4