ségek eltünedeznek, a szabályozott folyók elvesztik osi természetôket ;
mindevvel megcsökkennek a halászat régi módjai, az ôsi szerszâmok
s ezekkel örökre elvész egy egész szôkincs ; tehât meg kell menteni
azt, a mi még megvan.
Elgondoltam, hogy a halâszéletnek vannak vonzô, mindenkit
érdeklô eljárásai, szokásai, alakjai, a melyeknek kônyvben, képben
alig van nyomuk ; hogy szótáraink duzzadoznak a ráfogásos dolgok-
tôl ; de sôt, hogy a multaknak fôlismerése irányt adhat a jôvônek is.
Végre tudtam, hogy a feladatot arânylag kônnyen oldhatom meg.
mert sok az ôsszekôttetésem, szeretem a népet, foglalkozását s tudok
vele bánni.
T e r v e t készitettem s megbeszél tem a dolgot kipróbál t barátaim-
mal ; S e m s e y ANOOR-ral és S z i l y KÂLMÂN-nal ; azután hozzáláttam a
végrehajtáshoz.
Az 1883-dik év julius ho 28-kàn indultam el, hogy mindenekelôtt
a Balatont vegyem elô. Eleve is eltôkéltem magamat arra, hogy csak
a valôban magyarnak vehetô halâszatot fogom tanúlmányozni, nehogy
más elemek belévonásával zavart teremtve, megnehezitsem az itéletet.
Ütba ejtettem a magyar-velenczei tavat; innen elmentem Siôfokra ;
àtcsaptam Komáromba, innen Szegedre ; elôvettem Budapestet ; innen
halâszati perek tanulmányozása elvitt Enyingre ; elmentem Kôrôs-
Tarcsàra, innen a Szàdellô vôlgyébe ; majd a Bôdva* mentére, Elid-
vég-Ardô, Komjâti, Szendrô érintésével ; àtcsaptam az Ecsedi-lâpra,.
Bôrvelyen és Kis-Majtényban kutatva; késôbb az Ipolyhoz rándúl-
tam ; rôvid idôn megismételtem a Balatont, Kenessén, Tihanyban
kutatva; majd Csongrádra és Szentesre vetôdtem s ùjra fôlkeres-
tem Szegedet, külônôsen Algyô és Tâpé ôsihelyek miatt.
Ezekkel letelt az 1883-diki év, a mely azonban màsképen is hasz-
nàlt, mert minden idôkôzt az irodalomban vaiò kutatásra használtam
fei s rendeztem az anyagot, a melyet levelezöim sorban beküldtek ;
jelesen a Komádi rétségre, az Oltra, a Bodrogkôzre és a Szamosra
vonatkozôt. Belefogtam a mesterszótàr alapvetésébe, a szerszâmok
rajzolásába, halâszati képek tervezésébe és J a n k ô J á n o s barátom
segitségével elkészitésébe is.
A felgyûlt és bemutatott anyag alapjàn a kir. magyar Természet-
tudomânyi Tàrsulat részérôl megbizattam a «Magyar Halászat Kônyvének
» megírásával s természetesen a kutatâsok kiegészitésével, a
melyekhez hozzájárult az is, hogy S e m s e y A n d o r barâtommal meg-
àllapodtam abban, hogy a magyar népies halászat érdekesebb eszkô-
zeit ôsszegyûjtôm s a kôzeledô orszàgos kiállításon bemutatom.
Mindezeknek végzése, megindítása, egyéb kôtelességeimmel szô-
vetkezve, úgy hozta magàval, hogy utazásaimat csak i884-dik évi
junius havában folytathattam.
Ùjra elmentem Szegedre, azután felkészültem a Székelyfôldre.
Kutattam Héjjasfalvàn, Székely-Keresztùron, Egyházas-Oláhfaluban,
a Vargyas-mentén ; a Rikàn àtcsapva, Barôton, Felsô- és Alsó-Ráko-
son, Fülén; innen Oit ellenében Oltszemen, Sepsi-Szt.-Gyôrgyôn,
Csikmadarason s fel a Gyilkostôig; innen, a Bucsinon àtkelve, elmentem
Székely-Udvarhelyre, majd Kolozsvàrra és Bànfi-Hunyadra.
Ismét a magyar-velenczei tôhoz, Agàrdba, kerültem s ùjra elôvettem
a Balatont, jelesen B.-Füred táját és Tihanyt, késôbben Keszt-
helyt; ùjra bejártam az ecsedi lâpot, Kôrôs-Tarcsât, Komáromot;
elmentem Tatára, Gyôrbe és Pinnyédre; és ùjra Szegedre, innen
Apatinba s a Dunán átkelve a Drávafokra, Kopácsiba.
Evvel letelt az 1884-dik év. Az adatok halmaza igen megnôveke-
dett s igy hozzàfogtam egyes részek feldolgozásához.
A kovetkezô évben, 1885-ben, ismét csak juniusban kelhettem
ùtra, mert a halâszszerszâmok kiállítása, a lajstrom elkészitése és egyéb
kôtelességeim csak igy engedték ezt.
Utam Berettyô-Ujfalura vitt s innen Nagy-Enyedre mentem ; visz-
szamenet Gsucsàn àllapodtam meg, úgy Szolnokon és Tôszegen is ;
azután ellátogattam Ungba a Latorczàhoz; majd Zàhonyba a felsô
Tiszàhoz; elmentem Beregszàszra, Nagy-Beregbe és Derczenbe, a
Szernye mocsàrhoz és a Borzsàhoz; késôbb elôvettem Miskolczon a
Sajót, a Bükkben a Szinva pisztrângos vizét és a Héjôt.
A Bükkben, az Alsó-Hámor felséges vôlgyének csendjében hozzà-
fogtam a tôrténeti rész kidolgozásához ; ezt ott betejezve, még a
halâszati képek megírását is elôvettem.
Minthogy F r i e d e l E r n ô német ichthyolôgus határozottan állí-
totta,* hogy a magyar és az ô-wend halâszszerszâmok kôzôtt ôsszeiüg-
* Szôval, halâszati gyLÎjteményem szemlélése kôzben.
4K'-', i;
li ' .