lì!
* íil 1
ll
264 H ÍG V I Z E N VALÓ H A L A S Z A T .
«Miko kózelér a hajó a parthoz, azt mondja a mestór : F
elo ! Mikó a háló eleje ki van húzva, akkor mondja a mestór a lap-
tarosnak; könnyebben ! Mikó a háló nieonjallt a kivételre • ìm h>
«Most húzzák kifelé s a hátulsó ember (a laptáros) odaér az
elsokhoz, akkor a mestór mondja: higd e t ! - t. i. az apacsuri.»
Bizony, a ki a tanyavetés mesterségét saját éló szemeivel nem
latta, az megakad ebben a leírásban ; pedig helyes az.
^ Minthogy a hálót viz mentén vetik s a keritést is igy végzik a
haióknakvízellenében föl kell menni, hogy a hálóvetést megklzdhls-
sek ; - ez a beadds ; és a míg a laptáros a maga tartôkôtelévd rendben
van, addig a nagy hajót, melyen a háló van, egy helyen kell tartani
aasznye ven «ídmaspanm ; mikor megindùl a nagy hajó a hálóval,’
akkor a laptaros már készen van kótelével, laptárával, tehát alà-
kes-Mf s ekkor k.vethetik az apacsúrját is, a melyet tartania kell.
A mikor pedig ezt már a vízbe vetették s a folyóba eveznek eo-v-
masutàn ki kell vetni a hálót is, mindaddig a míg el nem fogy’, afaz
a mig a halo masik vége is a vízbe nem kerül; ekkor kiáltja a mester
« mia!» s e szóra a pöczkös megerósíti a kijáró kótél peczkét a hajó
peczeklyukaba s a hajó, félkórben fordiìlva, a part felé tart.
Mikor a hajó partot ér, akkor a háló eleje még annyira van a
parttol, a mennyire a kijáró kótelet engedték ; ekkor kiugrálnak, a
poczkos kioldja a peczket, neki esnek a kijáró ki>télnek, teljes eró-
vel huzva, kihozzàk a nyargaló apacsot a partra s arra a szóra: vedd
' H ^ Lgeny, a ki épen legkózelebben áll a parthoz, oda-
ugnk megragadja a nyargalóapacsot s kihùzza a partra. A háló ekkor
nagy ielkorben all, melynek húr,a a part, a hai tehát be van kerítve
a Bptaros erósen leszúrja a biczkét, rákóti a tartó kótelet s
oda szalad a tobb.hez, hogy a háló kiszedésénél segítsen ; ezért
lutoso a neve.
Természetes, hogy, mivel a hálót csak a kijáró vége felól szedegettk
a szarazra, az ív nemcsak kisebb, de laposabb ¿ lesz, vagyis a
halo «megnyúlt».
Ekkor a futoeô visszaszalad a maga végéhez, hozza azt a tOb-
mlnd A folyton szedik a maguk végét, a félkOr
Véeé, I, lávolságban a laptáros a maga
vooet ,s k.tesz, a partra s húzni kezdi, úgy, hogy a préda nem
. ilk_ 1 F
K E R Í T Ó H A L Á S Z A T . Ó R E G H Á LÓ . 265
a háló derekábaii, hanem a laptáros vége felé szorúl be végképen
s így hozzák ki.
Természetes, hogy úgyszólván a hány tanya, annyi változat. A hol
¡gen széles a folyó, ott a hálóvetés egészen a vizen tórténik ; a laptáros
ladikjában tartja a maga végét s csak a mikor a háló elfogyott,
ereszti hosszúra a tartókótelet, kievez a partra s lassan húzva-
haladva, a parthoz hozza a laptáros apacsot. A hajó azonképen
hosszúra ereszti a kijáró kótelet s a kerítést csak akkor kezdi meg, a
mikor a laptáros kihozta a maga végét. így meghalászszák a legszé-
lesebb vizet is, mert a tartó és kijáró kótél sok száz méter hosszúság-
ban van meg, haldszcsatial pedig kcínnyen
toldható.
Hogy már a haldszcsalol lólemlítettük,
jó lesz megismerkedni vele ; külónósen avval,
a mely általánosan dívik (130. ábra). A rajzok
kozott az 1 a legelterjedettebb, mert ¡gen
kónnyen vethetó s a mikor ósszehúzódik, egy
hajszálnyit sem enged tóbbé : a másik (2) ritkább
s rendesen madzagok kótésénél használatos
; szintén nem enged.
Mikor a háló egészen ki van húzva, a hal
a bárkába el van rakva, akkor kezdódik a
hálófdgyds, vagyis a hálónak a halászhajóra
1 30. Abra. HalAszcsut.
való visszaszedése, beadásra való elrendezése, a mi nagy, sok ügyességet
megkivánó munka. E végre a paraszedó a paráspadra, az ínszedó,
vagy ¿faAííqd az ólmospadra áll (148. ábra O, P), a két léhésszedó
ellenben e két pad kozé eso padkákra. Elóbb beveszik a nyargaló
apacsot, azután a para- és inszedók huzgálják fel a maguk részét,
szépen egyenletesen s a pad hosszában 8-as alakra rakják ; a léhés-
szedók huzgálják s ránczolják a hálót magát, mindig csapkodva vele
a vizet, hogy a sarat lemossák róla, szedegetés kózben kihuzgálják a
beléakadt gazt, ágat s ha valahol kiszakadt, nagy hirtelenül ott van
a léhéssel meghányt hálókótótü, a melylyel a kárt kifoltozzák. így
megyen az végig.
Az alatt a laptáros rendbeszedi a kóteleket ; úgy mondják,
hogy karikába «osszefeji;» mert serény kapkodása csakugyan a
. 4 1 1 '
4'o