ìHiH
III' :;
:p . .
i i ,
■ I.
Ì
■ft . Ui
I»
:|i Fri >•
■ ri'i ; „ • .
' ■ i i i
!»t
/‘I
t '
j »Hin Hii:
■Ii
'.L. G ' ■
.■4 ""
t t i ì f
i; ri
S'
754
F A J T O K .
Vértepete: Ht. io— 11 ; O. 30— 33 ; Hs. 7— 9.
FA. 6, a kormányúszót beleértve.
A test vastagsága a szilványfedelékek táján megfelel a hónaljúszószárnyak
tájára esô legnagyobb magasságának ; az orr alsó felén lévô
ormó fejletlen s az orr hegye tájától csak a bajuszokig kivehetô.
A testtörzs soros vértezete erôs, az egyes vértek között üres közök
vannak ; az elsô hátvért nagy, de nem áll a legmagasabban, mert a
hátvonal íve szerint a negyedik vért a legmagasabb ; a vértsorok köze
sima, fényes, de azért csillagalakù, lapos csontpénzek borítják,
a melyek között olyan is akad, a mely kózepén tiiskét visel.
Valamennyi úszó hegyes; a hónaljúszószárny hosszúsága nagyobb
a test magasságánál ; a hátsórényúszó mélyen, nyergesen kimetszett.
Szin szerint háta feketésszürke, hasa sárgásfehér; a vértezet szenynyesfehér.
ivik : alkalmasint màjus-juniusban.
Fogása : mint az elôbbié.
A fajtok — a magyarság tulajdonképeni tokja — szintén a Fekete-
tenger hala, mely folyóinkba felvonúl ; de életmódja szerint kevésbbé
ismeretes. A fajtok bizonyos folyórészeket kedvel s ott nagy számmal
halászható. Ilyen hely volt Tokaj körül és az erdélyi részekben, Vincz
táján : de a folyószabályozások kóvetkeztében a tokok a règi helyek-
ról elmaradoznak s ùgy látszik, helyet cserélnek, igy az erdélyi részben
a tok ma inkább Mihalczfalvánál tartózkodik.
Nagyság szerint a tok átlag 2-5 méternyire nò és 30 kgr. súlyt
érhet el ; nálunk i 2 kgr.-nál kisebb nem igen kerül hálóba.
Húsa a jobbak kózé tartozik s a régi idôben a fajtok a vizatokkal
együtt köteles- és szerhal volt.
Flterjedése: H e c k e l a Dunából említi s megjegyzi, hogy Komáromon
felül nem igen megyen s csak nagy ritkán vetódik a Duna
osztrák részébe; P e t é n y i a Drávából, K á r o l i J á n o s * a Tiszából és
a Vágból jegyezte fól ; én a Kórós, Maros és Zagyva vizét tehetem
hozzá.
* Dr. kàroli i. h. ott, a hol a tokokat a vértezet szerint különbözteti meg, ezt
fajt az «igen hegyes orrúak» köze sorozta ; nyilván tollhibából.
v a g o t o k .
7)5
A V A G O T C K .
Acipenser Güldenstädtii, B randt.
IX tibia, 35.
, F ó je g r e i: orra róvid, elkerekített; a felsó ajak a kózepén nyergesen
öblözött; a száj igen nagy; a vértezet erós, a hátsor vértjei lapo-
sak, terjedelmesek; az orr alsó felén álló ormó jól kifejlódve a
bajuszok kózé nyomúl.'
■ Sugárpata: HS. 1 2 /23; HO. 1/3 ' i HA. 1 2 / 14; AS. 12/1 1 — 14.
Vértepete .-Ht. i 2— 1 3 ; O. 24— 3 6 ; Hs. 9— i o.
F A .-y j,,, a kormányúszót beleértve.
Teste ép oly vastag, a milyen magas és ez a mérték nyolcz és
egy félszer fordúl meg a hal egész hosszában ; a fej vértezetének
sugárosságarendetlen, durva s az egyes lemezek külön-külön állók; a
felsó ajak, nemcsak öblözött, hanem a kózepén ketté osztott, az osz-
táson a két ajakfél érintkezik. A soros vértezet ritkás ; az elsó hátvért
a legnagyobb ; de a koponyával nincsen ósszeforrva ; a vértsorok
kóze sima, fényes, csillagalakù vagy kerek és fogacsos csontpénzekkel
sürübben-ritkábban szórva ; a hát- és oldalsor között néhány nagyobb
csontpénz tüskés és sorosan áll, egy hasonló még fejlettebb pénzsor
a hónaljúszó- és hasúszószárny között kóvethetó. A hónaljúszószárny
hosszasága a test magasságával talál
Szín szerint a háta kékes-hamuszürke ; a vértezet szennyesfehér ;
a bajusz tóve fehér, hegye fekete; a szemcsillag ezüstós.
Ivik : májusban és juniusban.
Fogása : mint az elóbbié.
A vágótok a régibb írók «tetemes és tetelmes» tokja, a halász-
népek gonosz jele, az u. n. «halszüke» vagy «szükhal», «vészhal»;
de mmt ilyen csak az apraja szerepel, a melyet a dunamenti német-
ajkú halászság «Esteri» vagy «Oesterl»* név alatt különböztet meg;
a halászok nem hiszik, hogy az apró «halszüke» a tetemes toknak
a fia s ezen nem is lehet csodálkozni, mert az ivadék roppant
tüskés kis állat, melynek orra még hosszú, felhajló, alsó felén éles
kampóba végzódó, hozzá majdnem minden csontpénze is tüskés s így
Nyilván a sz\kv Jcsctra németesítése.
r
'í í'i
a
ftí
i“íILf ;..: Ì
fis f
ili ■