41'tí
!■ J
. i T'
l l i " '
•'4 iHÍ
ri i.
gére akasztjuk a legoregebb szentes-bokényi halász bográcsát (102.
ábra B), teljes íolszerelésével együtt, a mint a grádicsos szolgafára
(Sz) van akasztva s a mint az a kavaró kanál (K) a bográcsfülón
nyugszik, hogy a felcsapó láng kárt ne tehessen benne.
9. NÉPRAJZ l SZERSZÁM.
Valahányszor csak elmémben forgattam ezt a czímet — sokszor
tórtént! — végtelen vágy szállotta meg lelkemet.
Vágytam és vágyódom oda, a hol a Kuma vize csortetve halad,
hogy végre is a nyán nap hevétól izzó homoksivatagba veszszen,
mielótt még elérhette volna édes anyja kebelét, a tengert ; vágyódoim
oda, a hol a Wolga folyó hosszú pályafutás után széles ágakra sza-
kadva egyesül a tenger hullámával ; vágyódom, mert érzem, hogy ott
sok halászszerszám lappang, mely rokon a miénkkel s a mely bevilá-
gítana még a távol keletre is ; mert hiszen láttuk, hogy a Tiszamellék
nádvágója Sziamban találja formájának rokonát.
Ám az a vágy csak — vágy. Meg kell alkudni az élet rideg kóve-
telésével, be kell érni avval, a mi van.
Már mondottam, hogy néprajzi gyüjteményeinknek nagy baja az,
hogy csak a fóltünót, a csodálatost, a « ritkaságot» hajhászszák, mely
pedig legtóbbszór egyéni ügyesség kifolyása, s ott, a honnan származik,
nem kózkézen forgó népies. Van abban is tanulság; de ez legtóbbszór
Ipari természetü ; az a tanulság ellenben, a melyre e kónyv ósz-
szehasonlító része tôrekszik, abból nem telik ki.
N i l s s o n , a svéd kókorszakbeli tárgyak alapos ismertetóje, fájdal-
masan jegyzi meg, hogy sok dolgot meg sem lehet határoznl, mert az
ósszehasonlításra hivatott éló anyag sehol sincsen meg. Ez anyag
hiányában ó nem birta, tóbbek kózótt, árkolt kóveit rendeltetés szerint
oly megbizhatóan meghatározni, mint meghatározhattuk mi pld.
a Szolnokról való szepikó, vagy a Szentes-Bókény nagy bóncsókóve
révén — éppen N i l s s o n kóveit is.
A kózkézen forgó, sokszor egészen jelentékíelen tárgyakból bon-
takozik ki legtóbbszór a legnagyobb tanulság, a mint ezt e szakasz
során oly sokszor tapasztaltuk is.
Semmi kétség, hogy a Fertó elmés szerkezetü kürtóje (vejszéje)
A ROKOLYAHALO. 2 13
rokon a japáni Yeri-vel ; nem lehet elvitatni, hogy a bronszkori háló
és horogkôvek, a malakkal egybevetve, rendeltetésük szerint meglehetós
biztossággal meghatározhatók ; hogy a magyar nádvágó makkos
megerósítése messze bevilágit a multakba stb. Es semmi kétség,
hogy a halászszerszám igazán népies részének beható tanulmányozása
rendkívül becses eredményekhez vezethetne.
Ám mindezt már érintettük is.
Általánosságban például mondhatjuk, hogy a Fehértengeren
dívó jégalatti halászat hasonlít a miénkhez ; ámde a pontos megálla-
pítás azt kovetelné, hogy tudjuk meg a kijegelt csapás alakját, az
eresztólék formáját, az ajtólékét nem különben, a sarok és sorlékek
irányát, a rúdhajtó és igazgató szerszâmok alakját, a háló iolszerelését
para, kó és egyéb tekintetében. Nem tudjuk.
így tehát be kell érnünk avval az ósszehasonlító anyaggal, a melyet
inkább a véletlen, mint a rendszeres kutatás vetett fólszinre; elsó
sorban avval, a melyet a már említett berlini nemzetközi halâszati
kiállítás nyujtott.
Ott akadunk egy képre, mely a Kaspi tenger sziklás partját ábrázolja.
A parton két persa halász áll ; az egyik már kidobta vetóhálóját,
a másik még csak készül. A sík vizen tóbb ladikot látunk, a melyról
a halászság ugyanolyan hálókat veteget a hullámokba.
Ez a persa háló szakasztott mássa az Erdély-Olt melléki rokolya-
hálónak, mely tudtom szerint a Berettyó-melléken is dívik; a Tiszánál
és Dunánál ellenben tért enged egy bár szintén kerek vetóháló-
nak, a mely azonban berendezés szerint lényegesen más.
A persa (rokolya) háló (103. ábra), ha tartó kótelénél fogva fólemel-
jük, úgy esik óssze, mint a bezárt esóernyó ; sót ósszecsappan, mert a
belsó inán sorosan álló ólomgolyók (/) gyorsan ósszesietnek. A belsó
inán túl kiálló hálórész táskákat alkot, melyek az ósszecsapott háló
belsejébe nyiinak (Ti s úgy alkottatnak meg, hogy a háló legszéle az
ólmos ín táján erós arasznyi távolságban egymástól álló ú. n. ráklábak-
kal, vagy órókkel, t. i. kétvégre Y-szerüen oszló kurta, erós fonalak-
kal van lekótve. Természetes, hogy a háló, ügyes póndórítéssel úgy
dobva a vízre, hogy kerekre nyilva ráterül, a sok ólom súlya alatt
gyorsan sülyed és sülyedve ósszecsappan s hogy a meneküló hal, a
melyet a háló beborított, lefelé keresve a kibúvót, menthetetlenül va