M
Hita
I' : .
sìia
"Si
F
H ó k o n y — B . S^abó D á v id — a bókony-
nyal egyértelmiínek magyarázva; 1. Bókony.
H o l l ó o r r c s o n t — os coracoideum.*
H o l t á g — általánosan — a folyók mellék-
ágai, a melyek az anyamedertol el vannak
választva. Kitünó halászó helyek.
H o l t v i z — á l t a l á n o s an — á l ló víz, m e l y b
en c s a k a k em é n y é l e t ü hal t e n y é s z ik
H omlo k á i .lású — a s z em, m ik o r n a g y o n a
h om lo k r é s z r e v an to l v a . *
H o m lo k c so n t — os frontale.*
H ó n a l j s z á r n y — Balaton-Füred — p. thoracica.
H ó n a l jú s z ó s z á r n y — pinna thoracica.*
H o p o r t s o s s á g — Máttyus — a tokfélék vért-
sorainak ftlrészessége.
H o r g a d — Mátyusnál — a lazaczról szólva —
nála Salmo — a him állkapcsának kam-
póssága = Hackenlachs.
H o r g a d á s — Miskolczi Gáspár — a lyra halról
szólva «Annakfelette ha ez a Hal sqí-
volva az aërbe fel-függesztetik az ó farkának
meghorgadásával alkalmasint megmutatja,
honnét s melly felól kelljen a széltól
■ tar tani» = h o r o g f o rm á r a g ö rb ü ln i .
H o r g a s f a — H. O . — a m e l y r e a h a lv ed -
reket akasztották, hogy vállra vehessék.*
H o r g á s z — Komárom — a horoggal halászó
halász ; külónben általánosan így.
H o r g a s z n i — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. —
venari pisces.
H o r g a s zo — Ujfalvi-Szikszai xvt. sz. —
hamiota.
H o r g o s — Latorcza mentén — 1. Felvágó.
H o r g o s v é g , a kosztos horog inának az a
vége, a melyhez a horog kótve van.*
H o r o g — általánosan — leginkább vasból —
■ a kasza fokából készúlt halászszerszám.
H o r o g — Ujfalvi-Szikszai xvi. század —
hamus.
H o r o g b a n — Komárom — «a fenékhorgon
minden tizedik horogban van egy horogkóvécs
», tehát minden lo-dik horog után
egy bóncsó.
H o r o g d e r é k — Szeged — annyi mint horogín
; erósebb fonal, a melyre a horgok
a pekiénél vagy patonynál fogva felkót-
tetnek ; I. Horogpalló is,
H o r o g g a l v a ló j e g e s h a l á s z a t , a melyet
horoggal a jég alatt úznek.*
H o r o g h a j t o v á n y , a horog górbülése.*
H o r o g - ín — Szentes, kórósi halászok — a
horog erósebb zsinege ; 1. Horogderék
és Palló is.
H o r o g k ó v é c s — Komárom — 1. Bóncsó.
H o r o gm a d z a g — Kopácsi — 1. pékle, patony,
cserke, talpalló.
H o r o g n y e l — Miskolcz — 1. Koszt.
H o r o g p a l l ó — Szeged — lásd Horogderék.
H o r o g r a c s a l n i — általánosan — a halat
a horogra tú'zótt kedves eledelével csá-
bitani, hogy rajta veszszen.
H o r o g r a v a ló — Tihany — a német «Köder
», 1. Osali,' Pèlle.
H o r o g r o s t a — Komárom — hálós fenekú
rosta, a melyre a fenékhorgot kirakják,
kivetésre eirendezik.
H o r o g s z e r s z á m — Szeged — kihúzó fedelíí
kis láda, a melyben a feles horgot, az
élesító reszelót tartják.
H o r o g t á b l a — Szeged — 1. Intábla.
H o r o g z s i n e g — Miskolcz — •• Horogin,
Horogderék, Horogpalló, Palló.
H o s s z ú k e s z e g — T. Sq. N á tlr — Szeged.
Pelecus cultratus L. óreg.
H os s zú k e c z e — Csongrád — a hosszúfarkú,
tükórháló nélkül való, farkalós kecze.
H o s s z ú s á g — általánosan — a kerító hálóknál,
tehát óreg-, kecsege- stb. hálónál, a
két apacs kózótti terjedelem.
H o g y — A/r-j-é — a hálótü orra.
H ó g y ó s k e c z e — Szeged — 1. Hosszúkecze.
Hú ! — Komárom — halászkiáltás, melyre
a laptáros kiereszti a hálót.
H u g y g y ó — ant i s .*
H u g y g y ó — Kopácsi, Komárom — a hal vég-
belének a nyilása (anus).-
H u g y g y ó k a — Szeged — 1. Hugygyó.
H uja ! — Balaton-Füred — «állj !»
H u j a ! — Szeged — jel, hogy a háló ki van
hányva, mire a peczkes legény beakasztja
a peczket.
H u kó — Mitterpacher — Salmo Hucho LtN.
H u l l ám zó v í z — általánosan — a tavakon
a szél nyomása alatt mozgó viz, a meddig
még nem habzik, 1. Habzó viz.
H u r o k v e t ô h a l á s z , a csapóhurokkal járó.*
H u r o k v e t ô h a l á s z a t , a mely a csapóhurokkal
jár.*
M E S T E R S Z Ó T À R .
H u s z á r k e s z e g - H. O. - Alburnus lucidas
H e c k . Szentes, kórósi halászok.
H úzni — általánosan — a gúzsba v. húzószegbe
akasztható evezóvel evezni, I. Dal,
Dalladzani, Dalladzó.
H ú zó b á r k a - Fertö lava - az, a melyet
halászatkor a hajó után kótnek, 1. Farosbárka,
Lovasbárka, Nyargalóbárka.
H ú zo g a tó f a r k h á ló — Erdóvidék, Olt mentén
— I. Varsaháló.
H úzóhám - Aigyö - I. F a r h ám .
H úzóhá ló Balaton — 1. Léhés vagy Óregháló.
H u zó p á n t — Balaton, tihanyi ôshalâszat —
az evezó szára felehosszában alkalmazott
lules pánt, melyet a vonószegbe beakasz-
tanak.
H ú z ó s z e g — Balaton, tihanyi óshalászat —
a bódónhajó koloncza, melybe az evezót.
beakasztják ; I. Húzópánt. .
H ú zó v á n k u s - Balaton - az a nyerges fa,
a melybe az evezó beléfekszik.
7 9 7
I
Ig a z t o k o k — Acipenscres, mint csoport.*
IHAM - Tápé ~ I. Ihany.
Ihany — Szeged — fonal vagy fúzfa gúzs, a
melyre az eladott halakat fúzik, hogy a vevó
tisztán és kcnyelniesen vihesse.
IKERVEJSZ - Xl l l -dik század - alkalmasint
két fóvel ellátott vejsze ; 1. Fej, Fó.
Ik l an d an i — Szeged — egy evezót a ladik
végébe akasztva s 00 szerú'en mozgatva
haladni ; rokon a csikló, cziklend, cziklonyozni,
kallózni félékkel.
Ik r a — általánosan — a hal petéje,
Ik r a — Orbis pictus 1708.
Ik r á s — általánosan — a tojóhal.
Ik r á so d n i — Miskolczi Gáspár — I. Ivni.
iKRÁsoDNi - Miskolczi Gáspár - megter-
mékenyedni.
I lán k a s z em l in g — Szirmay Andr. — Salar
lacustris A g ., a magyar vizekre csak ráfogva.
I lo naha l — H. O. — Acerina Schraitzer Cuv.
Szeged.
I l o n k a k e s z e g - h . O. - Acerina Schraitzer
C u v . Szeged.
I l ü n k a k e s z é g - T. Sz. Nátly gyüjtése -
I. llonahal.
ÍN általánosan — minden vastagabb kótél
V. zsineg, a mely a háló keretét alkotja.
Horgoknál, jelesen a fenekes és tókósnél
az a zsineg, a melyre a pekle reá van
hurkolva. A halászok a nagy hálónak csupán
alsó, kettós kótelét nevezik a «háló
iná»-nak.
iNAHuzó SZÉK — Szolnok, — kis négylábú
padka, a melyre az a legény úl , . a k¡ a
háló inát húzza ; azért ú'l, hogy az inat le-
tarthassa, I. Letartás.
I n a so k p ad ja — Balaion — a dereglyén a
csigán túl az elsó pad; itt azok evedznek,
a kik a háló inát húzzák.
In gó czólópépítmény — H. O. — olyan,
mely rekeszekre volt rakva, a mely az
áradó, illetóleg apadó vízzel emelkedett
vagy alászállott.
I n go la — Petromyzon, I. Pláner Ingola, Vak
Ingoia.*
In go l a — H. O. — Petromyzon fluviatilis L.,
Erdóvidék és Udvarhelymegye vizei ; nyilván
az ingolna, angolna alkalmazása. G a l g ó -
czi-nál (1Ó22) megvan.
I n g ó l á p — általánosan — alapjában mocsáros
helyeken az a nóvénytakaró, a mely
alatt mély víz kóvetkezik s a mely az ember
terhe alatt folytonosan engedve, inog.
I n go l n a — Janua 1729 — Petromyzon fluviatilis.
Congrus alatt felhozva.
I n g o l n a - - Szabó D á v id — Anguilla flu v ia tilis
A g . Az ingolna az angolna mellett elófor-
dúlaxvi i . századbeli szakácskónyvekben is.
In go vÁNY — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz á z ad__
uligo.
In g o v a n y o s fo l d — Ujfalvi-Szikszai xvi .sz. —
terra uliginosa.
Inhúzó ~ Záhony — a felsó Tisza halász-
bokrában két legény, a ki az óregháló
inát húzza.
iNKÓ — Agárd — 1. Csattkó.
In k ó z , példáúl a fenékhorgon a pallóin darabja,
mely két horog kózótt van.*
In l é h é s ^ Budapest — a kecsegehálónál a
tulajdonképeni háló, mely két «tükór»
kózótt van ; lásd : Tükór.
In n y o m ó , az a husáng, a mely a m. velenczei
csiga derékfájába keresztbe van dugva
s a melynél fogva a halász a csigát le-
nyonii'a.*
■o F
r a u
ta-T '