ü-;"
i l í i l •
■A-.. . . «ft;.;%T.
II:
Í'- . f l i i ;
óregháló maga is, mely tavakon zsákos
— gyalom — folyókon csak ritkán az.
Igazi halászneve óregháló — óoo méterig
hosszú, 24 méterig mély — ; a Balatonnál
néha «húzóháló» is ; Csongrádon a megtóltótt
hálókótótü is «léhés».
L éhés fò l e — K om á r om — a p a r á s i n ; ! . azt .
L éh é sh a l — Agárd — az a hal, mely a háló
kátáján kívül a léhésben megnyaklott ; az
osztalékon felül a halászlegényeké ; «a
részen kivül jutott egy kis léhéshal is».
Osztásra csak az jut, a mely a kátában
fogódzott.
L éhés ina — Komárom — az ólmós és pósós
kettós !n ; 1. Alin.
L éh é s s z ed ó — Csongrád — az a két legény,
a k¡ a hálónak a hajóba való betakaritá-
sakor a tulajdonképeni hálórészt szedegeti,
óblltgeti, belóle a gazt kirázogatja ;
1. Gazember.
L e j s z a — Latorcza mentén — I. Vejsze ;
egyebütt csak a tereló, illetóleg rekesztó
nád vagy vesszófalazat.
L e j s z a fü (fó) — Latorcza mentén — I. Fej,
Kürtó.
Lék — Balaton — a jég alatt való halászatnál
az az apró lyuk, a melyen át a háló
vontató koteléhez kótótt rúdakat elóre
tologatják ; I. Áglik, Sorlék, Vék.
L e k e l n ) — Bodrogkoz — a jeget halászás
czéljából kllyukasztani, 1. Vekelnl, Vekeló,
Fóllekelni, Jegelni, Jegelló.
L e k e ló — Szolnok — nehéz vésó vas, a jég
kilekelésére va ló; 1. Jegel ló (Hegykó).
L e k e ló — Tápé — 1. Jegelló.
L e k e ló s z a k ó c z a , I. Szakócza.*
L e k e ló v a s , k ó z ó n s é g e s e n c s a k l e k e l ó . *
L e k ó v e l n i — Keszthely — a ba la ton i 40 o l e s
h o r o g inát nap p a i p ó t á k a v í z s z in én ta r to
t tá k ; e s t e k ó v e k k e l a f e n é k r e s ü l y e s z -
te t t é k , az az ; l e k ó v e l t é k .
L e k ó v e l n i — Latorcza mentén — a hálót ;
nagyobb kóvel nagyobb mélységbe ereszteni.
L é k v á g ó — Bodrogkoz, jég alatt való halászat
— 1. Jegelló, Lekeló, Vekeló.
L é l e k v e s z t ó — Bodrogkóz — 1- B o d ó n .
L e l k e s i t i ^ Miskolczi Gáspár — a him hai
az ó magvával az elbocsátott ¡král = termékenyíti.
L e n g e — Kopácsi — 1. Polócze.
L e n y a k a l n i — B ó dva — a halat , a z a z : a
s z ig o n n y a l a n y a k s z i r t ' tá ján e l t a lá ln i s a
v iz f e n e k é h e z m in t e g y le s z e g e z n i .
L e p e n y hal — Ujfalvi-Szikszai X Y L sz. —
Solea, Thymallus. Itt csak az utóbbi helyes,
az elóbbire reácsábitotta a «lepény», mert
a Solea tengeri lapos keszegúszó hal.
L e p é n y h a l — Kcnessey, H . O. — Thymallus
v e x illiferA a . A Szilágyságban.T ó t ú l « l ipeñ » .
GALGÓc zi -ná l megvan (1Ó22); P. K. h ib á san,
Abramis brama L. Léva.
L e p i — Szolnok — a tapogató, mikor nem
vesszóból, hanem hálóból való.
L e pó — Komárom — I. Tapogató.
L e pó — a t a p o g a t ó n a k h á ló b ó l k é s z ü l t n em e . * .
L e r a g a d t — Balaton-Füred — a kótél, mikor
a jégre reáfagy.
L e s e e á l l — Miskolcz — a c s t ika , m ik o r
kó z e l a v í z s z ín éh e z v e s z t e g áll ; a n éme t
«H e c h t im G e l e g e » .
L e sh á ló — Algyó — islégból kótótt, hosszú
órháló, I. Órháló, Rácsháló.
L e s i — Berettyó-Ujfaui — 1. Á g h e g y h á ló
s tb.
L e só b a k — Máramaros — a halászszék víz-
felóli végén az a rész, a melyre a halász
az ághegyháló rúdját megtámasztja, hogy
a hálót kónnyen klemelhesse.
L e so (háló) — Bodrogköz — I- Billegháló,
Villik, Villing.
L e só h á ló , lesi h e l y e t t . *
L e só h a r c s a , Silurus Glanis L . *
L é s za — Tápé, óshalászat — a magyar vejszének
a szárnya ; I. Lejsza.
L é s z a — Udvarhelymegye vizei — 1. Boc s korvarsa.
L e t a r t á s — Komárom — az ó r e g v. pl sz -
k é sh á ló n á l a h úz á s v é g e f e lé , m ik o r m á r
k ó z e l van az a h á ló r é s z , a m e l y b e n a hal
m e g f o g ó d z o t t , az ó lm o s inat g o n d o s a n le-
s z o r í tg a t j á k , h o g y a hal a la t t a ki ne b u j -
h a s so n . A m e s t e r d o l g a , m e l y e t r e n g e t e g
m é l tó s á g g a l a b a l l á b b a l s a s z á k r a táma s z k
o d v a , v é g e z .
L e s z ü r n i — Szeged — a f e n é k h o r o g k a r ó j á t
a p a r t b a ; a h a l á s z r e g t i l a s z e r in t «a ki
h am a r á b b é r a h e l y r e , az e l v e t i a h o r g o t ,
l e s z ú r ja a k a r ó t a p a r t b a : ot t a zu tán má s
n em v e th e t » .
8 1 I
L e u c k a r t k e s z e g , Abramis Leuckartii H e c k .*
L e z s é r — I. Taknyos Lezsér.
L ob b a n tó — Bodrogköz — I- Tapogató.
A Magyar Velenczén divóval talál.
L ó g g a — H. O. — Squalius dobula H e c k .
Filie, Bárdocz.
L ò go s — Velencze — vendégpara az óregháló
felsó inán. Jel, mely a jég alatt való
halászatnál mutatja, mennyire került ki
a háló. Rendesen hat lógós van, három-
három a háló mindenik szárnyán.
L ó p ió c z a - Szeged — szerte divó halélés,
vagyis csali, horogravaló.
L ó s z e r k ó — Szeged — a nagyobb sirályok ;
halászmadarak.
Loszos p i s z t r á n g — P. K . — Trutta Salar
L. A nevet nyilván P e t é n y i csinálta, még
pedig a Dunajecz mentén divó «Losos» kaptájára.
Lásd Lazacz.
Loszszos — Szirmay Andr. — T rutta Salar L.
L ó t e t ü — Komárom — tavaszkor használt
csall (Gryllotalpa vulgaris); használata el
van terjedve.
L o v a s b á r k a — Budapest — lásd : Nyargalóbárka.
L óbó — H . O . — Alburnus lucidas H e c k .
Nyilván a német «Lauben» magyarosítása,
Hegykó, Fertótava.
L ók — Kuthy — «nágyot lók magán (a harcsa),
de nem viczkándozik», nem egészen
hü.
L uk as — Agárd — htirokalakú kótés a kihúzó
kótél felehosszán — I. Bötök.
L usta ha jó — Balaton, óshalászat — lassú
¡árású ; a bôdônrôl mondják, a mióta lapos
fenekü járomú'veket is használnak.
L y é k — Balaton — I. Lék.
M
M a c sk a — Balaton — a dereglyén, négy
körniü nagy vashorog, a halászjárómú'nek
síkvizen való klkôtésére.
M a c s k a t e k e r ó — Budapest — csiga, a melylyel
a macskát lólhúzzák és leeresztik.
M a c z a — H.O. — Acerina cernua L. Csongrá
d ; 1. Taknyos Macza.
M a g s z á l — zoospermium.*
M a g v a é r e t t , mikor a himhal teje alkalmas
a terméUenyitésre.
M a g y a r b u c z ó , Aspro Zingel Cuv.*
M a g y a r k ó c z — H. O. — Aspro Zingel Cuv.
Szeged.
M agyar p o n t y , Cyprinus hungaricus H e c k .*
M a k k — .Tápé , Algyó — a nádvágón a penge
nyelbejáró részének csapszerü darabja.
M a l á n y a — Karád — a szárnyas varsa szárnya.
M ankó — Komárom — 1. Bódé.
M ankó — Karád — ágas fa, a jég alatt való
halászatnál a vezérrúd tologatására való.
M a r á z sah á ló — Udvarhely és Gyergyó —
hosszú póznán zászlószerüen Uifeszithetó
kéttiï.rôs háló; a Gyiikos tóban éjen át
felállítják, Sz.-Udvarhely és Sz.-Keresztúr
táján a súgákban kisérik vele a vizet.
A Tiszánál — Szeged — a czôtkényes
háló, melyet két karó közt kifeszitenek ;
I. Mereglye.
M a r á z s a k a r ó , a melyhez a m.-háló pallója
rá van kötve.*
M a r á z s á zó — Szeged — az a halász, a ki a
marázsahálóval ¡ár.
M a r c z i h a l — P. K . — Barbus fluviatilis A g .
Tisza m. ¡gy.
M a r én a s z em l in g — Szirmay Andr. — C o re gonus
lavaretus L. a magyar vizekre csak
ráfogva.
M a r in a — Grossinger — Barbus fluviatilis
A g . Nem magyarember irta le.
M a r k o ló — Keszthely — a halászbokornak
az az embere, a ki a hálót a jégre kiemeli.
M á rn a — Barbus, I. Petényi-márna, Rózsa-
márna.*
M á rn a — K. — Barbus fluvialilis A g . Egy
tóból fakadt a tót : Mriía, Mreiíe, Mreiia
névvel ; I. Merenne, Marina és Marczihal,
Martikeszeg neveket ; úgy más fajra
alkalmazva a Márnafiú és Bartafiú neveket
is.
M a rn a — Ujfalvi-Szikszai xvi . sz. — bar-
bus. Mullus alatt az Orbis pictusban (1708),
a rómaiak tengeri mullusát érti.
M á rn a f iú — P. K. — Thymallus vexillifer
A g . Szamos, Szatmár körül, valószinüleg
egy a bartafiúval, mely H e c k e l szerint a
Barbus Petényii népies neve.
M a ro kh á ló — Duna m. — minden háló, melynek
nyele van; de leginkább az ághegyháló.
M a r t i k e s z é g — T . Sz. Nátly és H. O. —
Barbus fluviatilis L. Szeged, Algyó, Tápé.
M á so d ik kó — Szolnok — I. Végkó.
iifetoii' ■■
, ! '■ ■ fi.J í = ■■■Î"...1 ií ii
: u i ■i
T i l :
Hita: :