¡ X. }. •{
t . ■ G, ,
' * rtti
vf:|
I ; i
Gf.',. ‘ ç
»1 .
G iN l i ’ ■ i'
;i 4' ; ; Í;
lUiriT
•'I n i n, 7
ri| n' n n ;
Ì4
•ÌM. "G
r: '4
; ■■■ 1
: i f r i
■Jg k ' î :
l a i
! - V,
: ! f-.'N
328 H IG V I Z EN V A LO H A L A S Z A T .
Az Utóbbi névvel már találkoztunk, még pedig az állítóhalászat-
nál (203. ábra) s láttuk, hogy sajátságos czótkénypótáinál fogva, erós
zsinegre van ÍÜzve s karók között van felállítva; a kóvetkezóvel
annyiban rokon, a mennyiben ez is, fakarikáknál fogva, rúdra feszít-
hetó. Úgy látszik tehát, hogy az elég sajátságos «marápsa» szó a
felíeszítés, illetôleg felállítás módjára vonatkozik.
A székely vezetó- vagy marázsaháló (214. ábra) olyan mint egy zászló ;
3 — 3.3 méteres lenyórúdra járó és háromszoros, vagyis két tükórháló
között finom-ínléhése van, a melyben tehát a hal úgy fogódzik meg,
a mint azt a kecsegehálónál leírtuk és lerajzoltuk.
2 1 4 . á b r a . S z é k e l y v e z e tÓ I iá ló .
Részei szerint van rúdja [R); karikája (KK) ; je je [F] ; ólnia {0 '\;
jespítókdtele (//), mely olyan hosszú mint a rúd.
Ez a háló a Kükülló mentén lakó székelység kezén van, s ez e
hálóval az igen sajátságos, u. n. suga-haíáspaioi lízi.
A halász vagy mezitláb, vagy bocskorosan folyó mentén indúl s a
hol a víznek nagyobb esése van, a hol tehát zúgva siet, ott begázol,
a hálót a rúdon úgy feszíti ki, a mint az ábrán látszik, azután beereszti
a vízbe úgy, hogy az ólmos ín a víz fenekét éri.
Igy tartva a hálót, a víz folyásával — sebességéhez alkalmaz-
kodva siet a halász is 20— 30 méternyi darabon, mikózben a
feszító kótelet engedi, úgy, hogy a háló mind ósszébb jár s végre is
a feje kózelében ránczosan együtt van. Ekkor a halász kiemeli a hálót
s ha fogott, kiszedi a megnyaklott halat; újra feszít és tovább halad.
íriiri-
I P f " ‘J
K E R E S O H A L A S Z A T . 329
A halász jól tudja, hogy a halak épen erós folyásokban fejjel víz
ellenében állanak s ilyen helyen mindig víz ellenében menekülnek
is, tehát — okvetetlenül a hálónak szókve — rajta is vesztenek.
De van a marázsahálónak másféle alkalmazása is, még pedig
pisztrángra szolgáló.
Gyergyóban, a Nagy-Hagymás felséges sziklavilágában van egy
igazi gyóngy, a Gyilkostó, a melyról a halászéletról szóló leírások
között majd bóvebben szólunk, a hol a pisztráng óriási nagyságra
nóvekedlk. Itt a székely éjszakára rúdon járó, nagy marázsa-
hálót állít a vízbe úgy, hogy a rudat a tóba veszett erdó valamely
kiaszott facsúcsához kóti, a hálót lazán kifeszíti s reggel kiszedi.
Ritkán fog; de ha fogott, nagy hal a prédája.
í. i
Íil:
2 1 5 . á b r a . — V. K a p a r ó h á l ó . B- B o t ló .
A marázsahálóval való halászatnak a Gyilkostón dívó neme az, a
mely majdnem azonos a Szegeden dívóval ; lényeges külónbséget
csak a háló maga alkot, amennyiben amaz háromsoros, emez pedig
csak egysoros.
A keresóhalászatnak rangszerint is utolsó szerszáma a kaparóháló,
a palóczság »kniyaináspója » ; a Bódva-halász száján « varsaháló».
A magyarság partról, a palóczság «pa/iiialról» vetegeti.
Az a halász, a ki a kaparóhálóval keresi a halászszerencsét, a
valóságos istenadták kózé tartozik ; elmondhatja magáról, hogy
«szegény embert az ág is húzza».
Szerszámja egy zsákalakú háló (213. ábra, V), mely patkóalakú
kávára van vonva; ez a káva a rúd ágasához van kótve, még pedig
I !
;v.!v B