'■‘i
, I.
iti
•Ú Fri
iHii
ù:ifi
' -' ' . t
'U-À,
jj
rii '.
( rii.)
rri i;i.;ìi ! ■
De azért ki nem fogy a munkakedve ; mindvégig teljes erôvel
sodor s e makacssàgban nagy része van a remény kiújulásának —
hisz mindig azt hiszi, hogy « no most talán csak beüt az a jó szerencse ! »
A Sió mentén kiválóan sok az ügyes pöndörös, olyan, ki ebból
pótolja száraz kenyerét. Igaz, hogy a Sió kiválóan alkalmatos folyó is.
Szóke vize, mely emlékeztet a tejopàl-kóre, sok lengó, roppant
hosszú hinárüstókót táplál, a melyet a « szelid » hai szeret csipkedni;
medre mély, folyása sok helyen forgó-órvényló ; partját pedig szakadozott
nád és gyékényfal szegélyezi, épen arra vaiò, hogy a halászt
elfedje s helyet adjon a háló róptének ; igy a halász megjelenése nem
riasztja meg a felszinhez kózel járó halat, a háló pedig meglepi.
A pöndörös rendesen erós, jókótésu magyarember. ki mezitelen
lábbal vág neki a partnak; nyakàbavetve csüng hátán a
vászontarisznya, mely sótétbarna a sok rászáradt halnyálkától s nyakló
hai vérétól; gatyája, ingújja magasra fel van türve, hogy mozgása.
melytól a hálóvetés sikere függ, teljesen szabad legyen.
Valami pompás látvány az, mikor a halász kelló helyen megállapodik,
a hálót vállára kanyarítja, forgás-sodrás kózben a karok és
lábak izomzata megfeszül, a háló síkegyenesre elterííl s lecsap a vízre.
Igy halad gyors menetekben, Siófok alatt kezdve, Kiliti alá s így
tovább, ki tudja meddig, míg a roppant munka sovány díját beszerezte.
A vetés pedig még csak hagyján, mert a sok gyakorlás úgy hozza,
hogy a legkeskenyebb helyen is teljesen biztos; de a kihúzással
ugyan gyakran meggyú'l a szegény pöndörös baja! A folyóvíz feneke
mindig változik, a víz viszi, de hordja is a halász legnagyobb ellenségét,
az «akadót»; beivódott tókét, ágat s egyebet s ha a háló
ilyenbe bonyolódik, akkor nagy a baj. A pöndörös ilyenkor huzo-
gatja, rázogatja a tartókótelet, próbál víz mentén, víz ellenében, min-
denféleképen s mikor se így se amúgy nem boldogúl, levetkózik,
alábukik a mélységbe, hogy kioldhassa a szerszámját, rendesen
nagy szakítások árán ; azért a fonallal meghányt hálótíí mindig ott is
van a belsó zsebében, hogy a gyepre telepedve, legott foltozhasson,
tatarozhasson.
Képünk a pöndöröst abban a pillanatban ábrázolja, a melyben
elvetette a hálót.
De a póndórháló még más tekintetben ¡s nevezetes : alkalmatos
H e r m a n O . A m a g y a r h a l á s z a t . -*2
II
SI-:
¡7 ■
Pri
I
b t:r
fe ■
fe u