ì':
M
J i
kisebbek. A has a hugygyó és a hasúszószárnyak között tompán
ormós s ezt nem a két oldalt egymás felé düló pénzek, hanem tompán
ormós pénzek alkotják meg.
Szín szerint háta kékes fekete, oldalai ólmosok, hasa fehér; a
hátsórény és a kormányúszó kékes, a tóbbi úszó vöröses lehelletü,
sokszor színtelen ; a szemcsillag sárga, felsó részén zóldes vonallal.
ívik : április, május hónapokban.
Fogása : rendszeresen is tórténik, a háromsoros u. n. balmhálóval,
mely kivált a Dunán dívik ; külónben a horgâszat tárgya is.
A ragadozó ón teljesen megérdemli nevét, mert külónósen a küsz-
halaknak valóságos veszedelmók ; roppant sebes, ügyes úszó, mely
villámgyorsasággal veti magát prédájára. Rendesen a víz színéhez
kózel úszik, úgy hogy rohanáskor barázdát von a vizen. Ezekért
a tulajdonságokért ó a magyar halászság «vezérhala, nyíl- és fenekeszege
».
Nálunk 6 — 7 kilogramm súlyt ér el; B e n e c k e 40 80 cm. mellett
20— 30 kilogrammot említ ; mindenesetre a legnemesebb keszeg.
Húsa, bár szálkás, tiszta izü, jó táplálék s keresett piaczi czlkk.
Flterjedése. H e c k e l a Balaton és Fertó tavából, a Duna, Maros,
Számos folyókból s a Rákosból említi ; P e t é n y i is innen jegyezte fel
e fajt ; én még a Berettyó, Dráva, Ipoly, Körös, Kraszna, Latorcza,
Mura, Olt, Rába, Sajó, Szamos, Tisza és Zagyva vizéból ismerem.
A K U R T A B A IN G .
Leucaspius abruptus, H e c k e l .
V . tábla, 19 .
F ó jeg y e i: Az oldalvonaí a fedelék szélétól számítva csak 1 2— 13
pénzre terjed, ezután megszakad; a szem nagy; az alsó sórényúszó
kezdete a hátsórényúszó végével talál ; a száj homloknak nyiló.
Sugárpata: HS 3/8; HO 1/1 3, HA 2/8: AS 3/12. OP 48. FA 5,
a kormányúszót beleértve.
A test magassága kórülbelól talál a fej hosszaságával ; a szem
nagy, átméróje a fej hosszának egy harmadrészét üti meg. A száj,
a homlokfelól értve, igen meredek hasítású, erósen homloknak nyiló
úgy, hogy az alsó állkapocs az orr legkiállóbb részét alkotja ; ez az
7 0
állkapocs, csúcsán kissé gombszerü s evvel a vendég-állkapocsnak
egy megfeleló vájásába csapódik.
A hátsórényúszó a test hosszaságának épen felében kezdódik ; a
hasúszószárnyak kissé a hátsórényúszó elótt állanak s hátrahajtva
hegyók a hugygyóig ér, mely a hátsórényúszó kelló kózepe alá esik.
A kormányúszó mélyen fecskefark vágású,.szárny felei egyformák. Az
oldalvonaí a has felé ereszkedve indul ; de már a hátrahajtott hónaljúszószárny
hegyének megfeleló távolságban megszakad ; a fej érzólikacsai
igen fejlettek. A héj pénzei, kivált az oldalakon, nagyok, igen
vékonyak, kónnyen leválnak.
Színszerint egészben ezüstós kis hal ; háta fele zóldesbarna, oldala,.
hasa ezüstós, a farkrész kózepén egy ezüstósen csillogó pászta, mely a
hugygyó tájáig ér; az úszók szintelenek, átlátszók; a szemcsillag ezüstós,
felsó részén zóldessárga folttal.
E kis halacska életmódja ez idó szerint még ismeretlen.
Legnagyobb példányai hat, legfeljebb nyolcz cm. hosszúságot
érnek el.
Flterjedés. H e c k e l eredetileg Lemberg halaspiaczáról irta le ;
S i E B C L D szerint Németország sok pontján akadtak reá; nálunk a
Kórósból került meg.
A Z Ó N O S JÁ S Z .
Idus melanotus, H e c k e l .
Fojegyei : teste szélesedó, nem nagyon lapos ; a test magassága
túljár a fej hosszuságán ; a homlok széles ; az alsósórényúszó a hátsórényúszó
mögött kezdódik, a száj csúcsba nyiló.
Sugárpata: HS 3/8; HO 1/15, HA 2/8; AS 3/9— 10.
OP. 55— 60. FA 5 ; a kormányúszót beleértve 6.
A test magassága valamivel tóbb mint J^ -á e a test hosszúságának ;
a szem átméróje kórülbelól ‘fed e a fej hosszának; a száj kicsiny, zuga
csak az orrnyilások tájáig ér, állkapcsai egyenlók ; a hát vonala egyenletes
ívben emelkedik s csak a nyakszirt táján kissé nyerges ; a hasvonal
íve a hátéval kórülbelól egyenló. A hátsórényúszó a test hosz-
szának második felére esik s magassága ‘ft-dal haladja meg a szélessé-
gét ; az alsósórényúszó a test hosszának utolsó harmadában kezdódik,
úgy, hogy végének távolsága a kormányúszótól e sórény leghosszabb
lli:
Íl!í
IIP:
■I : fll, .h
:■ } " l l l ' P 1 t f I
■ U t '
I l iG .'