I
"E
, 9 'ä
■ f í|
i l '
J; !i'v
L !■
■JE:
; ' i.! f
ellâtja. E halasvizek : a Vág torkolata ; Begu vagy Gegu helységnél
a Vág mellett húsz halászlak ; Zsitvatônél tizenegy halâszlak; a Vojos-
er (ér) Fizegy (fûzes.f); Ghorzu mellett a Tiszánál nyilván Gzégék,
Vejszék és Tanyàk; Ostra, Wosue, Sarostou, Kemby, Saperjes
(eperjes.L, Sulmos (sulymos), Eczetoua, Silu, Ertuk, Handurtou (Nan-
dur, Nàndor), Zurga, Kerek ; az alpâri sikon: Kusticza, Kerektôs,
Horgas, Fejertou, Egres, Hosomier (hozom ér) s ezeken kívül a Tiszában
az Ôrvény halászatot. Itt Talmad helység halászó helynek van
mondva.
Egy 1082-bôl való oklevél 9 szerint a veszprémi egyhàznak tanyài
voltak a Balatonban, Tolnàban pedig egy széles halasviz; alkalmasint
tó, Focud mellett, mely prædium volt, 8 halászlakkal.
László király 1093-ban 9 a tihanyi apát javait átírja s kitünik, hogy
ezek között Bodrogmegyében is voltak halasvizek u. m. Budrugh,
Eurym, Weymir (ér), Plas, Ertslm ; a Tisza mellett (Szeged),
SegusdtoLi halassal és egy Mortua-val (morotva, holtâg), kózónségesen
«Zeuleus» (Szôlôs).
Ugyane királytól, ugyanabban az évben kelt oklratából 9 kive-
hetô, hogy a pannonhalml apátságnak birtokát képezte az Eremtô,
Fizegh prædium mellett; volt pedig ott vizafogó czége, melynek egy
harmadât a mondott apátság, két harmadât Sz. Péter monostor
élvezte.
Ebben az évben rendelkezés tôrténik a tihanyiak halászata érde-
kében is, kik ôt halásztanyát kapnak, vasârnapokon pedig a varsâk-
ban fogott halakat; e rendelkezés 1380-diki megújításában szószerint
e z á l l : «in ansis capti, Worsa, plena piscibus. » 9
Egy 1093 kórül kelt oklevél szerint Dávid herczeg a dunal
halászatot úgy engedi meg a tihanyi apátnak: «quod in dominicis
diebus illud quod caperetur in ansis sancti AnianI abbas haberet, et
in elevatione ansarum ipse ad susclpiendos pisces afforet vel suus
minister. » (God. Dipl. I. 487.) Az ansa nyilván a vesszovarsa, csik-
kas, melynek füle van, a melynél fogva beteszik és klemellk.
t ] Cod. Dipl. 1, I . p. 448.
2] Árpádkori ú¡ okmánytár. VI, p. 69—70.
5] Cod. Dipl. I. I . 482.
4] Röme r i. h.
I ,
■f
A XI I . század legnevezetesebb rendeikezése Kálmán király tórvénye,
mely a halastavak ügyében intézkedik s a fölöslegesek eltör-
lését rendeli.9
E század 1 13 8 . évében kelt II. B é l a királynak egy oklevele, mely
Szt.-Márton monostorról szólva, mondja, hogy két olyan helysége
van, a melyben halászok laknak.-í
Ugyane királynak ugyanazon évben kelt okirata 9 a halasvizek-
nek csatornával való táplálásáról szól, még pedig ismét a szent-már-
toni monostort illetôleg; szószerint; «ultra quem habetur
per quam trahitur aqua ad paludes ecclesiæ sancti martini.» Ezek
alkalmasint csatornával javított s így vejszésekké változtatott mocsarak
voltak, a mire a «palus» szolgáltatja az okot.
Ugyanettól a királytól való s ugyancsak i 138-ban kelt az az
okle v é l ,9 mely a helenbai halászokat a dömösi apátság iránt halszol-
gálmányra kótelezi.
Igen nevezetes ugyane királynak ugyanazon évben kelt oklevele.
mely a Tápe melletti «vivariumról» szól, melynek Etei a nev e 9 s a
melynek a dömösi egyház kizárásával, Gsongrád-Dómos népe nyeri a
jogot; a szóveg im ez; «Juxta villani Tapai est vivarium, quod dici-
tur Etei, in quo vivario tertiam partem debent habere vires Gerug-
dienses, si claudere veluit cum Demesiensibus, exiius ei redifiis faiicis
vivara ; s\ claudere voluerint, nullam partem habebit» t. i. a dömösi
egyház. Ebbôl a végtelenül érdekes okiratból megtudjuk, hogy a magyarság
központi telepein szabad halászat volt, mert itt Gsongrâd és
Dömös férfiairólvan szó s hozzá van téve ; «ha rekeszteni akarnak» —
si claudere velint — nyilván tehát tetszés szerint.
Semmi kétség — szenntem — abban, hogy ez a vivarium egy
mesterségesen is vizzel táplált halàszóhely volt, melyben a magyar
vejszével halásztak s a melybe — szerkezeténél fogva — a hai, akár
felülrôl, akár alulról jôjjôn is, okvetetlenül belékerül. Ez a magyar
1] «Similiter decrevimus, piscinas, Monasteriis et Ecclesias datas alias quidem red-
dere, sed necessarias quotidiano Fratruin usui relinquere, nullas vero, nlsi superfiuas.
aufferre. Corp. Juris, I. Cap. i6. lib i. p. 147.
2] H o r v á th J . i. h.
5] O r t v a y , i. h. p. 558.
4] Lásd a tôrténelmi rész utolsó fejezetében.
5] Cod. Dipi. II, p. T05.
d ■!
: ATT
’iti
i !