" , !ù. f-
: Lri?
,G
' i " N ,
Ì . •
4 4
■■GH- 7- i
■g :
riirii
I |-
; ■
I
r ii " ' . Í:L
i; -
s •
u Y'':
ri-P- -:
• : ■:i.
!!'■ .G G u
4Ul
■■4.1
;
320 H IG V I Z EN V ALO H A L A S Z A T .
hogy a fejével még a derekabb hal is keresztül bujhat ugyan rajta,
de már hónaljszárnyaival megakad.
Kônnyen érthetô, hogy a megnyaklott hal vergôdik. mindinkább
magára szedi a hálót, belébonyolódik s végre rajtaveszt.
Ujabb idôben mind nagyobb és nagyobb elterjedése van egy
egészben hasonló halâszati módnak, melyhez a hálók a külfôldrôl kerülnek.
A tihanyiak e hálókat, az anyag után indúlva «pamukliálónak»..
a velök élô halászt «pannikosnak» nevezik.
Kózkeletü neve «eres pió háló»-, eredete szerint alkalmasint német,
mert megfelel az Itzehoe körül dívónak.*
Keszthely körül az életrevalóbb halászság bolti pamutból már
maga koti eresztohálóit.
Az eresztóháló napkózben a terítókarókon szárad ; estvefelé fel-
szerelik, hogy északára beereszthessék.
Am lássuk szerkezetét, még pedig a 206. ábrán.
Itt T a terítókaró, még pedig a szélsó ; kórülbelól 10— 10 m,
távolságban és vele egyenes sorban áll a tóbbi karó.
Handbuch der Fischzucht und Fischerei etc. 1886. p. 617.
A L L I T O H A L A S Z A T . 321
Az eresztóháló a Balaton körül 80 m. hosszú, 2 m. széles, öreg-
szemü. Van V, felsô ina; I " , alsó ina; vannak pótài (P), melyek kettôs
tóvesgyékényból, tehát nem a gyékény leveleiból valók.
Alsó inán legszélról a nagr koveìló[N], egy ókólnyinél nagyobb kó
van behurkolva, melytól minden második méterben kóvetkeznek a ko-
veüök ; ezek kisebbek ; de a háló hossza kózepén ismét egy nagy
kóvelló van.
Egy «eresztés» 6—40 ilyen háló, a melyek szélsó madzagjaik-
kal — a rajzon az, a mely a teritó-karó (P) ágasába van beakasztva —
óssze vannak kótve.
Egy ilyen eresptésnek minden egyes hálója «egy vég».
Felállítva, egy vég igy van felszerelve. A magyarázatot a 207.
ábrához kötjük :
Itt P a pótás felsô in ; az ellenkezô az alsó in, t. i. a köves.
207. ábra. Az eresztóháló «egy vége».
Az eresztóháló köves inán N N N a szélsô, és kozépsô nagy kôvel-
lôk; R a kôvellôk. Minden nagy kóvellóvel szemben — tehât a háló
föle felett — látunk egy sajátságos süvegforma szerszámot lebegve,
madzaggal a háló fóléhez kótve ; ez az ór.
Az órt nagyobb alakban a 208. ábrán láthatjuk. Az egész alkotmányhoz
kell egy abroncs és válogatott tóvesgyékény, a melyból 6— i 2
szálat összekötnek, csillagszerüen kiterítenek, azután ráhelyezik az
abroncsot, úgy, hogy a kötött bog a kózepére essék ; azután meg-
tórik az egyes szálakat és süveg formában egybe foglalják, a mely
egybefoglalásról még lesz szó, mert az ¡gen fontos egy dolog.
Természetes, hogy a midón a hálókat elsülyesztik, az ór a víz fel-
színén úszik s megadja a módot, hogy a halász a szerszámot meg-
találhassa.
Már ebból is gyaníthatjuk, hogy a hálón lévó póták (P) nem arra
l
H e r m á n O. A m a g y a r h alászat.
M['i.
i;
rió;
4''"i
• riu'
7 , ;
"ri!
iri.-: -,ó .
i ri p
,í T* '
ír i I
! ip 7; ^
i ; 1 'M i
; ■
•
M ;
. . . ■ . . ,
'ri • , •
i; :ri i'ri fr i 'U r i i.