■© T i ï f
. 1
í
Ili
r i-'
. i ib
a test hosszában a rendes vértezet kózeiben is külón tüskés sorokat
alkot. A halászok azt hiszik, hogy az ivadék megjelenése nagy hal-
szükséget jelent. R e i s i n g e r ezt az ivadékot irta le A. pygmæus néven
s P E T É N Y i - é az érdem, hogy a dolog Vezsenyról származó pél-
dány alapján tisztába hozatott.
Nagyság szerint a vágótok 3—4 méterre nóvekedik s 80 kgr.
súlyt érhet el.
Húsa olyan, mint a fajtoké s a nagyja egyáltalában mint «tok»
kerú'l a piaczra. P a l l a s szerint az Oroszországból a világpiaczra jóvó
«vizahólyag és vizaikra» egy negyedrésze ettól a fajtól ered.
Elterjedése. H e c k e l a Dunát említve, megjegyzi, hogy rendesen
Pozsonyig halad, Bécs alá igen ritkán, hozzáteszi még a Dráva
és a Vág vizét; P e t é n y i a Tiszából kapta; én még a Köröst tehetem
hozzá.
A V IZ A TO K .
A c i p e n s e r H u s o , L in n é .
F ójeg je i : orra róvid, hegyesedó ; a bajuszok szalagszerüen lapo-
sak, a száján túl érók ; az alsó ajak két félre osztott ; a vértsorok kóze
hegyes csontmagvaktól reszelós tapintatú ; a szemek fólfelé is pil-
lantanak.
Súgárpaia: HS. 14/49; HO. 1/36— 37, HA. 1 2 / 18; AS. 13/1 6.
Vértepete: Ht. 12— 13; O. 40— 4 5 ; Hs. 10— 12.
FA. 37^— 73) kormányúszó nélkül, avval 4.
A legnagyobb vastagság a legnagyobb magassággal egyenló és
nyolczszor fordúl meg a test egész hosszában ; az orr egészben vaskos,
kúposan hegyesedó és kónnyedén felhajló ; a száj a fej felehosz-
sza elótt nyilik s oly széles, hogy zugaival az egyik oldalról a másikra
majdnem átér; a felsó ajak kózepe táján vastagodott; a négy bajusz
kózel áll a szájhoz, már tóvétól kezdve laposodó, hosszakôzepén legszélesebb
— hegyes késalakú.
A vértezet, külónósen az oldalsoroké, gyengén fejlódótt, ritkásan
álló, így a hal keresztmetszete nem annyira ötszögü, a mint azt a legtóbb
tokfajnál láthatjuk; a hátsor vértjei durván sugarasok, az elsók
a tóbbinél kisebbek ; e sor elsó vértje a legkisebb, a 6— 8. a legnagyobbak
s a hátvonal ívességét véve, a legmagasabban állók.
/ ) /
A hónaljúszószárnyak a test vastagságánál rovidebbek, nem hegyesek,
■elso csontsugaruk gyenge; a hátsórényúszó kétszer olyan széleft, mint
magas, nem annyira nyerges, mint inkább elvágott, a mi a vizatokot
már az elsó pillantásra is kitünteti.
Szín szerint a vizatok háta sótét hamuszürke, orrarésze sárgásfehér
; hasa és vértezete szennyesfehér ; a szemcsillag sárgásan ezüstós.
Ivik : nálunk nem.
fogása : az islégból kótótt pipolahálóval és a kóteleken vagy lán-
czokon függó vizahoroggal. ^
A viza, a magyarság órhala, mint tudjuk, a magyar tórténet szempontjából
IS nevezetes hal. Mint a Fekete-tenger lakója. jó halászok
bemondasa szerint az elsó sereg márcziustól május végéig vonúl fel a
Dunába, a második sereg augusztustól deczemberig. Régente, a midón
ez a valóságos óriás még szerette a magyar vizeket, az érkezó
sereg olyan volt, hogy a víz duzzadozott tóle s oly számmal került a
szarazra, hogy nemzetgazdasági fontosságot óltótt. Ma a viza meg-
fogyatkozott nálunk s a halászság — nem egészen alaptalanul — azt
hiszi, hogy a mióta a folyószabályozás miatt az áradó víz, a melylyel
a viza fel szokott vonúlni, a Vaskapunál igen rohamossá vált, a hal ezt
az akadályt csak nehezen bírja legyózni s másfelé veszi útját. Az bizonyos,
hogy a régi hires vizafogók elnéptelenedtek s a mázsás viza
nagy ritkasag, holott régente akárhány tíz mázsás is került a szárazra.
Nagyság szerint nálunk a 30 kgrmmos vizatok a legkisebb, a két
métermázsás ma már bámulat tárgya, holott régente 7—8 méter-
mázsasok is akadtak s P a l l a s szerint orosz vizekben 14 métermázsást
is fogták, melynek egyedül az ikrája 4 métermázsát nyomott.
Húsa jó, tápláló; ikrája, hólyagja a világkereskedés czikke.
flte rjed e se : H e c k e l a Dunán kívül az Olt, Maros és Tisza vizét
hozza fel; P e t é n y i a Vágot — ritkán Ürményig — említi; én a
Koróst és Zagyvát adhatom hozzá. i l hli '
rirku TO|
'i