T
l i t
' i 1
G 1 i
Gì;
;GV!. f :;uUi
Í' ÎfHî I I
■■' i l
' " fm
' m
ii! fi'i
ii■'ir 3“;;
J
::!ii il ‘IÍ'
Ni;; f
3 2Ò H IG V I Z EN VALO H A L A S Z A T .
A hosszLikeczének íája szakasztott olyan, mint a kuszakeczéé,
neve is ugyanaz, t. i. bônéfa. A szegedi halász ezt a fát « kecgekôrom-
nc’k», a Dràvafok halászsága «kakasiiloiick» mondja.
Az irodalomban sokszorosan találkozunk a «hónéháíó», «póiiéháló»-
íéle kifejezésekkel, melyek onnan erednek, hogy némely vidéken az
egyes halász a keczét laja után egyszerüen «bónén-ndk mondja.
A mi rajzunkon a Kórós-Tarcsán dívc) hosszúkecze van bemu-
tatva, melynek részei a kóvetkezók : B a bi'inéfa, V a vasasín ; rajta T
a hirbukvas ; a kecze farkán F a . ¡arkalója, egy lapos, lyukasztott kó,
mely arra való, hogy a hálót a folyó fenekén való vonszoláskor kife-
szítse, illetôleg nyitva tartsa.
A mint láthatjuk, a hosszúkeczének is laza az ina, turbukvasa pedig
nincsen szilárdan reáverve, hanem cséveszerüen szabadon forog, úgy'^
hogy az ín mintegy kereken jár.
2 1 3 . Abra. E g y tôrzsbôl v á jt csónak.
Ezek a keczék a tulajdonképeni fenékhalászat szerszámai s tudtom
szerint ilyen alakban nyugot felé nem terjednek tovább. Vajjon a
keleten elófordúlnak-e s ott melyik tájon, az eddig ismeretlen.
A keczékkel való halászatot a Tisza mentén keczézésnek, Komáromban
koczázásnak, a vele halászót keczésnek, illetólpg koczásnak
mondják s a halászatnak ez a neme a « kishalászat »-hoz tartozik.
A keczékkel is «víz alá» halásznak, vagyis víz mentén, nem pedig
ellenében s leginkább ennél a halászatnál járja az ú. n. cpiklendepés,
cpikloiyopús, cslklópds, vagy kallópás, a melyet itt is érintenünk kelL
Mint tudjuk, az lí. n. lélekvesztókcín vagy kilincs, azaz fül van,
vagy egyszerüen egy megfeleló lyuk, a melyen át a cpiklonji vagy
kíillóspíjaf ki lehet dugni.
Ez a cziklony vagy kallószíj (lásd 1 36. ábra, C) egy hurok, a
melybe az evezót nyelénél fogva be lehet akasztani a végett, hogy
K E R E S O H A L A S Z A T .
a halász félkézzel oc-as vonalban, vagyis kavarva evezhessen, azaz
csiklóp-on, cpiklonroppon, cpiklendegpen, káloppon vagy iklandion.
A 2 13 . ábra a Krasznán, Kis-Majtényban dívó. egy tôrzsbôl
vájt csónakot ábrázolja, a hol \s T a tat, a melyen láthatjuk a kalló-
szíjnak való lyukat, mely az oldal megfeleló pontján nyilik.*
A Kraszna halásza egyedül keczézik ; bal kezével kallózva, lassan
halad a folyóval, jobb kezével leereszti a hosszú keczét a folyó fene-
*k
ére s a tartó kótelet ráveti a csókre vagy czibakra, csószszógre,
egy erós czóvekre, mely a csónak belsó falán s pereméhez kózel van
beverve, a mint a billeghálónál említettük.
A laza vasasín a folyó fenekéhez alkalmazkodik, s a rendesen fejjel
víz ellenében álh) hal belekerül a keczébe.
Körös-Tarcsa halászai, mint mindenben, úgy a keczézésben is
kiválnak a tóbbiek kózül. Hosszú, sokszor 8 m.-nyi csónakjukon
három-négy kilincs is van s így ugyanannyi kccpés foglal rajta helyet,
a mi egyike a legeredetibb látványoknak.
Csongrád keczés halászsága, mely vegyesen ' kuszakeczével és
hosszúkeczével jár, sokszor tíz-tizenót keczésból álló rajokban üzi e
mindenesetre igen nevezetes halászatot.
Szeged halászainál a keczéken kívül a keresóhalászatnak még
egy neme dívik, a melyet a kishalászok, kettós bokorba ósszeállva,
gyakorolnak s ez nem más, mint a grérhálóval való halászat.
A gYérháló tulajdonképen szintén ke c z e , de bónéla nélkül való.
Hosszú, hegyes, hozzá öblös szájú, óregszemü zsákháh) ez, száján
kótélból val(') kerettel, farkán kóvel, inán — ennek két végén — rendesen
egy y—b fontos ágyúgolyóval, vagy kóvel. Ezt a hálót két csónak
között eresztik a folyóba, a mikor is a két golyó lehúzza az inat
a fenékre, a tartó kótelek ellenben nyitva tartják a hál<) száját.
A gyérhálóval való halászat leginkább áradó, mély vízben dívik s
eddig egyedül csak Szegeden akadtam reá; a kishalászok azonban
csak ritkán élnek vele.
A keresóhalászatnak legérdekesebb szerszámai kózé az a háló
tartozik, a melyet a székelység némely helyen vepelohálónak, más
helyen niarápsahálónak nevez.
* Lásd különben az ösi elemek közt.
hiíí
, :n « r
fT ;i';r
1:1, N!;
Írt-g''
T Í l i : ' "
LiTu.'
; í.:
I; ; í , ; ; .1 . . 'I '.
V
Tí 4: ■ '
u44': 4
: ■á; |.:4
‘TÍ T T'T
íífeiG'T
.4; '' íG’. G
■ ■ .:4í ' ' f|i14t ;>
V ■í L, D; H