u -
fejésre emlékeztet. Mire mindezek megvannak,elindulnak a kôvetkezô
tanyára.
A Tisza- és Körös-menti öreg halászság is rendkívül sok òsi szer-
számformát örzött meg s ezért úgy néprajzi, mint ôsrégészeti szempontból
rendkívül érdekes és tanúlsáí
E
Jgos.
I S I . ábra. Tisz amen ti halâszszerszâmok. — E . Szegedi ov ed zS, A . Szegedi laptà ros apacs.
M. a laptà ros matakja, S z . S z apo ly, T . T iiz sé r.
%y megmaradt Szegeden — sôt kôzhasznâlatban van mai napig
is — az evezônek néprajzi tekintetben igen érdekes alakja, az, a
melynek tolla dohánylevél alakú, tehát a kózonséges lapáttól merôben
elütô, a mint ez a 1 3 1 . ábrán látható (E).
Ez a kormányevezó egyszersmind kisebb ladikok, csónakok
hajtószerszáma is; részei pedig a kôvetkezôk : / fule, N nyele, T talla ,
a toll hasonlata. Ez az «óvedzó» azonban nemcsak alakjánál fogva,
mely nyilván belsó-ázsiai,** hanem a toll hasonlatából meritett fogalomnakátszármazása
miatt is érdekes; mert egy másik evezóforma,
mely lapátvégü, hosszú nyelü s gúzsba'fogva két kézre járó,a^«da/-
Wqdi), máshol a «dali» nevet viseli; sót a vele való evezést is
«daíladzásmk» mondják. Itt tehát a tollról vett hasonlat az egyik
evezónél csak a lapátrészre van alkalmazva, a másiknál már az egesz
szerszámnak a neve, sót ige alakot is öltött.
Ugyancsak a 1 31. ábrán a szegedi laptárosapacs ( A), melynek mar
nincsen talpa — mint a minót Komáromból ismerünk ; M a laptáros
farhámjának a matak,a; Sq a ,obb szapoly, mely Ívásra és vízhányásra
egyiránt alkalmatos; inkább a horgászathoz tartozik ugyan, de minden
óreghálósnál is található a lígser [T) és az i/nviy [I); ez arra
való, hogy akár a kifogott, akár a hazavihetó halat fól lehessen füzni ;
ihani külónben az a madzag is, a füzfavesszó is, a mely kellóleg meg-
sodorva a halak felfüzésére és kotésére szo-
kásos. Ennek a míveletnek «ihanyra veles»
a neve.
A mióta a Tisza halászata hanyatlik, sok
szerszáma kiveszótelben van; némelyikbol
épen az utolsó darab került szemem elé.
A mikor a halak királya, a pompás vér-
tezetü sóreg még bóvében volt s a tííbb mázsás
harcsa még nem soroztatott a «sz(')rön-
cséhez» — mint mai napság — , külónósen
az utóbbinak a hálóbcíl való kiszedése gyakran
fordúlt eló s minthogy hurokkal sehogy-
sem sikerült, kézzel pedig semmiképen, hát
a vágóhorgot használták.
A vágóhorog kórülbelól 1 m. hosszú, alúl kórtvés, ¡ófogású nyélre
volt erósítve s la g y sima 3132. ábra, i ), vagy szakás — állas — (2) volt.
Mikor a halat már annyira kihozták a partra, hogy pcirsólés.^ bukko-
lás kózben fel-felütógette a fejét, a mester akár kívülról, akár belól-
* Szögcdi tájszólás szerint «tali», innen «talu» is.
** A Nemzeti Muzeumban van egy Sziamból .
15 2 . ábra. V á g ó horog.
Ihn ■
!HT
rM i i I r A ’;
. A I ■:
■' >'■ ''' 'NjikJ
'LA
A.
! 'À' 4;!