ila' i
■fe*
-
ili
life
. Il Hi
ftlífilto
H!
[ii-x -A V - M!
i ’
ti
t tt
>iit
l'íl!; ' ’
A ;
«.toll» vagy üall»-nak iicvozi, mert úgy áll
a nyelhez, mint a toll a szárálioz ; tehát
a toll, tal, talli revén lett az evedzôbôl
Dal, Dali, Dalladzó, Dalladzani ; de Dalí,
Dalladzó leginkább az a nagy evedzó, a
mely gúzsba vagy szögbe beakasztható s
a melyet «húznak».
D al-evedzó — B . Szabó D á v id — I. Dal.
D al-gúzs — B . Szabó D á v id — a Dallai
vonatkozásba téve. Helyesen az a vesszó
vagy kotélgúzs, a melybe a nagy evezót
beakasztják.
Dalí — K o p á c s i— a gúzsba vagy húzószegbe
akasztható nagy evezó, I. Dal.
D alladzani — Tisza mentén — gúzsba akasztott
nagy evedzóvel a hajót húzni ; 1. Dal.
D alladzó — Szeged — beakasztható evezó,
a nagy halászhajóhoz tartozik, Innen ; dalladzani
= a dalladzó evedzóvel evedzni ;
I. Dal.
Dárdaszigony, az egyágú szigony.*
Darugém — Hegykö — Ardea cinerea ; halászó
madárnak halász elnevezése.
D elphin hal — Ujfalvi-Szikszai X V I . sz. —
delphin ; az akkori fólfogás szerint hal.
D ereglye — Balaton — nagy halászhajó,
melynek padolatján az óregháló helyezte-
tik el ; ezen van a csiga is, a melylyel
sik vizen a hálót folszedik. A halászatot
vezetó kormányos a dereglyén foglal helyet.
Mélyen járó, éles orrú, keskeny farú,
öblös derékú hajó ; nem népies.
D erék — általánosan — a vizi járómíívek
közepe (van orra, dereka, fara) ; tavak-
nál, ha hosszában einyúlók hasonlóképen
(van feje, dereka, feneke); a folyókon
az a rész, mely két meghalászható
pont kôzé esik. Különben a rúdról, evedzó-
ról, hálóttiról is mondják, ha hosszaköze-
péii törik el : «derékon tört el». Tavakról
azonban a tó háta is.
D erékkáva, a hálókon az, a mely a kôzépre
esik.*
D erékláncz az a láncz, a melyre a vizahorgok
lánczolva vannak s a melylyel a folyót
átkótik.*
D erék oble — Miskolczi Gáspár — a halnál,
legnagyobb vastagsága, terjedelme ; leginkább
a szélességre értve.
D erékon húzók padja — Balaton — a dereglyén
az orr felöli két pad, egy-egy legény
számára.
Deverkesegi ~ Bloch — I. Dévérkeszeg.
D éver keszeg, Abramis Brama L in.*
D évérkeszeg — K. — Abramis Brama L.,
Duna. Tisza mentén igen kôvetkezetesen
alkalmazva. Széles, do vékony alakjáról
szól a hasonlat : oldalt = keszegoldalt
kibújni ; hátának ives voltáról van véve
pld.: a zátonyoknak «keszeg hátra» való
felmosása. GALGÓczi-nál (1622) megvan.
Dévért-keszegi — Gócsej ; I. Dévérkeszeg.
Dewerkessegi — Marsilius - I. Dé vé r keszeg.
D ibbancs — Eger — Perca fluviatilis L.
D isznóhal - Acerina cernua L. Erdóvidék,
Olt vize.
D isznó hal — Ujfalvi-Szikszai X V I . sz. —
az ebhallal együtt canis marinus ; alkalmasint
a Phocæna communis nevú czet.
Dob — Kis-Majtény — a nagy hálóvarsánál
a vörcsökön túl való test.
Dobáncs — H. O. — Leuciscus virgo Heck.
Erdélyi részek. B ielz és Heckel a Squalius
dobula fajra alkalmazzák.
Dobbantó — Bodrogkóz — I. Ághegyháló.
Dóbár — Leuciscus virgo Heck. Bodrogkóz.
Dobcsont — os tympanictim.*
Dóber — H. O. — Perca fluviatilis L.
Bcrcttyó-Ujfalu ; de itt a Sigér nevet is
ismerik . s némely halász a Dóber alatt az
Acerina ceniuál érti.
Dobja — Körös mentén — a halász a szi-
gonyl.
Dobóháló - - Simontornya — 1. Vetó-, Pendely,
Póndórháló.
Dobóka — Alburnus lucidus — Balaton,
«feldobálja magát».
Dobontató ~ Török-Becse — I. Bokorháló.
Dobvarsa — Doroszló — Bácsmegye — I.
Kárászvarsa.
Domolykó — K. — P. K . — H. O. —
Squalius dobula Bon. Néha a Leuciscus
rutiliisra is alkalmazzák.
Domolykó — Squalius, I. Fejes Domolykó,
Nyúl -Domolykó.*
Domorkó — H. O. — 1. Domolykó. Pinnyéd,
Gyór mellett.
Dorongolás, a csukának doronggal való
ütése, még pedig vékony jégkérgen át.*
m e s t e r s z ó t à r .
D ógvíz — Körös -Tar c sa a melyben a
hai meg nem élhet.
D ó r g e c s — Nádasdy Tamás lev. Acerina
cernua L.
Dó r g é c s e - h . O. - Acerina cernua L.
G yór vidéke. GALOóczi-nál (1622) megvan
D ö r g ic s e - h . O. - Acerina cernua L.
Pinnyéd, Gy ó r mellett.
D ö r g ö c s e - h . O. - Acerina cernua L.
Kopácsi, igen ¡ó leirás alapján.
D ö r g ö c z e _ Rómer EL ~ Acerina cernua L.
D r ó t f u n t — Tihany - spiráiis nígóra járó
mérleg ; régi vasszerkezet.
Dúbár — K arád — Perca fluviatilis L.
Dúbér _ p K . - Perca fluviatilis L.
Tisza m.
Duber — H. O. — Perca fluviatilis L. Szo/-
nok.
Duga - - Udvarhelymegye vizei - a patak
vizének egy ponton való elzárása és elve-
zetese, a mikor is az «eidugott» helyen levó
halakat kényelmesen fel lehet szedni. Innen
ered talán a «diigába dólt» - (székely); —
i. Anyameder.
Dugas — Tihany — az óregháló zsákja több
darabból van összeszerkesztve, még pedig
réfólmosan, hosszában ; a hány darab —
7 , 9 — annyi dugás.
Dugóháló — Simontornya — |. Bokorháló.
Dugos ho ro g — sió menti — csöndes vízben
; a dugó mutatja a rángatást ; I. Uszó,
Pedzó, Picze.
Dunafehérhai. - H. O. - Squalius lepus-
culus Heck. Komárom.
Dunai ga lóc za , Saímo Hucho L . *
Dunakeszeg - P K. - Scardinius erythroph-
thalnms Bon. tavakból H. O.
Dunaponty - P. K . - Cyprinus Carpio L.
Duna m. a voltaképeni Carpio.
Durbancs - P. K. H. O. - Acerina cernua
L. Tis^a m., 1. Durbincs.
D urbancs — Szirmay Andr. — Acerina
cernua L. itt a Casterosteus aciileatusra
rá fogva.
Durbincs — Aceiina, I. Selymes Durbincs,
Vágó Durbincs.*
Durbincs - K . Szegeden és kórnyékén Aca-
nna cernua L.
Durda — H. O. — Acerina cernua L. Komárom
: a halász hozzátette, hogy a Durdát
781
a Tiszánál Diirbincsnak hívják ; G rossin-
ger s utána a szerzók az Abramisra fogták
reá.
Duzzogó — Ecsedi láp, északi rész — szi-
lardnak látszó, kónnyen beszakadó, vesze-
dclnies hely — a lápon és az erekben.
D úló part - sok helyen - I. omiadásos p.
Durgencs - P K. H. O. - Acerina cer-
iiiia L. D u n a m.
Dynamit — Bányatelepek kózelében — leginkább
az úri hivatainokok halászeszkóze,
mely abbol all, hogy a vizben dynamitot
robbantanak fel, mely mindent meggyiikol.
A Icgundokabb mód, — mely hihetetlen
modon terjed s már a kózncp kezén is
megfordúl.
E
E bemeli — AIsó-Tisza — eb emeli; alkalmasint
a ráczságra czélozva, mert mint
restségre hajló nép valósággal halászva
«lopja a napot»; I. Ághegyháló.
Ebhal — Karád — Umbra canina Mars.
E bhal - Grossinger — Cottus gobio L.
Eb h a l — Ujfalvi-Szikszai xvi. század —
piscis capitosus, m iig il; alkalmasint a mal
Miigil capito, tengeri pérhal.
Ebihal — r ¡g, _ canina Mars.
Tihany.
Egérfogó - r k . - Squalius dobula L.
Duna m. Eresi.
E gészbóné - Tisza-Abád-Szalók - I. Óregháló.
A Bóné hibás alkalmazása.
Egri — Földi János — Phoxinus laevis Ag.
Eredete nincsen adva.
Egr iha l — Phoxinus laevis A g . Erdóvidék,
Clt vizei.
E gri ponty — Phoxinus laevis Ag. Udvarhely
megye vizei.
Egyhagyású - - Bodrogköz - az a varsa,
melynek csak kél kávája és egy vörcsöke
van ; tehát a «hagyás» két abroncs köze
s innen 5— 5— ó hagyású.
É kcsont — os sphenoideiim.*
Ekecsont — vomer.*
E lakadozik — Szeged — beléakadozik pld.
a kalkáról : «elhányjuk, mert mindönbe
elakadozik. »
Elazott — Csongrád — a règi beivódott s
azért Insta ¡árású hajó.
¡ 1 i
I I i M
Uí '
t o '
fi
■'ft 1
7