; ;g'
D. i -
’h!
i ' ' . , ,
' 'i
498 M A G Y A R H A L A S Z E L E T .
vizek mentén az embernek ugyanaz, a mi a hegyi lákónak a fejsze,
melyet mindig kezeügyében tartogat.
Minden révész kunyh'óján ott függ; és nem hasítja a Duna, a Tisza,
a Dráva vizét valamire való gabonáshajó, vagy dereglye, hogy kor-
mányosa, elsô legénye ne tartogatná kéznél a pondorhálót; — s a
mikor a dereglye kiköt, a hajó csárdáját valami látogató keresi föl,
ilyenkor kormányosné asszonyom csak odanyúl a tálas alá, a hol
mindig akad egy pár dévér, egy-két durbincs, selymeshal, néha
kisebb süllô is ; — ezeket nagy hirtelenében kirántja s foltálalja.
A hajócsárda külsô falán pedig bizonyosan ki van függesztve
Krisztus halâszainak ôs szerszáma; — igaz, hogy ma leginkább a
«tilosba» pöndöritik----------------------
IX. A K U L LO G O .
Három képpel.
Az ostórténeti rész már megemlékezett a czôlôpépitményekrôl
s tudjuk, hogy a tórténetírás atyja — H e r o d o t — oly leírást hagyott
reánk, a mely úgyszólván szemünk elé állítja azt az ôsi faalkot-
mânyt.
A czolópépítmények fólfedezése s ezen a réven, roppant számú és
végtelenül érdekes anyagnak fólszinre való hozatala, annak idejében
még nagyobb fóltünést okozott, mint napjainkban péld. S c h l i e -
m a n n Trójai ásatása. A czólópépítmények maradványai oly társada-
lomról adnak hírt, mely valóban egészen sajátságos életet élt, a midón
az ember házi tüzhelyét oszloplábakra, a vizek fólé építette s ott találta
meg biztonságát az erdó dúvadja, meg talán saját rabió faja ellen is ; a
midón gyermekének életét úgy biztosította. hogy lábánál fogva pórázra
kötötte. E társadalom a száraz fóldet — mai fogalmaink szerint a
személy- és vagyonbiztonság leghatalmasabb várát — úgyszólván csak
lopva látogatta.
Az óstórténeti rész érintette e csodálatos építményeknek három
fajtáját s a tudomány rajta van, hogy a helyi viszonyok útmutatása
nyomán új meg új pontokon keresse fól e társadalom nyomait.
Magyar földön még nem akadtunk ilyenekre — ósiekre ; de
ósdiakra van egy adat; az, a melyról K o s s u t h L a jo s megemlékezik,
a midón irja «Gameron csak minap is talált ilyet —^ t. i. czólópépítményt
— Moliyra taván Afrikában, én meg Magyarorspagon is láttam
«úri lak» cpolopépítményt Dóg'én, Spabolcsmegyéhen »* Ezer kár,
hogy ennek akkor nem akadt búvára, mert vannak hagyományok,
hogy Beregben és Ugocsában régenten, a mikor a víz szabadon
* Kossuth és Erdély ügye. 1886.
'V >
! :