L:- .
■i'
64 M A G Y A R H A L Â S Z A T M U L T JA .
mében, mintha csak az országlás és az erôszak eseményei tôltôtték
volna ki.
Ez a tórténetírás nem fürkészte s nem irta meg egyszersmmd
annak a munkânak a tôrténetét is, a mely e nemzetet egy ezred év
ôta a tÔld. tehât hazâja birtokâban megtartotta.
Igaz, hogy a fegyver éle, az erôs kar, a sziv bátorsága szerezhet
fôldet, védhet tûzhelyet ; de a fentartás, a fejlesztès, a maradandô
alap megteremtése.azacsalâditûzhely szellemének s ebbôl kifolyôlag
annak a mindennapi, zajtalan, békés, szerzô és fentartô munkânak
a feladata s egyszersmind a dicsôsége, melynek még alig van torté-
nelme^ noha nagyon is megérdemli.
B u c k l e , Anglia mivelôdés-torténetének írója volt az, a ki leg-
határozottabban reá mutatott- a tórténetírás egyoldalúságára s nagy
mûvét arra az elvre alapitotta, hogy az ember s az általa megalkotott
társadalom. fejlôdése és mozgalmai, szóval életnyilvánulásai szerint
eredménye a természeti viszonyok ellenâllhatatlan nyomásának ; meg-
marad a kezdetleges àllapotban, ha a természeti viszonyok hatalma
nem idomítható emberi munkàval, vagy ha e viszonyok olyanok, hogy
az ember fenmaradását munka nélkül is biztosítják ; ellenben magasra
fejlôdik ott, a hol az ember a természeti viszonyokat egyedül szelle-
mével és munkájával fordithatja a maga javára.
De B u c k l e kôvetkezetessége a megtâmadott egyoldalúság mellé
bizonyos fokig saját egyoldalúságát állította oda ; mert sarktételébôl
az kôvetkeznék, hogy az ember egyáltalában saját sorsának soha urává
nem lehet; holott sarktételének második része a munka és szellem
útján olyannyira urává teszi az embert saját maga sorsának, hogy még
a természet eroit is szolgálatába fogadja — sôt szolgálatra kény-
szeríti.
Kétségbe nem vonható, hogy nem minden gyôzelem vagy
csatavesztés, a fóldi hatalomnak nem minden tette, mulasztása, büne
vagy erénye, ezek nem mind ephemeridák, a melyek után ember és
társadalom az elôzményektôl független, új tórténelmet kezdhetne ;
ezeknek megvan a maguk, sokszor igen mély hatásuk ; a tórténelem-
nek ezekkel foglalkoznia kell.
Hiba az egyoldalúság; jelesen az, mely nyert csatában, hódítás-
ban, a világi fényben s a hozzákótótt dologtalanságban látja a dicsot,
Í-.
■t- '
i
i
az elôkelô nagyot s a mely a névtelen milliók fentartó, verítékes
munkáját alárendelt résznek tekinti ; sôt azt sokszor megveti ; holott
az igazság az, hogy a puszta fényre és az eroszakra alapított .legnagyobb
hatalom is abban a perczben omlik össze, a mely perczben
elvesztette a névtelen milliók munkáját.
Ezért a magyar halászó nép zajtalan, nehéz munkája az, mely
e vázlat fóirányzatát képezi, mert egyedül e munka az, a melybôl a
hatalom halâszati adományozásait meríthette.
A magyarságra való alkalmazásban B u c k l e tétele egyáltalában
meg sem állhat ; mert magában foglalja a mozdulatlanság, a teljes egy-
nemüség fóltételét ; azt, hogy az illetó nép folytonosan ugyanazt a
helyet tartsa megszállva, e hely természeti viszonyainak folytonosan
alá legyen vetve ; holott a magyarság a népvándorlás nagy özöne idejében
elhagyta eredeti lakóhelyét s foglalás útján szállotta meg azt a
területet, a melyen ma is él.
Annak a fôltevésnek csak kevés nyomatéka lehet, hogy azok a
vándor népcsaládok az elfoglalt új tájakon a régiekhez hasonlókat
kerestek fel ; mert például Ázsia és Európa között már a fóldfelület
és éghajlat viszonyai óriási eltéréseket tüntetnek fól, a melyek ki nem
egyenlíthetók, s még eltéróbbek voltak azok a nemzetiségi viszonyok,
a melyek kózé a vándorok telepedtek s a melyeknek nyomása alól
ki nem szabadúlhattak.
E kónyv feladata és irányzata kizárja az eredetnek akár fóldfelü-
leti vagy éghajlati, akár embertan-néprajzi alapon való feszegetését ;
de a magyar népies halászatból folyó tanulságok megengedik annak
kimondását, hogy bárhonnan jótt legyen a magyarság, halászó vidék-
ról kellett jónnie s hogy az emberiség ósfoglalkozása, a halászat, mm-
denesetre e nemzetnek is osfoglalkozásai kózé tartozott s tartozik
ma is.
E tanulságok bizonyítékai így csoportosúlnak ;
1. Aq elhelyeffedés.
2. Tóiiéneti mesterszavak.
3. Okiratos ioiiénet.
4. A szerszám osi elemei.
H e rm a n O. A m a g y a r h alászat.
Ë
A
ri
!!■
p i.ijrl
' PL
••5*1