l i f
Uifefe
ii <
iJii
,i :í
i 1]
. .'Ü
i r
824 M E S T E R S Z Ó T À R .
epiteti pisztrángos tóról szólva ; nyilván
egy a német «rechen» szóval t. i. a tó
zsilipjén levó gereblyeszerü rostély, mely
a vizet álbocsátotta, de a hal szókését meg-
akadályozta.
R e n g ó — Szatmár — 1. Á g h e g y h á ló .
R épahal — B i e l z A. — Aspro vulgaris Cuv.
Erdélyi részek.
R é t — általánosan — mocsaras, lápos tavas
hely, mely halászatra is alkalmas ; a német
Ried.
R é t e s — Agárd — mikor a hálót nem jól
szedik s az összecsavarodva ¡on ki.
R é t e s h e l y — Szeged — a folyó árterének
sekély helyei, a hol a tapogatóval halásznak
,• 1. Rét.
R e t e s z — Saród — a bárka záró vasa.
R é t i c s i k — Cobitis fos silis L . *
R é t i c s i k — P. K . — Cobitis fos silis L
R é t i d u r b i n c s — H . O. — Perea fluviatilis
L. Szolnok.
R e t k e — Fúr-féle szakácskónyv x v n . század
alkalmasint a Salmo Hucho L. a németból
véve, hol a Salmo umbla L. neve ; «Rötel,
Röteli, Rötele.»
R é t s é g — általánosan — folyók és mocsarak
ártere, mely nádat terem s halászható vizeket
is tart; I. Rét.
RÉZ c s e r k e , v é k o n y r é z d r ó t b ó l s o d r o t t c s e r k
e . *
R e z s in a — Szentes, kórósi halászok —- 1.
Regyina és Tükór.
Ri — sok helyen — I. Ré.
R iadas Balaton — a ¡égnek nagy mértéken
való, dórgó meghasadása, 1. Jégriadás és
Riadó ; népiesen rianás.
R iadó — Balaton — a ¡égrepedés, melyet a
riadás okozott. A Tájszótárban megvan.
R ibahal — szerzóknél — Umbra Canina Mars.
Ryba tótúl=hal, tehát halhal.Rosz gyüjtótól
való ; gúnynév, a melylyel az ügyefogyott,
. bamba gyereket illetik H. O. - - Saród.
Göcsejben az Alburnus lucidus H e c k .
R ianás — népiesen — I. Riadás.
R ig y a — Agárd — ritkás nád.
R ohanó v i z — általánosan — ig en g y o r s
fo l y á s ú , r om b o ló viz.
R o h o n c z — Pinnyéd —■ 1, Rohony és Vezér.
R o h o n c z l ik — Pinnyéd — 1. Á g l ik .
R ohong — G yór — 1. Vezér.
R o h o n y — Fertó tava — 1. Vezér.
R o h o n y l é k — Fertó tava — 1. Áglik, Hajtólék,
Sorlék.
R o h o n y o s — Agárd — 1. Vezeres.
R o ko l y a h á ló — Székelyfóld - 1. Vetóháló,
avval a külónbséggel, hogy a szélén táskák
vannak. Ez az ósrégi amphiblestron ; dívik
a Kaspi tengeren is.
R óna — Ecsedi láp, északi rész — víztükór,
R o s t a -c s o n t — os ethmoideum; I, szagoló-
csont.
R ó v á s , a halász mérlegen az a felosztott,
róvott vasrúd, a melyen a méró-kórte ¡ár.*
R óz saha l — Komárom — Barbus flviatiíis Ag.
R óz sa m á r n a , Barbaras fluviatilis Ag.*
R ó jt ó — Balaton-Fiired, 1. Bárka ; Rütó.
R ó z só n y — Hegykó — az a kampós rúd,
a melylyel a rohonyt lékról lékre hajtják.
RÚD — Velencze — sima rúd, a ladik tolására.
R uda s — Bodrog-kóz — jég alatt való halászat,
1. Vezeres. , .
R udba k a nagy-dobronyl órósháló rúdján levó
kampó, a melybe a háló be van fogva.*
R úd e l e j e — T ih a n y— a vezér csúcsrésze;
, fenyófából való ; I. Vezér.
R ú d f o r d í t ó , 1. Fordító.*
R ú d h a jtó — Balaton, tihanyi óshalászat —
I. Velia.
R úd h á t u l j a— T ih a n y— a vezér vastagabb
v é g e ; fenyófából való; I. Vezér.
R ú d k ó t é l — Bodrogkóz ~ ^ melyen a téli-
szákot lebocsátják ; 1. Téliszák.
R úd k ó z e p e — T ih an y — a vezér kózépsó
része ; kemény fából vaiò, mert ezt éri
leginkább a rúdliaitó csáklya vagy velia.
R ú g ó f a — Komárom — I. Lábvetó.
R ü tó — Keszthely— vesszóból font haltartó
(rejtó, rójtó), 1. Vesszóbárka.
R ü t y ó k e — T . Sq. Horváth Zsigmond —
Balaton vidéke ; alkalmasint Alburnus lucidas
Heck.
Saas — Ujfalvi-Szikszai xvi.. század — carex.
Saphir hal — Ujfalvi-Szikszaixw. sz. — Scarus;
tengeri hal ; az egész család ragyogó szi-
nezetíí s Martialis megénekelte.
S ardély — Sq. D . — a szardellából ; bizonyosan
az apró Alburnust nézte szardella
félének.
M E S T E R S Z Ó T À R . 825
S a r l ó v a s , a nyesellón a vágórész.*
S á r g a h a r c s a — P. K . Heckel et Kner —
Silurus glanis L. var. Sárgás szinváltozat.
Tisza, Szamos, Maros m.
SÁRHAL — Tinca vulgaris Cuv. — Dunamentén.
SÁRKÁNY — Szeged — tartóvas az állóbárka
orrán, melyen a fejiáncznál fogva a macska
l'i'gg-
S á rm á s zó s za k a — H. O. — Gobio vulgaris
C u v . Egyházas-Oláhfatu.
S á r o g l y a — Sq. D . — Rhodeus amarus A g .
. . . . . . raellynek szinekkel azonképp'
Változik háta, miként napfény elleniben
, szállott
sz ivá rván yn a k . » S zabó D á v id
a franczia «Sarac/zc» kaptájára csinálta.
S a ro k általánosan — a pántnak az a része,
mely a lábra rájár, I. Láb.
S a ro k — Balaton-Füred — kis öböl.
S a r o k c s o n t , — os angulare.*
S a r o k l é k — Agárd — 1. Szeglik.
S asas ■— Ujfalvi-Szikszai xvi. század — carecí
um.
S c h r e k — Marsilius — I. Sóreg.
ScHRAZ — Marsilius — I. Sráczhal.
S e b e s — Miskolcz — sebes folyású víz, Igy;
«a Márna a sebesben él.»
S e b e s p i s z t r á n g , Trutta Fario L .*
S e b e s v í z általánosan gyors folyású viz. A
hol végzódik, halak állóhelye.
S e bh á ló — Erdóvidék, Olt mentén — I. Ollóháló.
S e g g — Körös-Tarcsa — a liúzóhálók zsákja;
I. Káta ; a gyalom része.
S e g g e — Záhony — van a hálótíinek is, igy:
óra, nyelve, dereka, segge ; I. Láb.
S e g g e s háló — Ipolymentén. palócz szó —
a varsa.
S e g g i - kó — Bodrogkóz — gömbölyü kó,
melyet a bokorháló farkába kótnek.
S e l y em — Saród, Tápé — a gyékény finom
háncscsa, a melyból a kótéseket csinálják.
S e l y em — Balaton-Füred — az eresztóháló
teste, hasonló a léhéshez vagy nyüsthóz ;
1. Pannik és Léhés.
S e l y e m hal — p. k . — H. O. — Acerina
Schraitzer Cuv. Duna és Tisza mentén.
S e l y em s z e d ó — Keszthely — az a halász, a
ki a tulajdonképeni hálót szedi, 1. Léhé s szedó.
S e l y m e s d u r b in c s Acerina Schraitzer C v v .*
S em l e h a l — Biclz A. — Barbus Petényii H e c k .
Erdélyi részek.
S em l in g —■ Bielz ’ Barbus M é n y ii H e c k .
Erdélyi részek.
S e m l in g — Janua 1729 — Barbus Petényii
H e c k e l .
S em l in g — Ujfalvi-Szikszai xvi . század —
Salmo parvas ; az erdélyi semlyénk stb.
tehát Barbus Petényii, H e c k e l .
S em l in g — Sq. D . — Lazacznak, Loszosnak
mondja, tehát Trutta Salar V a l . Külónben
a Barbus Petényii H e c k . népies neve, Erdély.
GALGÓczi-nál (1622) megvan.
S em l y é n g — Fdj'-féle szakácskónyv, xvii.
század — Barbus Petényii H e c k .
S emmi hal — Fomnrom — silány, értéktelen
hal.
S e r é n y — Kopácsi — I. Sórény.
S e r in c z — p. k . — H. O. — Acerina cernita
L. Duna, Komárom kórül ; de u. o.
Acerina Schraitzer C v v . ¡s.
S e r in c z — Szirmay Andr. — Acerina cernua L.
S e k i t t ö - Székelyfóld (T . Sq.) — sodróorsó,
két fonalnak ósszesodrására való ; 1. Sirittó,
Viszáló.
S e r k e d ó v íz — általánosan — mely vizenyós
helyeken, pld. az ember súlya alatt kiüti
magát.
S e y g e — xv. sqaqud — « . . . ubi altera clausura,
vulgo Seyge vocata fuisset», 1. Czége,
Zegye, Zeyge, Ze eg e stb.
S ib r ik h a l — P. K . — Cobitis tænia L. Kórós
m. Szarvas. Tótos hangzású.
S i g é r — Balaton — Pèrca fluviatilis L.
S i g é r — Janua 1729 — Perca et acerina —
hegyes állú és hegyes szárnyú sigér.
S i g e r — Ujfalvi-SzikszaiXVI. sz.— Erythrinus ;
tulajdonképen tengeri hal, ma a Characi-
nidák között ; ezt csak találomra alkalmazták
s késóbb a magyar név ismét elófor-
dtil «Perca, rubellio» helyes meghatározással.
Megvan az Orbis pictus 1708. kiadásában.
S i g e r s za bá sú hal — Ujfálvi-Szikszai xvi.
század — carabus ; ez tévedés, mert a
görög zapaßo; = tengeri rák a Milnc Ed-
wards-féle Catometopa családból való.
S iko s a n go ln a — Janua 1729 — Auguilla
fiuviatilis.
S ik o s á n g o l n a , Anguilla fluviatilis A g .*
S iko s — Balaion — a hal.
ÚJMll
a
‘Gil
afllï']
il! i
1