1: ?í; .
fl (I I I
4 ■ I (;
,t- ' '
.«ji U •
'■ -ii
itv ■
I I Ó A M A G Y A R H A L A S Z A T M U L T JA .
A R E G I H A L A S T O -G A Z D A S A G .
A magyar halászat tôrténeti vázlatának, úgy a mint azt eddig
kifejtettiik, nagy és szerves hiányai vannak, melyek a további fejte-
getések során csak kis részben pótolhatók. Nem találkozunk a szer-
számoknak egész sorozatával, külônôsen pedig a mesterséges halastavak
kezelésével a meghalászás és benépesités tekintetében. Erre
nézve a N á d a s d i - és RÁKÓczi-féle adatok egyedül állanak; de nem
elégségesek.
Csak a teljes elhanyatlàs korszakából van egy utasítás, mely sok
badarsâg között okos dolgot is mond.
Okos benne az, hogy a halastôra rátartós, a halnak ivàs idején
való megkimélését megokolja, az ivadék számára külön tavakat ajánl,
a téli lékezésre. tekintettel van.
Az nyilvánvaló, hogy ez az utasítás német forrásból ered, a mi
abból tünik ki, hogy az ángolnát is tárgyalja, a mely pedig a magyarság
halászó helyein csak elvétve, mint nagy ritkasâg fordul elô, lévén
ô az Eszaki-tenger szülôtte s így a Duna-Tisza folyôerezetében idegen.
A forrás im ez : « Calendanum oeconomicum perpefuum, » mely magyar
nyelven lâtott napvilàgot Kassán 1720-ban, késôbb Gyôrôtt
1733-ban. E két kiadâsban a halastôra vonatkozó regulák kiegészítik
egymást s lényeg szerint a kôvetkezôk :
Januarius. Bódog asszony hava. Ha újév napján a nap tisztán és
világosan fényeskedik, az esztendó hallal bóvelkedik. Ebben és az
jôvendô hónapban az halastókban, a kiken víz nem foly által, ha
béfagytanak mindennap lékezzJk, hogy meg ne fúllyanak az halak
benne.
Februárius. Bójt elô hava. Halastókat halakkal megrakni utolsó
fertályon. Az Csukák Szt. Mátyás nap táján júvnak.
Mdrczius. Bójt más hava. A halastókbúl az apró halakat kifogni,
és máshová tenni, hogy nójjenek, elsô fertállyán az holdnak, avagy
hold tòlte elôtt.
Húsvéttól fogva Szt. Jakab napig mindenféle hal ívik, azért ez ido
alatt nem kellene oreghálókkal halászni, hanem a nagy vizekben, a hol
a R É G I H A L A S T Ó -G A Z D A S Á G . 1 1 7
nád nincsen; de a tókban és a nádason a partoknál nem kellene
engedni.
Apriíis. Szt. György hava. Az pontyokat, a kik ivadékra valók,
Szt. György nap táján kell az halastóban ereszteni ; t. i. hármat
ikrást, kettót tejest. Az halastót pedig, hova a halakat bocsátyák:
elsóben meg kellene szántani ; és ha lehetne teletszaka állana víz
nélkül.
Három féle tót kiván az ponty; másban köll ô néki lenni a hol
ivik, másban a hol nevekedik ; harmadikban a hol hizik. Hasonlókép-
pen a fiatai Pontyok is ; egyikben legyenek az esztendosök, másikban
kettô, harmadikban három esztendosök ; a kiket azután ki köll venni
és az öreg tóban bocsátani, a hol hizzanak.
Május. Pünkósd hava. Ebben az hónapban kezdódik az horgá-
szat, gehsztával, vagy cserebogárral, vagy rákkal.
Junius. Szt. Iván hava. Úrnap után kezdódik legjobban a ráká-
szat és Anguilla (angolna) fogás.
Juhus. Szent Jakab hava. Szent Jakab nap után a Halászok ha-
laszhatnak az óreghálóval egész Húsvétig, mert a vívásnak ideje
elmúlt.
AuoLis7tus. Kis-Asszony hava. Ugyan ebben az idóben — Sz. Bertalan
nap táján — megszünnek a halak hosszában nòni : hanem hizni
kezdenek és temérdekek lesznek.
Ebben az hónapban szecskót avagy nyers ráklábat tesznek a
horogra; de eléb le kell vonni az héjját.
S^eptember. Szt. Mihály hava. Ebben az hónapban az sok kü-
lómb-külómbféle halászat vagyon. Az pontyokat is kihalászszák és
más tókba vetik az nevelésre ; az ivadékokat is kifogják és más tóba
hányják, a hol nagyobb helyek vagyon az nevekedésre. Horogra
fogják a halat Bógólylyel, ha a szárnyát elszakítják. Item nyers, büdós
ráklábbal és farkkal ; de az héjját levonyák.
Oktober. Mindszent hava. Szt. Gál nap táján Halas tókat ki halászni,
az az [4. Octóberben.
December. Karácson hava. A Tókra vigyázni köll és jól megtisz-
títani, ha be fagynak, szorgalmatosan lékeket kell rajtok vágni, hogy
a halak meg ne fúllyanak a jég alatt.
'i , . , ‘ Ú
!*.ï; ■ ’
Miti
y. n
y. t u iiE