Mül
Sugárpata: HS 2/7, AS 2/5 stb. O P 4 0— 42, F A 473—4741
a kormányúszóval együtt.
A test nyúlánk alacsony, hengeres; a fej az elóbbi fajéhoz kepest
nyújtottabb ; a szemek nagyon kózelednek egymáshoz s hatarorot-
tan fólfelé is pillantók; a homlokkozcsak kórülbelól szemátmeronyi,
a bajusz sugár s oly hosszú, hogy hátrahajtva a szilványrést én. A hátsórényúszó
kissé a test elsó felére esik s a hasúszószárnyakkal egy
vonalban kezdódik.
Szín szennt legtóbbszór tarka, kivévén az úszósórényeket ¿s szarnyakat
; az oldalvonalnak megfelelôen egy ezüstós szalag vonúl ;^folotte
és alatta, úgy a háton is sok barnás folt és pont ; néha a hátsórényúszó
felemagasságában egy pontsor látható.
ívik : májusban és juniusban.
Fogása : egészen véletlen. A mióta a szobákban a haltartók diva-
toznakl a halkereskedók más apróság között sokszor tartjak e kis
halat is.
A felpillantô külló igen kedves, eleven halacska, mely kevesbbe
fenékre lapuló, mint fajrokona, a fenékjáró külló, de fogságban is a
fenék táján, a kavicsokhoz alkalmazkodva úszkál ; apró vízi állatokkal
él. . .
Elterjedése. Sem H e c k e l , sem P e tén y i nem emlit. magyar v.zekból
: én a Dunából, a Rákospatakból és az Ordógárokból ismerem,
honnan eredetileg K r i e s c h Ismertette.
A s z i v á r v á n y o s ö k l e .
Rhodeus amarus, A g a s s i z .
IV tábla, 13.
Fójegyei : kis hal ; lapított test ; az oldalvonalnak csak a kezdete
van meg s a szilványfedeléktól számítva legfeljebb 5— 6 penzre terjed.
Sugárpata: HS 3/9— 1 0; HO i / io ; HA 2/6; AS 3/9.
O P 34— 38; FA 47g— 5t kormányúszó nélkül.
Ez a kis hal beválik átmeneti alaknak, egyfelól a ponty és kárász,
másfelól a tulajdonképeni keszegek között. A test magassaga korul-
belül csak háromszor fordúl meg a hosszúságban; a fej arányos,.
olyan hosszú a milyen magas; a szem aránylag nagy; szája kicsmy,
csak kis mértékben homlok felé nyiló, zuga csak az orrnyilás tájával
talál; orrarésze elkerekített, a homlokvonal kissé homorú, mig a hát,
a sórényúszóig értve, ívesen domborodlk ; a fark aránylag karcsú.
A hátsórényúszó a hossza kózepében kezdódik ; az alsósórényúszó kezdete
az elóbbmek majdnem kózepével vág egybe. Az úszószárnyak
aránylag kicsinyek s egyenló nagyságúak; a farkúszó kivágott, mindkét
szárnyfele egyforma. A héj teljes, a fejre nem terjed, pénzei arány-
lag nagyok, hosszaságuknál szélesebbek, épszélú'ek s csak kevéssé
egymásra borúlók.
Szín szerint a szivárványos ökle a legszebb halak kózé tartozik s
külónósen a him az, a mely ívás idején valóban mintha a szivárvány
színeit ragyogtatná magán.
A him ilyenkor a kóvetkezó színezetet viseli; háta, oldalainak
felsó része és szilványfedelékei pompásan violaszíníiek, a farkrészen
hosszában s kózépen futva egy smaragdzóld csik, a hastája ezüstós,
rózsaszín lehelettel, a mellrész karmin lehelletü ; a szilványfedelék
széléhez egy ezüstós pászta alkalmazkodik; a hátsórényúszó barna,
tóbb sorba rendezkedó, feketés foltokkal, az alsósórényúszó finoman
kármmpiros, a tóbbi úszó átlátszó. Ezek a színek — a kármin kivételével
mind fémragyogásúak, a hal minden fordúlatánál másképen
játszók; a szemcsillag felül piros.
Ebben az idóben az ikráshal sokkal egyszerübb ; háta zóldesbarna,
oldalai, hasa és melle ezüstós, a farkcsík aczélkék, feketésbe is
átmenó, az úszók szintelenek, csak a hátsórényúszó feketésen szegett;
a szemcsillag halványsárga, felül narancsszínü folttal.
Az ívás idején kívül a hal hátfelól zóldesbarna, külónben ezüstós.
Ivik : április, május hónapokban.
Fogása : csak haltartók díszéül sürü szákokkal merítik.
A szivárványos ökle szereti a folyó, kavicsos fenekü vizet; de ott
van a lézengó vizekben, sót azokban az állókban is, a melyek évszak
szerint nagyobb mértékben felújulnak; nem érzékeny a vízre s a hal-
tartókra nézve a legháládatosabbak kózé tartozik. Állandó kicsiny-
sége és keserü íze külónben oly tulajdonságok. a melyek minden
üldózéstól megmentik.
Egyike legkisebb halainknak, mely hat legfeljebb hét cm. nagyságot
ér el.
I 'fi
Iil I
llil :■ ¡1i,ii1,
.. iti ■ ' -'V fi/- '
: : li' r
'í I
■i: I ' H !•