i
ili
■ 7 i,
lì
m:
606 T E R M É S Z E T H I S T Ó R I A .
man általánosan ismeretesek; irtásuk lovéssel tórténik akként, hogy
a vadász akkor igyekszik Ioni, a mikor légvétel végett felbuknak s
mindenképen azon van, hogy nyakba ló¡je, minthogy a test tömött
tollazata visszarúgja a jó sórétet is.
Különben kimondható, hogy minden rucza- és lúdféle vízimadar
kártékony, mert a szélvizekbe lerakott halikrára mohón veti magát s e
pusztítást nem teszi jóvá avval, hogy az ikrát vízról vízre át is szàllitja.
A kétéltüek kózótt figyelmet érdemel a kecskebéka — Rana escu-
lenta L. — , mely a halporontyok között nagy dúlásokat végez s leg-
jobban akként irtható, hogy ikráját kiszedegetjük.
A bogarak kózül kiváló figyelmet érdemel;
A csíkbogárnak tóbb faja — Hydrophdus, Dytisciis — melyek
álczakorukban és kifejlódve is kivált az ikrát, de a halat is - kikezdés
által — pusztítják.
A vízi poloskák kózül kitünik;
A hátonúspó vípipoloska — Nofonecta glauca , mely kemény szí-
vókájával, kivált a halporontyokat öldösl, hogy kiszívhassa.
A rovarfélék ellen való hathatós védekezés a halasoknak télen át
való lecsapása - a midón a halakat külón, téli haltartókba rekeszt-
_ s a fenéknek oltatlan mészszel való behmtése.
A kártékonyságnak mintegy külón osztályát alkotják azok az
állati és nóvényi szervezetek, a melyek a halak testén megfészkelódve,
a halon élóskódnek.
Ide tartoznak az u. n. «haltetvek» — alsóbbrendü rákfelek — es
<1 halférg-ek ».
A haltetvek leginkább a halak szilványán és bórén élóskódnek s
nóvekedésük során részben igen külónósen változnak. Ifjú korukban
egészben megfelelnek az u. n. hasítottlábú rákféléknek és u. n. bolha-
rákoknak ; de a mint a nóstények halra akadnak s azon megtapad-
nak, érzékszerveik úgy a mozgásra szolgálók is nagy reszben elsat-
nyúinak s a test sajátságos alakot ölt; sokszor épen csak egy hólyag,
a melyben a táplálkozás és a szaporodás szervei foglaltatnak. A himek
róvid életüek, igen aprók s megtartva teljes szervezetüket, szabadon
úszkálva keresik fel a nóstényeket, hogy párosodjanak; vagy szmten
elsatnyúlva a nóstényhez tapadnak, melynek teste sokszor szazszoro-
san is felülmúlja a him nagyságát. Ide tartoznak tóbbek kozt;
A pontyietvek kózül az Ergasilus Sieboldii Nordm., mely 1— 2 mm.
hosszú s a pontyféle halakon kívül a csuka és harcsa szilványát szállja
meg s ha felszaporodik, sok halat tesz tónkre.
A sügérfefü — Achfheres Percanun Nordm. — a sugeren es a
süllókón.
' Ap igupi pontfíeiü — Argulus foliaceus L ., — mely külónósen a
pontyot szállja meg.
A férgek kózül említést érdemel;
A halpiócpa —• Piscícola geometra L. —-A megszállott halak roppant
nyugtalanok, mindenhez tórlészkednek, hogy a kínzó élósditól
szabadúljanak ; lesoványodnak és sokszor seregesen pusztúlnak is.
Vannak a halaknak bélférgeik is; sót elég sajátságos, hogy az a
galandféreg, mely az embert is megszállja, a Bothriocephalus latus
P>'- — a mely a vízben fejlôdik —■ keló alakjában a halak izmaiban
betemetve is él s ha éló állapotban az emberi testbe jut, 2 m. hosszú-
ságig is kifejlódik ; eddig leginkább a csukában és menyhalban ész-
leltetett s a tapasztalás tanítja, hogy azokon a vidékeken, a hol —
mint pld. a keleti orosz tartományokban — a szegény népnél a nyers
hal evése dívik, a galandférges emberek nagy számmal találhatók.
Az állatokon kívül, a nóvények kózül is kerülnek a halnak ellen-
ségei, nevezetesen némely alsórendü gombafélék is.
A penéspgombák között említést érdemelnek a Saprolegnia és
Achyla, melyek a vízben fekvó holt rovarokon, rákokon fejlódnek,
ezekról a megromlott ikrára, erról az egészségre is rászállanak s természetesen
mególik.
A moszatok kózül a «vízivirág» tünik ki, mely kivált az álló vizet
zóldre vagy kékesre festve meg is süríti s néha öldöklo hatással van,
kivált némely halfajokra.
Mind avval szemben, a mi a halon élóskódik, vagy a halasviz
tulajdonságát rontja, legjobb védelem a víz kelló felújítása s mindazoknak
a fóltételeknek a megadása, a melyek a hal eróteljes nóvekedését
lehetóvé teszik.
B en e c k e helyesen jegyzi meg,* hogy a halak betegségei kórül
még sok az ismeretlen, sok a megállapítandó, s hogy ezt csak az éló
hal kórül szerzett tapasztalással gyózhetjük le. Ez a jóvó feladata.
* Handbuch der Fischzucht und Fischerei etc. Berlin 188Ó.
T O „
' M' ■
fi Á
i G fifi
in Tí.
.¡■iil