i f : -Tri
ìu' G):î
l'i 1'
•f f ¡íi
, ’■ ri', i-: ■
. . r r i : - '
■;r 1:
, -ï :
I r i r i '
r i
,7
i. fri,m a
■ri ri;,:
,-il i m;
r i ç
f ' ï
«Í
si ¡ri
Mr
'Fi
HIGVIZEN VALÓ HALASZAT.
kinyuil, A varsának az a tôlcsérszerû része, a melyen át a liai bebiivlk
s mely mas videkeken viircsok, versek, verslk, szlv, vIsza nevet visel
■Miskolczon torok.
A miskolczi halisz a tavaszi á r a d á s k o r - s a j á t szavajàrâsaszerint -
■rekcszten, mén. s a vész szárnyát F alakra állítja azokba a folyà-
«ikba, a me yeket rekesztô szerszâmjàval âtfoghat, Ebben a szerszámi
L ' L k , “ 9 igazi àtine-
A rekesztô halászatnak nagyon elterjedett, szerszám szerint vàl-
tozatos mod)a a varsával vaio halászat.
Ûzi ezt a magyar halâszember patakokban. folyókban, tóságokban,
mindenütt, mint kishalász vagy varsás; de egyszersmind 8int
Vé
1 1 3 . àbr.a, A mi.sl;oIczi vész,
igen r ^ i n i^ o , is. mert hiszen a torténei részbôl tudjuk. hogy a
L i à L ? T G - - , latinnl .ansa , tisztes
é atol is, a melyet a reg, kor jobbágyhalásza csupán az adományt
elvCM urasag megbizotpa szemei elôtt emelhetett ki a v.'zbôl
A magyar vmsàk anyag szerint két csoportra oszianak, u. m, háló-
bol es vesszôbôl valôkra.
Szerkezet szerint ismét igy oszthauik fel : dohporsdk és srdrapasm
l L i c ' ' i T " ’ “ r i - “ " ‘eUntve a
iisiMiczi veszt — az átmenetet a szárnyasvarsák teszik.
Szenfeen a rekesztô halászatnak már letárgyalt nemeivei a varsá-
REKESZTO HALASZAT. SEGEDSZERSZAMOK. 237
A varsahalászat tóságokban és jápokon van leginkább kifejlódve ;
az elóbbi helyeken inkább nyáron át, az utóbbiakon legerósebben
télen át üzik, t, i. csikászat alakjában, a melyról már sokat tudunk is,,
úgy a tórténeti részbôl, mint a csikászszerszám leírásából.
Legjobb lesz, ha a varsahalászat általános képét onnan szerezzük,.
a hol ez a halászat jól ki van fejlôdve s a halásznépnek nemcsak foglal-
kozása, hanem kenyérkeresete is; ilyen pont pedig a Balaton kis öcs-
cse, Magyar-Velencze tava Fehérmegyében, hol a lerjengós rónavizet
SLÍrú' nádasok váltogatják fel, melyek ¡smét apró tükrök által ezer részre
szakadnak; a hol sok a rigyàs, hináros hely, természetes csapás,
szóval a természet kedvezéséból is számtalan útja van a varsa fóhalá-
nak, a turkálni szeretó tenyérszéles kárásznak és az aprópénzes, nyálkás,
szivárványos színekben játszó czompónak, a hol tehát a varsával
való útonállásnak maga az anyatermészet kedvez, számba nem véve
azt az ósztókélést, a mely a kózelesó fóváros piaczában rejlik, a hol a
varsás könnyü szerivel túladhat a silányabb halon is — kell a szegé-
nyebb embernek is valami.
Magyar-Velencze tómellékének varsahalásza húsz varsán alól nem
igen adja; van százas is. — Télen át egyebet sem csinál egész
házanépével együtt, csak kóti a varsa testét, hajtogatja a hozzávaló
kávákat, hogy tavasz felé rendben legyen.
Elsó dolga azután a tisztítás és a versehaba-késziiés ; s hogy ez
meglegyen, ladikján, az ú. n. kishajón ki kell szállani a tóra, természetesen
a kellô szerszámmal fölszerelve.
A ladik deszkából s csak egy embernek való (i 14. ábra); itt A
a fara, a hol a halász állást foglal ; L a láda, egy rekeszték, a mely
a fogott halnak való ; a láda és a ladik karikás orra között van a taf,
mely erôsitô is, ülôke is.
A ladikhoz tartozik a 3— 4 m. hosszú könnösnld ( 1 1 5 . ábra. A),
I' f '
Ì T
ii’i
lb
di
f i r
fi' 1 'fé
I r ' f l 1
s - . l
i f
1 III
■ i'if ■
fr i
f r i ■
'■UM ■-
Ari"
HI’
f jli|¡
t - iÁ " ;
f «I 1
, . 9,,:.
■íri'-.T
fri
î f