■ f e w f r r r ’ '
I ! O !■
ÍÍ X-
■ .Ij.pr::-
i i '- . ' : , ' " ....
- T ITrtÁUi .
.j :
P r - : : ;
I
.a:':'?
I
kl
I
iffii'p I
, ftjip
erôsitô idôtôltésnek, mely náluk annak az idegrontó, puhító «mula-
tozásnak» helyét foglalja el, a melyben más népek elôkelôsége — az
u. n. intelligentiât sem véve ki — az elôkelô, úri foglalkozást látja.
A horgászó angol tiszta fôvel, fôlfrissülve végzi azt, a mit élvezetnek
tart, s a mi valôban az is ; a «mulatozôk» faja kimerul és lelkileg, tes-
tileg satnyùi a maga «élvezetétôl». A pisztrángra való horgâszat edzi
a testet, az akaraterôt ; bensô viszonyt teremt az ember és a szabad
természet között ; oktatva üditô és jellemfejlesztô egyiránt. Az a bámulatos
szivósság, a melyet az angol «gentleman» a legnehezebb hely-
zetekben is tanusít, az a kônnyûség, a melylyel akadályokat legyôz s
az a nyugalom, a melylyel a viszontagságot fogadja s kiállja, elsô sorban
a «nemes sportból» kerül ki, mely mindenkor az élô ternrészet-
tel való alapos ismerettel kapcsolatos. A pisztrángot csak akaraterô-
vel, tiszta fôvel, edzett testtel lehet kitanúlni ; csaliját csak a vizkôr-
nyék életének pontos ismeretével lehet meghatározni —■ és minden
szerzett igazi tanúlság tudás — minden ily tudás igazi érték, mely az
ember tulajdonsâgaira és igazi jôlétére is nagy hatással van.
Az angol pisztrângsportot az ipari vállalkozás napjainkban kissé
tùlhajtotta, külônôsen a «mesterséges legyek» már a képzelettel játszanak;
de az sem baj, mert ha az a horgász egyebet sem tesz, mint
azt, hogy a hegyi patak partján egész horgászkalendáriomát egy vég-
ben kipróbálja, okosabbat müvelt azoknál, kik szabad idejüket elhe-
nyélik, vagy elhitetik magukkal, hogy a lehetetlen levegôjü kávéház
tekeasztala mellett «üdültek».
Az angol halâszati ipar igazán világraszóló, a nemzet vagyonoso-
dásának egyik erôs forrása.
Az a kôrülmény, hogy a pisztráng ikrása, simogatva elereszti ikráját,
a tejes a tejet s hogy az igy végzett termékenyítés foganatos, a
pisztrângnak és családbeli rokonainak mesterséges tenyésztését teremtették
meg, mely napjainkban terjedôfélben van s már magyarfôldôn
is jelentkezik ; — ideje is, mert kevés orszâgnak van annyi pisztrângnak
való vize, mint Magyarországnak, de azt is hozzá tehetjük, hogy
kevés orszâgé van annyira elnéptelenedve, mint a mi orszàgunké ;
pusztasâg az, a mi a nemzet vagyonosodásának forrása lehetne, mi
annál fájdalmasabban érint, minél joban tudjuk e kônyv tôrténeti
részébôl, hogy ez nem kezdetlegesség, hanem hanyatlás.
745
Nagyság szerint a sebes pisztráng igen termetes alakká nôhet ;
igy csak pár évvel ezelôtt került gróf S z t ä r a y J á n o s útján egy
12 kilogrammos a Nemzeti Múzeumba; én magam láttam a borsod-
megyei Szinva és Garadna patakokból alkotott tóból valót —
1847-ben — mely 1 2 ‘ft kilogrammot nyomott; ott az i, 2, 3 kilogrammos
nem ritkaság ; úgy a Gyergyóban fekvó Gyilkostóban is.
A patakok legfelsóbb folyásában tóbb, de állandóan kicsiny a pisztráng
s a 20 cm.-nyi már rangos számba megyen; az alsóbb folyásokban,
kivált ha sok és nagy bennök a forgó, u. n. zsomb, a pisztráng
tekintélyesebb; de a felsóbb folyásokból való pisztráng húsa a legjobb,
legtisztább ízú ; de csak az ívás idején kívül, átlag májustól
augusztus végéig.
Elterjedése: H e c k e l a Száva, Gserna, Poprád vizét és Erdélyt
említi; P e t é n y i az Ipoly eredetét, a Murát, a Túrócz folyót, a G a ram,
Tiszovnik, Vág folyót jegyezte ; én ismerem a Kükülló, Olt,
Sajó, Szamos, Vargyas, Szinva, Garadna, Bucsin patak, Lucsivna,
Békáspatak, Gyilkostó, felsó Tisza, Iza vizéból ; állítólag a Hegyaljá-
ban eredó Tolcsvában is lakik. Ritkaságképen letévedett Szegedig,
Szolnokig és Szentesig.
Az a pisztráng, a melyet G ü n t h e r A l b e r t * «microlepis» név
alatt JEiTTELES-féle, Pohorelláról és alkalmasint a Szádelló vólgyból
származó példányokra alapított, szerintem csak a sebes pisztráng
hegyi fajtája.
A v á n d o r a l ó z a .
Alosa vulgaris, T r o s c h e l .
IX tibia, 3 ;.
Fójegyei : a hónalj- és a hasúszószárnyak kicsinyek; a has a hugygyóig,
meredek ormóspénzekkel borítva, ezektól élesen fürészes ; az
így alakúlt fürészfogakszáma 3 7 - 4 2 (2 5 - 2 8 - B e n e c k e szerint) ; a
hej a kormányúszóra is kiterjed, s tóvét egészen elborítja; e fel-
nyomúlás kózepén két tollszerüen nyújtott pénz áll; a vállon, a
fedelék felsó széle táján, rendesen egy nagy, elmosódó folt, melyre
sokszor még 4— 5 folyton kisebbedó kóvetkezik; a szem egy résen
tekint ki.
G u n t h e r a . Catalogue of the fisches in the British Museum V o l : VI. 1866 p. 85.
i,, Il