li
De vegyünk néhány példát a régi idôbôl.
Gara Miklós nádor* Sikátornál, a Laak birtokon a kôvetkezô
állítólagos halastavakat sorolja elô; «Ferrekes, Huszyner, Rygou,
Malumszeg, Keteszteulche, Kerekthou, Korlathfoka, Kovachfoka,
Gykenus, Elewyztekeres, Akathaszegfoka», nyilván; Fenekes, Hoszù-
ér, Rigò, Malomszeg, Kereszttelke, Kerektó, Korlátfoka, Kovács-
foka, Gyékényes, Élôviztekerô, Akadószeg foka.
Mindenekelôt t megjegyzem, hogy az a határ alig birta volna el
a tavak ilyen sokaságát ; de vize elbirhatott még ennél sokkal több
halásztanya nevet.
És hogy itt tanyákról van szó, erre reáutal az «Élô viztekerô»
ôrvény, mely mindig külön tanya, mert jó halashely; a « Kovâcsfoka»,
«Korlátfoka», melyre ràmutat a Dráva Létfoka-tanya; sôt még a
«Kerektó» sem zavar, mert a magyar halász a folyónak igen lassù
folyását is tónak mondja, mint a Dráva menti Szarvasitó-tanya, Bor-
baitó-tanya világosan bizonyítja.
És fel lehetne vetni azt is, vajjon a régi okiratok betú'zése mindig
helyes volt-e.^ Vajjon a sok »iaaa» nem «taiia»-e?
Ime egy sorozat; Ecetoua ( 10 7 5 -ben), Olphatoua ( 1 2 6 1 -ben),
Destoua (u. a), Opataua (i 322-ben), Bortaua (i 344-ben), vajjon ezek
nem tana-nak olvasandók-e ?
És va]|on nem halásztanyára mutatnak-e ezek az állítólagos halastavak;
Huzetony (1193-ban) Húzó- vagy Hosszútanya — ez mais
van a Velenczei tavon — , Penteletonyája, Zalktonyája (1414-ben)
egészen világosak; végre Nagzaton, Kisszáton (1427-ben), ime Komáromban
Keszizátony tanya.
Még kôzelebb jutunk a dolog velejéhez az Eszterházyaknak egy,
a XVII. századból eredó tóredékes osztozkodási okirata alapján,
mely a Duna halászatáról is szól, még pedig így; «Három igen jó
tanya vagyon és több helyeken is, kiket G s o n t o s Is t v á n szokott
meghbérelni két Persiai szónyeghben és hat mázsa Vizában.».
Tehát a bérlet tanya szerint is tórtént.
És hogy itt nem halászkunyhóról, hanem egyes pontokról van szó,
a melyeken a hálót ki lehetett vetni s a melyek külön-külön névvel
• Cod. Dipi. IX. ó. p. 249— 2Ó5.
I '
i '
is birtak, erról világosan tanúskodik az a tanyanév-gyüjtemény, a mely
e pont elején foglaltatik, hol számos névnél a «tanya» jelzó szerves
tartozék, pld. ; Határtanya, Öregtanya stb. ; továbbá az a kórülmény,
hogy a halásznépség minden névhez hozzá érti a tanyát, még pedig
tudatosan.
Az igazi halásznál vagy «kunyhó» vagy « halászcsárda» a tartóz-
kodás vagy táborozás helye ; de sohasem «tanya» a mezógazdaság! értelemben.
Meggyózódésemnek nem akarok több súlyt tulajdonítani, mint
a mennyi azt tisztességgel megilleti s ha kifejezésével nem érnék is
el tóbbet, mint azt, hogy a búvárok ezentúl a tanyanevekre is figye-
lemmel lesznek, azt hiszem eleget értem el.
Hozzáteszem, hogy a halásztanyáról, elfordulhatott a figyelem,
azért, mert a tanyát a nyelvhasználat a mezógazdaságra is átvitte és
igaz, hogy mindkét mesterszó szláv eredetü és rokon hangzású ; a
halásztanya óse a llloHa — halhúzás helye ; a gazdasági tanyáé a
Stanje, pásztorok tartózkodás helye. 9
V E J S Z E .
Forduljunk a tanyától a vejszéhez, mely megmagyarázza, mik voltak
azok a «halastavak», a melyek némely tórténetíró felfogása szerint
«a folyóban vagy tóban külön elrekesztés által készültek.»
Már 1024-ben, egy István királytól származó okiratban akadunk
egy helyre, a mely a Dráva folyóban álló halasokról szól; «Addimus
etiam piscinas Plyske, Bulcheu cum piscinis suis in flumine Drava» A
holott egy 1019-ben kelt oklevele Boka mellett a Drávánál, «iuxta
Drauam» említ halasokat.9
Ezek és hasonló helyek, szülhették azt a feltevést, hogy voltak oly
halastavak is, a melyek folyóban, tóban külön elrekesztés által ké-
szültek.
Nóvelte e feltevést még az is, hogy e halasok mindig a «clausura
», «laqueus» mesterszóval voltak kapcsolatban, tehát; «elzárás-
sal, tórrel», a mi külön rekesztésre mutatott.
1 ] M ik lo s i c h szerint ; de tekintetbe kell venni az olasz «tana» szót is.
2] H o r v á th Is t v . jegyzetei. Nemz. Múz. Cod. Sect. X IX .
5] U. o.
te;
¡Vr
1 í
«:ti I
, , . . 1
f I
t i
í
; Iill l■