De élô halászatunk e tavak tavait másképen magyarázza, más-
nak mutatja ki.
Az okiratok során és ugyancsak a felhozott mesterszavakkal
szerves ôsszefüggésben ezekkel talâlkozunk ; «veiz, weyz, wyz, weyz-
hel, ikerweyz, coneweyzi, jàkoweyzi. Andrà weyzhele»; mind i 20o-tol
1400-ig.
Némely okirat meg is magyarázza ezt a «veiz» szot ; igy
I 300-ban a pozsonyi kàptalan levele mondja; «in aquis ad clausuras
piscium, quæ vulgo Vey vocantur» 1397-ben a gyôri káptalan
levele «clausura piscium in aqua Saar, vulgo Wyz” - Semmi kétség
tehát, hogy a vizekben vaiami rekesztések voltak, a melyeket a magyarság
Veiz-nek nevezett.
Ez elrekesztések mivoltát még közelebbrol is magyarázza O lg y a i
PÉTER-nek egyezkedési okirata i 303-ból,9 melyben ez áll; «laqueas
piscium vulgo zege vel v e y fie l,» tehát halfogó torök, melyek közön-
ségesen 9 vagy ve iffe ly néven neveztetnek.
Semmi kétség, hogy azok a tolyókba és tavakba rekesztett külön
alkotmânyok nem voltak egyebek a mai pejs^euel, a magyar
halászoknál szerte di'vó, nádból vagy vesszôbôl készült, falakat és
tévesztóket alkotó, halfogó szerszámnál, a melylyel egész folyókat,
tavakat átfognak, tehát elrekesztenek, ekként clausurák és laqueusok,
sót capturdk is; halastavak azonban semmi esetre sem.
A magyar halásznak ma is van pejs^eje, még pedig külön « magyar
ve|szé|e» s helyét ma is pejs^ehelynek mondja.
Döntö bizonyíték az is, hogy az okmányok írói kénytelenek voltak
a népies elnevezést fölvenni és hogy a vejsze a legôsibb halászat!
szerszâmok kózé tartozik.
V É S Z .
A torténeti fontossággal bíró mesterszavak sorában a «vész» is
helyet kér magának, azért, mert az okiratokban a halászattal kapcsolatban
a «lacuna» szóra is bukkanunk, mely néha a «zeygével»
(1430-ban) kapcsolatos; továbbá, mert hangban a vejszével való nemi
1] Cod. Dipi, vil, 2. p. 2(6.
2] U. o. X, I I , p. 501.
3] Lásd; Czége.
rokonságánál fogva, zavarra szolgáltat okot, a mint ezt már az idézet
is bizonyítja, hol a zegével együtt láthatjuk.
A «laciuia» latín szó; kózonséges értelemben pocsolyát, kis tócsát,
átvitt értelemben mélységet is jelent.
A magyarság mocsárhalászatában a mocsár kisebb-nagyobb nyílt
helyei, s ott, a hol lápos a mocsár, az ingó lápon a mesterségesen
kitisztított nyílt helyek is — így Beregben, a Szernye mocsár-
világában — vésq* nevet viselnek. Ezek minden tekintetben meg-
felelnek a latin mesterszó kózonséges és átvitt értelmének, tehát
valóságos lacLinák, a melyeket sem a vejszével, sem a zeygével óssze-
téveszteni nem szabad s így ott, a hol az okirat lacunáról szól, a
mocsárhalászat vésze értendó ; annyival is inkább, mert kétségtelen.
hogy az e nemü halászat is adomány tárgyát képezte.
De a vésq még más tekintetben is érdekes, mert kiválóan jellemzi
a magyarember észjárását, mely mindig analogiára hajlik.
A természetes vész már maga is fogsága a halnak, mert nem
engedi meg a szabad vonúlást. A hal áradáskor kerül belé, s apadáskor
bennreked. Úgy látszik, innen van az, hogy Komádi kórül a vejsze
fejét, a hol t. i. a hal fogva van, vesz-nek mondja a halász ; de kapcsolatos
evvel a vészlés is, mely a Bodrogkoz halászainál dívik s a
folyó bizonyos részének elzárását jelenti.
Az eljárás a kôvetkezô ; Tisza-mentén, Duna-mentén kivált mel-
lékágakban sokszor úgy zárják el a halat, hogy az ág mind a két végét
hálókkal rekesztik el ; ezek a hálók az or- vagy rací-hálók ; a Bodrog-
kózón ugyane czélra nem hálót, hanem sovényszerü vesszó-foná-
sokat használnak, melyeknek halászmesterszóval kifejezett nevók a
« pésales ».
Ez a minden oldalról való mesterséges elzárás hasonlít a természetes
úton keletkezett elzáráshoz; a «vész» itt a menekülés lehetet-
lenségével kapcsolatos és mindenesetre kozelebb áll a «dógv<Aq»-hez,
mint a vesszôbôl fonott alkotmányhoz, azért, mert vesszôbôl való ;
tehát kozelebb a halak vesztéhez is, mint vesszôbôl készült fogószer-
szám anyagához.
* M o l n á r ALBERT-né l tiVésg» == S a g e n a , lo c u s s a g e n a r um , t é v e d é s e n a la p ú l , m e r t a
h á ló h e l y e t « T e r í t ó » - n e k n e v e z ik .
H e rm a n O. A m a g y a r halászat. d
Ú! .
!
il ' I
í :
—