I }u
Uli
(f
As
hi
?| i
* > t
'di'
2 3 0 HIG VIZ EN Va\L Ó h a l á s z a t .
Az de,en látunk egy dorongot, mely Tihanyban isfdp nevet visel
/); elotte egy kotél, a melynél fogva az istàpot s utána a hálót
huzn. lehet. Nem is kell hozzá vaiami tudomány, hogy a vizben vaiò
mozgását elképzelhessLik.
Mmt rcszlel, ott van G j , a syékénynyalàbnak — a melynek
bodrog, neve pal/n, ~ nagyitott képe, és T a lù,zér, egy feltünôbb
haloko, a melylyel mèra tiìrténeti részben foglalkozttmk is- de a
gyakorlat során még lilzetesebben is fogiink vele foglaikozni
1 3 4 . ábra. Siófold háló.
Lasstmk mármost egy haladottabb formât ,s. példáúl a SiOfokoi,
berloknel d,vó hátónak I t ig.ábrai megfeleló darabját. Hovy'
az , vasas szerint, eirjincil kezd,ük, ismerked,nnk meg részeive!'
tlletoleg mesterszavaival. itt K a A az apee., mely
meglelel a tihany. ,s.ápnak, F a felá,, mely a víz szinén marad; I az
"’9 ’■ ri a para, mely a nyárfa kérgéból
esznl s egy SZO gala.o. végez a tihanyi gyékénynyel ; O az ÓUm, az
ahnra vert olomkanka, mely a tihanyi háié,kônek felel meg - ¿ a / d o i
mely a túzsérral egyforma szolgála.o. végez; mind ezekhiz járúl n iT
egy ui dolog ,s, S, a/vis, egy denék szalmacsn.ak, mely a kettô!
a in koze van foglalva. s a melynek az a feladata, ho,gy iszapos helyeken
a háló az iszapba be ne vágjon. Belátjuk, hogy K-nál fogva
húzva, ez a háló is felszerüen halad a vízben.
És ha mármost az ilyen hálódarabot 1 40— 1 80— 600 méternyire
folytatva képzeljük, mind a két végén apacscsal, keresztkótéllel, fólén
végig parákkal vagy pálhákkal, alján ólommal vagy kóvekkel; elkép-
zelhetjük azt is, hogy a vízben falszerüen áll s ha mindkét végét
emberek ragadják meg, tetszés szerint kört vagy félkórt vághatnak
vele; az a hal pedig, a mely véletleiuíl be van kerítve, mindenütt
hálóba ütkózik.
Ezt tudva, elóvehetjük a kerító halászatnak legrégibb alakját, az
apostolok (ray/pni Magéiié) vagyis húzóháhíját, mely folyóinkon
iíorcghdíó, hs-ahdió» néven dívik s a legegyszerübb szerkezetü.
AZ Ó R E G H Á L Ó .
A régiek szagénéje.
Az oreghálónak nincsen káiája* \ folyókra szolgál, teste ennélfogva
a folyómeder általános természetéhez van alkalmazva. Minde-
nek elótt a folyó lehetóvé teszi, hogy a hálót a partról vihessék
be s a part felé vagy partra húzhassák ki. Másrészt a folyo paitlelól
sekélyebb, kózepe felé mélyedó, a miért ez a háló nem egyforma
szélességü, hanem az a vége, mely a part kózelében marad, keske-
nyebb, az a vége ellenben, a melyet a folyóba visznek, szélesebb.
A keskenyebb vég a laptáros vég ( 13 3 . ábra L) ; a szélesebb a kijaro
veo (K), Ehhez képest L a íapldros apacs, K a kijáró- vagy nyargalá-
apacs.
Ha már most ez a háló, melynek hossza 80 200 métei kózt
váltakozik, úgy fel van rakva — felfágyva — egy hajóra, hogy a
nyargalóapacs alúl, a laptáros apacs legfelül lekszik, s az elrendezés
azonkívül még úgy is tórténik, hogy a parás vagy pálhás rész az
egyik oldalon, a kóves vagy ólmos rész a másikon együtt fekszik,
nigyon egyszerü dolog ezt a halado hajóról úgy lehányni, hogy a
vízben falszerüen megálljon.
Lássuk mármost az egész míveletnek a képét, mely a kôvetkezô;
A hálót a hajón a mondott rendbe rakják s odaeveznek a kiszemelt
Káta zsáU, a melyhe a hal beleszorul . Lásd «Gyalom» alatt.
iiljd I í ,
llTUj-'íf, oL,
hlffLTTj
ÍbñÚH 7 i!
y-?iLn; ;
mtg di y;
LjVri
ufL':
y
't:
i i
L.A.'